Előfordul bizony, hogy egy autót nem a zseniális futómű, a kihegyezett sportmotor vagy épp a briliáns dizájn, hanem pusztán annak otthonossága és kellemes használhatósága tesz igazán vonzóvá. A benzingőzzel fertőzöttek számára persze ez ritka eset, ám könnyen belátható, hogy az emberek java mindennapi használati tárgyként tekint az autókra – a személyszállító változatú Mercedes-Benz T-osztály minden bizonnyal nekik készült. A kedves kocka tele van tömve praktikummal és minden jóval, épp ezért nem voltunk restek tesztre fogni a német márka családbarát egyterűjét.

A személyszállítási funkcióval is ellátott, otthonosabbá tett dobozos modell koncepciója hosszú évekkel ezelőtt született. A tesztre fogott Mercedes-Benz, ahogy a kategóriában úttörő Citroen Berlingo is, elsősorban áruszállításra termett, a családbarátság csak egyik arca a kettő közül. Amennyiben az úttörő Berlingót nézzük, elmondhatjuk, hogy kompakt kisáruszállítónak szánta a modellt a francia gyártó, amely az idők során, s persze kategóriatársaival együtt személyautós énjét is megmutatta, egyre vállalhatóbb módon.

Nagyon sötétvörös, kicsit püspöklilába hajlik, de nagyon jól áll neki

A törekvés pedig azóta is folyamatos, mi több, egyre népesebb (volt) a személyszállítóvá egyre igényesebben alakított kis dobozosok szegmense. Az előbb azért írtam azt, hogy csak egyre vállalhatóbban, mert valljuk be, az első próbálkozások eredménye személyautós szemmel leginkább fapados lett, s a pőre lemezek látványa akkor még természetes volt a szegmensben.

Mára azonban az idők során rájuk áldozott sok-sok, komoly figyelemnek köszönhetően ezek az autók egyre vonzóbbá váltak a családosok számára, hiszen utasteret tekintve, s úgy általában véve is eltűntek a régebben fennálló kompromisszumos megoldások. A Mercedes-Benz márkanév pedig így, az igényesebb megoldások révén szívesen adja a nevét immáron ilyen, praktikus családi/személyszállító modellhez. Az áruszállító esetében Citan néven forgalmazott széria immáron teljes jogú személyautós tagként T-osztályként jött el, továbbra is a Renault Kangooból átfaragott valójában.

A Mercedes-Benz igyekezett bevinni a prémium hangulatot az utastérbe

A Kangoo maga is egy fontos evolúción átesett modell, amely frissen, korszerű dizájnnal és áruszállító mivoltában is praktikus, másutt nem látott megoldásokkal igyekszik előrébb lépni. A személyszállító variánst azonban nem is forgalmazzák itthon, helyette a testvér Mercedes-Bent T-osztály arathatja a babérokat. A németek a saját elmondásuk szerint még tovább csiszolták a koncepciót, különösen a biztonsági felszerelések és a futómű tekintetében – épp ezért borítékolható volt a kellemes teszthét.

Szerkesztőségünkhöz ezúttal a T-osztály dízeles csúcsverziója érkezett, motorterében az 1,5 literes dízelmotor 116 lóerős variánsával, valamint hétgangos duplakuplungos váltóval. A Mercedes pedig ehhez hozzátette a magáét az utastérrel, műszerfallal és egyebekkel. Az áruszállító már szerepelt nálunk, ezúttal pedig a személyszállító verzió sajátosságaira igyekeztünk fókuszálni.

Kompaktokhoz mérten tágas, ráadásul mindeközben praktikus is az utastér

Maga a küllem egyébként abszolút kellemesre sikerült, nevezetesen az átszabott orr, valamint a hátsó lámpák miatt aligha asszociálunk az alapot nyújtó francia testvérmodellre. A fények és a dizájn kellően hozza a csillagos márka aktuális arculatát, erre nem is lehet panaszunk. A kis plusz pedig a rubellitvörös fényezés jelenti, ami ugyancsak hozzáad a hangulathoz.

