Tesztek

A Földön káosz uralkodik. Az emberek soha nem hagyják el szűk életterüket, csak lakhelyük közvetlen szomszédságában vállalnak munkát, s vállaikon súlyos terheket cipelnek a feltöredezett, sárral borított úttesten. Néhol egy-egy szekeret vontató ló vagy szamár is feltűnik a színen, hiszen a négylábúak a gépkocsik eltűnésével a haldokló kereskedelem és a primitívvé fajult ipar utolsó mentsvárai lettek.

Arra a kérdésünkre, hogy mi is történt itt, a válasz megdöbbentő: az autóipar nem talált közös hangot a kereslettel, hiszen az olcsó, de érzelmi vonzalmat kiváltani képtelen négykerekűeken túl csupán a prémium kategória túlárazott képviselői voltak versenyképesek, s erre az ellentmondásra a nép gyorsan felfigyelt. Végül senki sem volt hajlandó kitárni a pénztárcáját, így az autózás megszűnt a mobilizmus élhető formájának lenni.

A visszafordíthatatlan hanyatlás rémálma nem csak engem kísért..

Verítékben úszva, levegőért kapkodva ébredek az Autó Pult évente esedékes baráti összejövetelének reggelén, s hirtelen felugorva emberhalmokon és üvegszilánkon lépdelve veszem az irányt Szabó kollégám szobája felé. Az ajtón egy nyakkendő lóg, ám annak ellenére, hogy az egyezményes jel minden körülmények között egyet jelent a tilalom üzenetével, szerkesztőségünk körein belül az autózással kapcsolatos minden megfontolás felülírja a magánélet szentségeit is.

- Peti, össze kell hasonlítanom a Škoda Rapidot az új Renault Clióval! Az egyik oldalon egy értetlenkedő tekintet, a másik oldalról az éjjeliszekrényről felkapott, és az ajtófélfán csattanó mobiltelefon jelzi, hogy felbukkanásomra itt nem számítottak. – Megőrültél, a két típusnak semmi köze egymáshoz?! – Hidd el, hogy ebben a két modellben van minden reményünk, mert a vonzó, de megfizethető autók lassan kihalnak a piacról és az eluralkodó káoszban lassan magunk is kiégünk, ha nem hoz valami a kisebb pénztárcájú családosok életébe is új és izgalmas színeket. – Csináld, csak csukd már be az ajtót!

Elméletileg semmi közük egymáshoz azon kívül, hogy szépek. És a gyakorlatban?

Nagyjából így szereztem jóváhagyást arra a tesztre, ami két teljesen más kategóriából származó, mégis egyazon célra született típust vonultat fel. Mert hiába a különböző felépítés, a Clio és a Rapid hazai híveit mégis egyazon ötlet vezérli majd; négy-ötmillió forintos keretet meghatározva, túlnyomóan városi, vagy napi ingázó használatra keresnek leginkább első, illetve a családban egyetlen autót, amiben az esetek döntő többségében egy-két felnőtt és egy-két gyermek ül majd.

A két kiválasztottat azonban nem csak a célközönség halmazainak közös metszete jellemzi, hanem az is, hogy a közvélemény szemében mindketten kiemelkedően vonzóak, hiszen váratlan felbukkanásuk nagyobb tetszést vált ki a járókelőkből, mint egy sokszor többe kerülő üzleti limuzin, vagy éppen egy divatorientált kisautó.

A jellegtelen fényezés ne tévesszen meg senkit, ez bizony egy igazán megnyerő autó!

A színek játékával még hasra is esnek a bámészkodókE tekintetben pedig ne tévesszen meg senkit a radikális megújulásra képes Clio szürke fényezése, mert a viszonylag jellegtelen árnyalat ellenére tesztünk kisebb alanya is alkalmas volt a fejek elcsavarására, amit a bőséges színpalettáról bátrabban választva akár a negyedik hatványra is emelhetünk. A méretes első lámpaburák gyermeki bája és a kardfogú tigris agyaraival villogó LED-es nappali menetfények kontrasztja már első pillantásra mély benyomást gyakorol, s mindezt a homogén felületek és az árnyékoló ívek tudatos ötvözete csak tovább fokozza. Oldalról már a hátsó ajtó kilincseinek elrejtése varázsol némi kupés összhatást, de a hátsó fertály sportossága, valamint a sárvédők izomként dülledő domborítása is a szívekhez szól, melyek hirtelen megdobbanásával azon sem csodálkoznánk, ha néhány adás-vételi szerződésen még azelőtt megszáradna a tinta, hogy a lemezek alá pillantottunk volna.

