A szegmens 7 százalékos növekedésére alapozna az Opel
Márpedig ennek az autónak fogynia kell, hiszen Európa legnépszerűbb márkái – így többek között a másfél milliárd dolláros veszteséget elkönyvelő Ford és az Opel – modelloffenzívával felelnének a kihívásokra, így már csak a dicséretreméltóan kitartó üzletpolitika okán is megérdemelnének egy újabb esélyt a felemelkedésre. Az SUV B-szegmens, azaz a kompakt hobbiterepjárók piaca pedig még az ínséges idők dacára is 7 százalékos növekedésnek örvend, így aztán a fejlődés reménye nagy terhet helyez a Mokka vállára is.
Nem az autó, a hozzá társuló életvitel drágaMivel a hasonló típusok 75 százaléka a magánvásárlók kegyeit nyeri el, a célközönséget ezúttal is a sportos, aktív életet élő családosok és fiatalok testesítik meg, akik fogékonyak a technika újdonságaira is. Noha a Mokkában megtalálható innovációk nem is frissen debütálnak, de a kompaktok között mégiscsak ritkaságszámba mennek. Persze némileg csalódást kelt, hogy a "FlexFix" kerékpártartó a Zafirával ellentétben alapesetben itt csak egyetlen biciklit képes szállítani, ami további felárért bővíthető majd háromra, de nem mehetünk el szó nélkül a tolatókamera, vagy éppen az "Opel Eye" érzékelőjének korábban említett funkciói mellett sem.
Meglátásom szerint azonban az autó legnagyobb erénye nem is ezekben keresendő, mint inkább az aktív biztonság alapköveinek kiváló finomhangolásában. A sebességfüggő elektromos szervokormány ugyanis például úgy képes könnyűnek bizonyulni, hogy sohasem titulálható A végső beállításokra jeles jár a Mokkánaktúlszervózottnak, s közvetlenségét sem illethetném kritikával, így bizony a sportosság sem áll távol tőle.
Hasonlóan elismerő szavakkal szólhatok a futóműről is, ami inkább feszes, semmint lenne lágy, de a rövid úthibákra való mérsékelt érzékenyéségétől eltekintve a menetkomfort szinte felhőtlen, s közkedvelt marketinges kifejezéssel élve a suhanás érzetét élhetjük át anélkül, hogy az autó billegőssé válna, legyen szó keresztirányú, vagy hosszanti terhelésről. Ilyen ügyes középutat pedig a jelentősebb hasmagasságú modellek esetében nagyon kevesen találnak.
A dízel és a benzines hangolása elvileg különböző
A képet némileg árnyalja, hogy a kipróbált változatok közül a dízelmotorral szerelt Mokkának a gyáriak elmondása szerint a vásárlók eltérő kívánalmai miatt lágyabb a felfüggesztése, de én őszintén bevallom, hogy egy nap különbséggel nem éreztem lényegi különbséget a két modell karakterisztikája között. Apró mellékzönge, hogy az 1,4 literes benzinmotor 9,9 szekundumos gyorsítási képességeit kutatva az első futómű már fel-felütött, s a négykerékhajtás dacára is elpattogásra vált hajlamossá, igaz, a hétköznapokban az ilyen mértékű igénybevétel egyáltalán nem jellemző.
A benzines jobb választás, de.. Ennél nagyobb fenntartásaink lehetnek a hatékonyság kapcsán, hiszen az aktív négykerékhajtás ellenére a kis hengerűrtartalmú benzines turbómotornak talán a nagyobb tehetetlenségi nyomaték és a jelentősebb súrlódási ellenállás miatt is megjön az étvágya, így a gyári 6,4 literes vegyes átlagfogyasztással szemben a részletesebb hazai teszt előtt inkább 8 literhez konvergáló értéket mernék sejtetni.
