Egy modell frissítésénél két fontos szempontot érdemes figyelembe venniük a gyártóknak. Először is, mindig van hova fejlődni, másodszor pedig, ami jó, azon nem kell változtatni. Szerencsére a Škodánál pontosan tudják ezt, és természetesen a Superb ráncfelvarrásánál is észben tartották. Mi pedig nem voltunk restek megvizsgálni, hogy pontosan mi is változott a csehek középkategóriásában, és vajon mindez az előnyére vált-e.

A Škoda palettája éppen megújulóban van, az első fecske pedig a Scala volt, amely már teljes egészében, kívül-belül a csehek új formanyelve alapján készült el, és tudását nemrég bizonyította is tesztünkön. A Superb esetében persze nem várhattunk ilyen alapos változást, hiszen ezúttal csak a félidős ráncfelvarrásra került sor, ugyanakkor a középkategóriás esetében nem is volt igazán szükség komoly változtatásokra, hiszen a formája még mindig frissnek hat, technológiai téren pedig folyamatosan megkapta a konszern újdonságait – ennek ellenére persze üdvözlendők a friss részletek is.

Az eleganciára összpontosítottak a frissítésnél - galéria

Külcsínt tekintve tehát igen szigorú volt a Škoda a formatervezőivel, aminek végeredménye egy még inkább letisztult, eleganciára törekvő megjelenés lett, ami azért a dinamikus elemeket is megőrizte. Elöl az immár a fényszórókig nyújtózkodó hűtőrács és a lökhárítók jelentenek újdonságot, de mindenképpen érdemes megemlíteni a ránézésre is igen látványos, a reflektor esetén a szembejövőket és az előttünk haladókat kitakaró mátrix LED-es fényszórókat, melyek – természetesen felár ellenében – nappalt varázsolnak az éjszakába. Hátul a finoman megújult fényszórókat összekötő króm csík és a Škoda felirat hoz szintén kifinomultabb megjelenést.

A modell még tesztautónk nem éppen hivalkodó, középszürke fényezésével és 17 colos keréktárcsáival is jól mutatott, ami elismerésre méltó – és látványosabb színekkel illetve nagyobb keréktárcsákkal még tovább lehet fokozni az összképet. Az alapok az utastérben sem változtak, de mégis rögtön érezhető az előrelépés: hangsúlyosabb betétekkel, állítható színben pompázó LED-es hangulatvilágítással – egyébként felárért már minden fényforrás LED-es lehet belül – és akár teljesen digitális műszeregységgel. Habár tesztautónkban utóbbi extra nem volt benne, a szépen kialakított középkonzol és az egyéb finomságok így is igazán otthonossá és modernné varázsolták az utasteret.

Elegánsabb, de szerintünk az embléma is jól mutatott - galéria

A multimédiás rendszer természetesen ismeri az összes fontos okostelefonos kapcsolódási lehetőséget, gyorsan működik és szép grafikát kapott, az ergonómia pedig továbbra is példás. Az anyagminőség szintén dicséretre méltó, mindenhol puha anyagokkal találkozhatunk. Az összeszerelésre is legfeljebb annyi panaszunk lehetett, hogy olykor kisebb zizegést lehetett hallani innen-onnan, de ez könnyen lehet, hogy a lehulló, száraz faleveleknek volt köszönhető, melyek mindenhova beférkőznek, és a karosszériával érintkezve hajlamosak ilyen zajokat produkálni.

A helykínálat továbbra is verhetetlen: gyakorlatilag minden széken tengernyi a hely, hátul pedig luxusautókat megszégyenítő térrel találkozhatunk. Az ülőlap ugyan egy hajszálnyival lehetne hosszabb a második sorban, de jól vannak formázva az ülések, és a fejnek is közel 190 centiig van elég hely. A hátul ülők felárért plusz klímazónát kaphatnak, de ülésfűtés is járhat nekik, ha a megrendelő úgy kívánja, Style szinten pedig már az elektromos ülésállítás is alapáras, amihez az anyósülésnél a háttámla bal oldalára is járnak kezelőszervek, akárcsak egy sofőrös autóban.