Nem csodálkozunk azon, ha ez valakinek szerelem első látásra

Az érzelmekkel való ördögi játékot a Rapid sem mellőzi, hiszen a belépő szintű szedánok kihalóban lévő kategóriáját mennydörgésszerűen tölti be, e tekintetben háttérbe szorítva frissen debütáló francia ellenlábasait is. Noha a képek alapján a Škoda kifejezetten nagyautós benyomást kelt, közelebb lépve azonnal világossá válik, hogy méretei dacára mégiscsak egy költséghatékonyságra törekvő újdonsággal van dolgunk. A praktikum kapcsán azonban azt kapjuk, amit megérzéseink sugallnak. A csomagtartó ugyanis ötajtós modellekre jellemzően tágra nyílik, s mélysége dacára is egyszerűen, kényelmesen pakolható, hatalmas (550–1490 l) űrt téve szabadjára. Elismerő mosolyunk a második sor helykínálatát illetően még szélesebbre húzódik, hiszen a lábtér már-már feleslegesen bőséges, s a szép sziluett dacára a fejeknek is szellős az enteriőr, így még 190 cm-es utasaink is kényelemben tarthatnak velünk.

Praktikumban természetesen a Rapid nyer, de a kitűzött célnak a Clio is megfelel

A praktikum műsorszámában a Clio ugyan nem hasonlóan nagyvonalú, de tökéletesen józan alternatívája a családi felhasználásnak is. Noha a szintén bővíthető csomagtartó ’csak’ 300 literes, kisebb megalkuvások árán ez még nyaralások alkalmával is elegendőnek bizonyulhat, s 180 centiméteres termetünkkel talán nem fejedelmi pompában, de hosszútávon is kompromisszummentesen foglalhatnánk magunk mögött helyet.

Ezen az árszinten ekkora szabadságot senki más nem adA volán mögött egyik modellben sincs klausztrofóbiánk, de a két autó hitvallása mégis merőben eltérő. A Clio például egyenesen a MINI, vagy éppen a kis Fiat 500 babérjaira törne, hiszen a színek és az egyedi stílusjegyek kavalkádjának csak a fantázia szabhat határt, így szűk 100-120 ezer forintból a kárpitokat és a borításokat kombinálva olyan egyedi konfigurációt szabhatunk, hogy friss szerzeményünknek messzi földről csodájára járnak majd.

A Clio fedélzeti rendszere zseniális. - A Rapid drágán osztja az opciós tételeket.

A középső, de szinte kötelező „Expression” felszereltségi szinten (+300.000 Ft) a manuális klímaberendezés mellett (+210.000 Ft) már széria az egyébként 165 forintot kóstáló érintőképernyős központi rendszer is, ami azon túl, hogy a "Bass Reflex" hangszórókkal karöltve kisautókhoz mérten nagy vehemenciával játssza le akár USB-kulcson hordozott zeneszámainkat is, navigációs feladatokat is ellát, sőt, Bluetooth kapcsolaton keresztül Az apró, de annál jelentősebb ergonómiai bakik egyikehangosíthatjuk ki mobiltelefonunkat is. A kiemelkedően értékarányos és meglepően gyors reagálású egység azonban még csak a kezdet, hiszen januárban már a Renault legújabb "R-Link" rendszerét is kipróbálhatjuk, azaz a Clio a multimédiás felületek területén is az élre tör.

Szemráncolásra tehát első pillantásra nincs okunk, de hosszútávon napvilágra kerülnek az árnyaltabb ergonómiai bakik. A levegő befúvási irányát meghatározó tekerő-kapcsoló ikonjai például a vezető szemszögéből nem láthatóak, noha helyet cserélve a hőmérséklet fokozatmentes gombjával ez a probléma kiküszöbölhető lenne. Nem meglepő az sem, hogy a méretes monitor sötétben fényfoltokat vetít a szélvédőre, amin napsütésben a műszerfal tükröződik a szokásosnál erősebb mértékben.