Pedig a Mokkához a mindössze háromtagú motorkínálatból mégiscsak ezt az erőforrást javasolnánk, hiszen az ismét aktualizált 1,7 literes dízel sajnos továbbra is tolakodó hangjával, kulturálatlan járásával, s előnytelen jelleggörbéivel hívja fel magára a figyelmet. Mindez annyit tesz, hogy a start/stop rendszer rángatását is aláfestő, kerregős belépő gyorsítás során sem szűnik, igaz, a kívánt sebesség elérésével azért kisimul. Noha a 130 lóerős teljesítmény csak négyezres fordulaton tetőzik, ennél zavaróbb, hogy a nyomatékgörbe 300 Nm-es fennsíkja 2000 és 2500 1/perc között áll rendelkezésre, azaz a motor kezdeti tetszhalott mivolta igen szűk tartományban feledhető, s ez bizony ad munkát a hatfokozatú manuális váltóval.
A vásárlók 55 százaléka nem a jó lóra tesz majd
Felmérések szerint a szériában elsőkerékhajtással érkező öngyulladós egységre a vásárlók 55 százaléka voksol majd, akiket áldozatkészségükért, s az autó palástolt, ám vonzó egyéniségéért csak a szerényebb fogyasztás kárpótol majd, hiszen ha a gyári 4,5 literes érték nem is fedi a valóságot, de 5-5,5 liter már annál is inkább realisztikusnak tűnik, hogy úgy értünk el 6,1 literes
Opel Mokka 'otthon' - galériaeredményt, hogy a repülőtérre sietve bizony alaposan visszaéltünk a német autópályák nyújtotta szabadsággal. Az 1,7 literes motorhoz egyébként 370.000 forintért rendelhetünk négykerékhajtást, ám ekkor bizonyosan le kell mondanunk a start/stop rendszert is kizáró automataváltóról (így viszont alig 120.000 forint az automata felára).
Belépő szinten a fokozottan árérzékeny piacok kedvéért egy 1,6 literes benzines szívómotor is kelleti magát 115 lóerős teljesítménnyel, de a várható 15 százalékos kereslet olvasatában ez még a gyártó számára sem releváns, így a menetpróbán ilyen változat tiszteletét sem tette. Mindenesetre az erőforrás jellemzői korábbi tesztjeink alapján ismeretesek, s a bevezető áron 4,14 millió forintért kínált autóval kapcsolatban annyi jegyzendő meg, hogy csupán ötfokozatú manuális váltóval, s elsőkerékhajtással kérhető.
Ideális konfigurációban nincs ellenfele
A négykerékhajtás, a hatfokozatú váltó, s a biztatóbb turbómotor felára "Enjoy" szinten 700.000 forint, s azonos felszereltség mellett ugyanennyi a dízel ártöbblete is. Ekkor persze már alulról súroljuk a hatmilliós lélektani határt, miközben talán joggal fájlaljuk, hogy az ’egynégyes’ nem kérhető kicsivel olcsóbban, kicsivel takarékosabb üzemeltethetőség mellett elsőkerékhajtással, ami bizony a h
A csomagtartó nem túl acélos, a kalaptartóig 356 literétköznapok döntő hányadában még képes lenne kiszolgálni az autó viszonylag szerény terepjárási képességeit is.
Még ennél is jobban várunk persze a nagyobb hengerűrtartalmú, 1,6 literes szentgotthárdi turbómotorokra, amik már ’tüdőből’ is képesek lennének megbirkózni az Opel továbbra is súlyos típusaival, nagyobb kreativitást engedélyezve a váltók áttételeinek meghatározásakor, s ezzel jelentősebb hatékonyságot is biztosítva. Végső megoldást persze csak az anyagelvűségből fakadó, teljes modellpalettára kiterjedő fogyókúra hozhatna, ám erre jelenleg sem a márka pozicionálása, sem annak anyagi helyzete, sem pedig az aktuális piaci környezet nem biztosít lehetőséget.