Nincsenek izgalmas színek, mégis szerettem itt ülni - galéria

Az alapból 625, bővítve pedig akár 1760 literes csomagtér több mint elegendő gyakorlatilag mindenre – még kisebb költözködések is letudhatók vele, és akkor még csak nem is a kombi verzióról beszélünk. A Superbben továbbra is megtalálhatók a Škoda okos megoldásai, mint például a tanksapkába rejtett jégkaparó, vagy a kipattintható, és ezzel zseblámpaként működő csomagtér világítás, de az általános praktikum is kiemelkedő: olyan nincs, hogy valaminek ne találnánk egy kiváló helyet az utas- vagy csomagtérben.

Technológiai fronton is erősített a Superb: a vezetéstámogató asszisztensek teljes garmadája megtalálható benne, kezdve a sávtartótól, az akár táblafelismerővel összedolgozó adaptív tempomaton, a holttérfigyelőn és a vészfékrendszeren át egészen a dugóasszisztensig és a fáradtságfigyelőig. A luxust és a komfortot pedig Canton hangrendszer, vezeték nélküli mobiltöltő, akár szellőztethető, masszázsfunkciós ülések, mind a négy ajtónál nyitható és zárható kulcsnélküli rendszer illetve vezeték nélküli mobiltöltő fokozhatja. A nálunk járt példányban ugyan nem volt meg minden utóbbiakból, de asszisztensek terén szinte teljes volt a kínálat, és mindegyik rendszer megbízhatóan és jól működött.

LED-es fénycsík dobja fel este a hangulatot - galéria

A tesztautónkban lévő, 190 lóerős, dízel hajtáslánc ugyan nem új – ellenben a gyengébbik, 150 lovassal, ami már az alaposan felfrissített, EVO utónévvel érkező egységet kapta meg –, és már többször is járt nálunk ez a motor, ám minden esetben összkerékhajtással próbálhattuk ki. Ezúttal azonban elsőkerékhajtással és hétfokozatú, duplakuplungos DSG automata váltóval – a Superbben korábban csak hatgangos automatával tesztelhettük, de a Kodiaq lemezei alatt már hetessel is ellátogatott hozzánk – tehettük próbára, ebben a konfigurációban pedig jobban teljesített a szerkezet, mint korábban.

Hiába a 190 lóerő és a 400 Nm-es csúcsnyomaték, az összkerékhajtású verziók rendre rosszabb teljesítményt nyújtottak, mint amit a gyári adatok ígértek, ám az elsőkerekes kivitel ezúttal jóval közelebb állt az igazsághoz, ami menet közben is érezhető volt – ebben persze szerepe lehet a frissítésnek is. A váltó ugyan továbbra sem a legélesebb reakcióiról híres, de a sport üzemmód gyógyír lehet erre, egyébként pedig bőven van tartalék az autóban, és ha akarjuk, akkor igen nagy vehemenciával rugaszkodhatunk neki bármilyen feladatnak – a DSG alacsony fordulaton fennálló szokásos kisebb rángatásai persze ezúttal is jelen vannak.

A 17 colos felnivel is jól mutat - galéria

A kormányzás pontos és kellően közvetlen, így még ha nem is sportautós, kifejezetten jól irányítható vele a friss Superb, aminek alap futóműve is igen jól teljesített. Az csak egy dolog, hogy a mindössze – a mai világban, amikor már lassan városi minikhez is kérhető ennél nagyobb méretű keréktárcsa – 17 colos felnik jól álltak az autón, de a felfüggesztésre is jó hatással voltak a ballonosabb kerekek, hiszen amellett, hogy kellően dinamikus volt a Škoda középkategóriása, finoman lépte át a csúnya úthibákat is, ezzel tökéletes utazóautóvá varázsolva a Superbet. Tesztautónk egyébként minden helyzetben kiszámíthatóan viselkedett.

A Škodák esetében – és olykor talán ezen a ponton figyelhető meg leginkább, hogy a konszernen belül igyekeznek legalább valamiben a csehek fölé pozicionálni autóikat a Volkswagennél – a hangszigetelés nem mindig kifogástalan, de a frissített Superbben erre már nem lehet panasz. A kellemesen nagy teljesítmény mellé ráadásul igen kedvező fogyasztási adatok is társultak, amire kiváló példa a 6,1 literes tesztátlagunk. Igaz, ez viszonylag kedvező körülmények között született, de 7 liter fölé vinni szinte már művészet volt a Superbet. Az 5,6 literes normakör is dicséretes.