A személyszállítóhoz is elérhető kétszárnyú hátsó ajtók – amelyek nem szimmetrikusak – akár 180 fokban is nyithatók. A csomagok mellett természetesen az utasok számára is tágas teret kínál az új Citan, elöl pedig igazán modern környezet várja a vezetőt.

Kívülről is kellőképpen elkülönül az alapot adó Kangootól

A műszerfali felépítés ugyan ismerős lehet a Kangooból, de a németek azért saját képükre szabták némileg a formákat, így például a legfrissebb MBUX multimédiás rendszer dolgozik az autóban, és akár a Mercedes Me online szolgáltatások is elérhetők. A mercis óracsoport, a kijelző és a kezelőszervek kellő lépést jelentenek a Kangoohoz képest, és összességében jól kiszolgálják a mindennapok igényét, a Mercedestől megszokott funkciókkal és megoldásokkal karöltve.

Ahogyan azt egy Mercedestől elvárjuk – és manapság mondhatjuk, hogy már szinte minden autótól –, a T-osztályban is megtalálhatók a mostanra már természetessé vált vezetéstámogató rendszerek, mint az aktív sávtartó, a tempomat, az aktív fékasszisztens, a holttérfigyelő vagy éppen a sebességszabályozó. Ami a multimédiát illeti, természetesen Android Auto és Apple CarPlay is elérhető, ráadásul a T is megkapta a Mercedes érintőgombokkal ellátott kormánykerekét, ezzel tovább erősítve a csillagos identitását - mi meglettünk volna a hagyományos, fizikai kezelőszervekkel is.

Az alapformákat a francia testvér adja, de sok a hozzáadott német tartalom

Utastér tekintetében, családi modellként kezelve tesztalanyunkat, azt mondhatom, hogy kifejezetten jól működik a mindennapokban a dobozosból immáron komofortos személyautóvá varázsolt kompakt autó. Talán a legpraktikusabb megoldás az oldalsó tolóajtóké, hiszen így a gyerekek sem vágják neki a szomszédos parkoló járműnek, ráadásul a nyílás is nagy és könnyű beszállni/betenni a gyerkőcöket. A csomagtérre ugyancsak nem lehet egy szavunk sem, hiszen divatosan lejtő tetőívek helyett itt síkok határolják, így a tágassága mellett a pakolhatósága is jó.

A helykínálatra amúgy sem lehet panasz, hiszen felfelé a kelleténél is sokkal tágasabbak az ilyen kialakítású modellek, de úgy általában véve is tágas a T, egyedül talán a hátsó lábtér, ami megadja a határokat. A Mercedes komfortos, kellemes kárpitozású üléseiben helyet foglalva praktikus, lehajtható asztalkák, pohártartók és ügyes tárolók várják a „beköltözést”. Ugyanakkor a gyerekes nagycsaládok számára problémás lehet, hogy hátul három helyett csak kettő Isofix csatlakozó található - van, akinél már ez önmagában válóok. Talán a később érkező hétszemélyes változat szépít majd.

Hátul kér részben, aszimmetrikusan nyílik az ajtó

A motortérbe az elején említetteknek megfelelően a francia gyártó 1.5 dCi egysége került 116 lóerővel, valamint az EDC néven ismert duplakuplungos automata váltóval, hét fokozattal persze. A dobozos Citan kézi váltójának kedvezőtlen áttételezéséhez képest itt sokkal jobb megoldást kaptunk, hiszen 130-nál 2200 környékén jár a fordulatszámmérő mutatója, ami a közepes szélzaj mellett egészen barátságos pályázós komfortot biztosít. A váltó kellemesen összedolgozik a kis dízellel, ritkán érezhető csak a duplakuplungosokra jellemző megtorpanás, bizonytalanság.