Külső méreteihez mérten meglepően sokoldalú
Összefoglalóan persze elmondhatnánk, hogy ugyan kompromisszummentes hajtáslánc nincs a Mokkához, az autó szerény külső méreteihez társuló kiemelkedő praktikum, a kiváló végső beállítások, de egyáltalán a hobbiterepjárók életérzése mégiscsak megér egy misét, ráadásul az Opel újdonsága árban is kedvez az SUV kategóriával akár újonnan szemezőknek is. Az már csak apró érdekesség, hogy a forgalmazó a kereslethez és a konkurenciához igazodva a magasabb hazai adóterhek dacára is közel 20 százalékot engedett a németországi listaárból, s ezzel felszereltségtől függően éppen a legnagyobb ellenlábasnak tartott Nissan Juke körül libikókázik a Mokka.
Egyelőre alig van direkt konkurense
Miközben a japán modell esetében belépő szinten csakúgy az 1,6 literes, benzines szívómotor szomja és az ötfokozatú váltó kettőse ad okot szemráncolásra, ott a dízelmotorok pártolói a mérsékeltebb térérzettől eltekintve kulturáltabb erőforrásra lelhetnek az Opel egységénél. Érdekes módon a rüsselsheimiek a Mitsubishi ASX-től is tartanának, mely ódivatú utasterével, s konfigurációtól függetlenül jóval borsosabb árcédulával hívja fel magára a figyelmet. Konzervatívabb vásárlók szemében ennél nagyobb veszélyt jelenthet a 4,875 millió forinttól elérhető Skoda Yeti, de szerény véleményem szerint a szűkebb kategória korlátain kitekintve a tuti befutó mégis az ár/érték bajnok, s magát 5 év garanciával kellető Hyundai ix35 lehet, 1,6 literes szívómotorral jelenleg kedvezményes 4,9 millió forint fejében – igaz, hétmillió forinton innen (2.0i Comfort, 163 LE) kizárólag elsőkerékhajtással.
A kategóriákban való gondolkodás legyen a gyártók átka, mi merjünk nyitni az újdonságok felé!
Mindazonáltal leszögezhető, hogy a Mokka a hobbiterepjáróktól eddig ódzkodók számára is alternatívát kínál, amit a futómű kompromisszummentes hangolása okán már könnyelműen javasolhatok is, így aztán egy Opel kereskedésbe betérve nyugodtan tessék a praktikuma kapcsán is azonos használati értékű és kommerszebb ötajtós Astra felett elnézve a Mokka felé kacsintgatni.
Néhány szóban
Opel Mokka - galériaAz új Mokka az Opel első próbálkozása a kompakt hobbiterepjárók között, ami még éppen időben érkezet ahhoz, hogy a jelenlegi konkurensek mellett a Ford EcoSport, a Chevrolet Trax, vagy éppen a Volkswagen Taigun debütálása előtt némi helyzeti előnyre tehessen szert. Az újdonság külső fellépése ugyan egyéni megítélés kérdése, de az tény, hogy a márkára oly jellemző utastér a szerény kiterjedésű dimenziók dacára bőséges térérzetet kínál, a mindennapok praktikus társává téve a típust, mely innovatív asszisztens rendszereivel a technika újdonságaira nyitott vásárlóknak is kedvezni igyekszik. Noha a motorok hatékonysága hagy kívánnivalót maga után, a négykerékhajtás és a jelentősebb hasmagasság mellett a kormányzás és a futómű hangolása okot ad arra, hogy akkor is szemet vethessünk az értékarányos Mokkára, ha korábban nem is gondolkodtunk egy SUV vásárlásán.
Előnyök: Viszonylagos terepjárási képességek, aktív négykerékhajtás lehetősége; Könnyű, mégis közvetlen kormányzás; Arany középutat járó futómű; Könnyű vezethetőség; Kompakt csomagolás jó kihasználhatóság mellett; Versenyképes árcédula
Hátrányok: Szerény űrtartalmú csomagtér; Néhol kifogásolható anyaghasználat; Kedvezőtlen karakterisztikájú dízelmotor; Kevéssé hatékony, kizárólag négykerékhajtással társítható benzines turbómotor; Hátrafelé nagy holtterek a „C” oszlopnál; Továbbra is instabil elektromos rendszerek