Valódi tánctér fogad minket hátul - galéria

A frissítésnek, és persze a forint nem éppen kedvező árfolyamváltozásainak hála a listaár kissé ijesztő lehet, hiszen a 190 lovas, automata váltós Superbhez legolcsóbban is közel 11 millió forintért juthatunk hozzá, tesztautónk pedig már 13,8 millión is túltesz, ráadásul ezekben az árakban már benne van a konfigurátorban egyszerűen csak beikszelhető, mindenkinek járó 900 ezer forintos kedvezmény is. Egy elég jól felszerelt példány persze már a miénk lehet 13 millió alatt is, ráadásul még ilyenkor is egészen jó az alkupozíció – főleg a céges vásárlók számára. A 190 lovas kivitel egyébként csak automatával érhető el, a szerintünk felesleges összkerékhajtás felára pedig közel 800 ezer forint.

Az újabb fejlesztésű, de csak 150 lóerős kétliteres dízelmotor választásával körülbelül 400 ezret spórolhatunk, és az az egység hatfokozatú kézi váltóval is elérhető, ami további közel 700 ezres spórolást jelent. Érdekesség, hogy ha az összkerékhajtást is beleszámoljuk, akkor szinte a 190 lóerős verzióval egyező áron hozhatjuk el a 272 lóerős, kétliteres benzinest is, míg a 190 lovas TSI alapára automata váltóval 11,1 millió forint. Érdemes azonban az iV jelzéssel ellátott konnektoros hibriden is elgondolkodni, amely kiváló teljesítménnyel és ehhez mérten viszonylag kedvező árazással csábíthat el vásárlókat a dízelektől.

Kisebb költözködéshez is elég lehet - galéria

Konkurensekből természetesen nincs hiány, hiszen sok mainstream, azaz nem prémium márka kínál középkategóriás modellt, és a SUV-okkal még tovább lehet bővíteni a kört. A legközvetlenebb ellenlábasnak talán a szintén nemrég frissült Volkswagen Passatot tekinthetjük, ami műszakilag megegyezik a Superbbel, ára pedig mindössze néhány százalékkal van a cseh versenyző felett. Mindenhol máshol körülnézve általában kedvezőbb listaárakkal találkozhatunk, de mindent latba véve, beleértve a Škodánál elég bőkezűen mért kedvezményeket, ár/érték arányban bizony előkelő helyet foglal el a Superb a kínálatban. A Mazda6 a 184 lóerős dízelmotorral szinte teljes felszereltséggel is megáll bőven 12 millió alatt, az Opel Insignia is a Škoda alatt tud maradni árban, ráadásul a villámosok is igen könnyelműen osztják a kedvezményeket, ha arról van szó.

A Kia Optimához ugyan csak 136 lóerős dízel van, de 12 millió alatt már olyan példányt hozhatunk el, amiben szó szerint minden extra megvan. Nem szabad elfeledkezni a Toyotáról sem, hiszen a Camry – amely tulajdonképpen már inkább a felső-középkategóriához tartozik, még ha az Avensis helyét is vette át a kínálatban – hibrid hajtásláncával és hatalmas méreteivel mindent bele felszereltséggel is 13 millió alatt van, józanul összerakva pedig 11,3 millióért is a miénk lehet.

Továbbra is nagyon lehet szeretni a Superbet - galéria

A Peugeot 508 már egy teljesen más stílust képvisel: kisebb méretek, sportosabb megjelenés, de árban szintén a Superb alatt tud maradni a 180 lovas dízellel és automata váltóval – igaz, ezúttal is fontos kiemelni, hogy listaárakról beszélünk. Ott van még a Renault Talisman is, amely szintén olcsóbban kínálja magát 160 lóerővel és automata váltóval. A prémium versenyzőkről pedig még nem is emlékeztünk meg, amelyek kisebb kompromisszumokkal szintén elhozhatók 12-14 millió környékén. Mindezek ellenére mindent latba véve a Superb továbbra is kiváló ajánlat, és nem fogunk meglepődni, ha ezentúl is rengeteg jön majd szembe az utakon belőle – még ha ezek jó része hivatalosan céges autó is.