A 116 lovas öngyulladós persze nem fogja letépni a fejünket, de a takarékosság ígéretével tarsolyunkban könnyen elengedjük a dolgot, hiszen a családi modell amúgy sem rendelkezik sportos ambíciókkal. A napi tennivalókhoz elég, pályán pedig megpakolva is tudja a ritmust tartani, ez pedig bőségesen elegendő is. Kárpótlásul az étvágy baráti, hiszen a 6,5 liter környékére taksálható pályás fogyasztás mellett lakott területen kívül 4-essel kezdődő számokat, városban pedig 5,5 liter körüli fogyasztást regisztrálhatunk.

Az utasteret dobozos modellhez képest kifejezetten kifinomultnak mondhatjuk

A csillagos márka portékájának még két erőssége van. Kiválóan épít például a az egészen személyautós a vezethetőségre, a kormányzástól a pedálérzeten át a futóműig, másfelől a minőségérzet is egészen jó, dobozosokat feledtető. Bőven találunk haszongépjárműre jellemző módon kemény anyagokat, ugyanakkor látványra minden rendben van, sőt, a műszerfal tetejét például gusztusos és puha, varrott műbőrszerű matéria burkolja.

Mindezek tükrében összességében kedvező a T-osztály képe, noha a praktikum és a jó családi használhatóság érdekében le kell mondanunk a klasszikus személyautós értékekről. Hiszen bár jó a vezethetősége, egy kombit még mindig élvezetesebb terelgetni, valamint a jól kimunkált utastér ellenére is érezhető egy kis kontraszt a kompaktokkal szemben. Persze, cserébe ott van a nagy csomagtér, a tolóajtó és megannyi más pozitívum.

Nem éppen fickós, de közben azért takarékos és komfortos a hajtás

Árak tekintetében épp 14 millió alatt indul a történet, ezért kapjuk a 116 lovas dízelt automata váltóval. A kisebb 95 lóerős árelőnye félmillió, a 131 lovas 1,33-as turbó benzines pedig hozzávetőlegesen 800 ezerrel kerül kevesebbe. A tesztelt, minden jóval, LED-lámpákkal, műbőrrel megtömött példány is megállt 16,6 millióban, míg egy józanabb összeállítás 14,5 millióból is kihozható.

Konkurencia terén nincs sok lehetőség, hiszen a testvér Kangoo itthon nem kapható személyszállítóként, a Peugeot Rifter, Citroen Berlingo és Opel Combo pedig kizárólag elektromos hajtással hozható el, ráadásul 136 lovas motorral és 50 kWh-s akkuval, hasonló árban mérve. Igazi konkurens a Toyota Proace City Verso, amely benzinesként és dízelesként is kapható, akár hét üléssel és két tengelytávval. Így összességében jobban személyre szabható tesztalanyunknál, ráadásul az automata dízel indulója több mint 2 millióval kevesebb. Ez bizony a prémium felár, amit a Mercedes meg is tud indokolni. Ott van még persze a Volkswagen Caddy is, ám a wolfsburgiak portékája drágább és sok szempontból kevésbé ügyes, mint a Mercedes terméke: a Caddy 122 lovas dízellel és duplakuplungos automatával, fekete lökhárítókkal indul 15,2 milliótól.

Nem olcsó, de cserébe sokoldalú, és talán a legszemélyautósabb ilyen modell

Kérdés persze, hogy a mai, crossover-központú világban mennyire van helye egy ilyen, kifejezetten a praktikumra fókuszáló modellnek. A dizájnt ugyanis valljuk be, kevesek hajlandóak beáldozni a sokoldalúság oltárán, ráadásul hasonló mértékű praktikumot egy kompakt kombi is tud, cserébe személyautósabb vezethetőséggel és még minőségibb beltérrel. Azonban mindezek tükrében a T-osztályról nem beszélném le a potenciális érdeklődőket, hiszen a Mercedes a Renault alapjaira nagyon ügyesen épített jó minőségű, már-már a kompaktokat közelítő utasteret, egy-egy helyen éreztetve a prémium gondoskodást is.