Bőr kormány, ami csak ott műanyag, ahol fogjuk

Gyakran hangoztatjuk, hogy egy autóban mindent lehet olcsó anyagokból gyártani, de amit a vezető fog, kapcsol, érint, annak kifogástalannak kell lennie. A kezelőszervek közül különösen kiemelkedik a kormánykerék, amit mások fűtenek, vagy éppen a legnemesebb textíliákkal borítanak, míg a Renault éppen a fogási pontokhoz helyez hideg, rideg és sikamlós műanyagot. Szó se róla, tesztautónkban is bőrkormány volt (+35.000 Ft), amit mindenhol kellemes tapintani, csak éppen ott nem, ahol a hüvelykujjainknak kialakított mélyedések találhatóak, így aztán minden alkalommal rossz értelemben dörzsölhetjük a tenyerünket. Mondanom sem kell, az autót vizslató célcsoportban mindez bizonyára nem tudatosult, hiszen vélhetően elvakította őket a jóleső tudat, hogy erre a felületre is lehet csili-vili matricát rendelni.

Vajon létezik túlzott megfontoltság? A kijózanítóan katonás rend talán ezt bizonyítja.

A divat oltárán áldozó Clióval megy szembe a kijózanító megfontoltsággal tervezett Rapid, melynek folyományaként tesztautónk bőséges, ám a valóságtól még mindig nem elrugaszkodott felszereltsége sem hordoz magában semmit, ami kicsit is különlegesnek lenne nevezhető. A VW konszerntől jól megszokott letisztultságot és komorságot persze kívánságra lehet némi színorgiával oldani, de ehhez már vastagabb pénztárca is szükséges, amit egyébként anélkül is szélesre lehet tárni, hogy igazságérzettel társuló örömünk felhőtlen lenne.

Így oldható az egyhangúság, de ennek már ára vanA szalonban például láttunk olyan, több mint ötmillió forintba kerülő autót, aminek rideg műanyagai messziről ordítottak, s sorjás plasztik kormánykerekének látványa érintés nélkül is riasztó volt. A képeken látható példány összeállítása e tekintetben szerencsésebb, de a kényelmes ülések kárpitjának feltűnően egyszerű textúrája azért szemet szúrhat, s a túlzott spórolásra utaló jelek végig elkísérnek minket utunkon, hogy a négy elektromos ablak vezető oldalon kettőre fogyatkozó gombjáról már ne is szóljunk.

Bizony van olyan műsorszám, amiben a kardfogú Clio Rapidot reggelizik

Ami persze egy Renaultnak jár, az az agresszív árpolitikát űző német vállalatóriás háza táján csak feláras lehet. A szórakoztató berendezés csatlakozóiért például élből az asztalra csaphatunk 39.370 forintot, a már nem kritikán aluli kormánykerék és a váltógomb bőrözéséért szűk 47 ezret, a hátsó ablakemelőkért 52 ezret, a klímáért 353 ezret, a magasságban állítható ülésekért 32 ezret - ezek fűtésére további 65 ezret -, a hátsó parkolóradarért 103 ezret és még hosszasan sorolhatnám a prémium gyártókat megszégyenítően bicskanyitogató összegeket (a BMW háza táján például egy USB csatlakozó is tud 80.000 forintot kóstálni).

A Škoda már nem csak sváb, kicsit skót is - galériaMindezek fényében már nem is kell nagy fantázia ahhoz, hogy kitalálják, nem kell a földtől messzire elrugaszkodni ahhoz, hogy a 3,2 millió forintos alapár egy tisztességesebben felszerelt, de kezdetben drágábbnak tűnő típust is lepipálhasson. Azonban becsületére legyen mondva, a Rapid a kissé távol elhelyezett váltókartól eltekintve ergonómiailag és logikailag szinte kikezdhetetlen, s az összeszerelés minőségét sem illethetjük kritikával, ami persze annak is köszönhető, hogy a gyártó a VW leányvállalataival párhuzamosan hosszú évek óta ugyanazt a tökéjre fejlesztett, ám egyre unalmasabb dalt fújja.

A következő oldalon végre a lovak közé csapunk.