A lemezek alatt félig francia technika bújik meg, ugyanis tesztalanyunk orrában a Renault-val kötött barátságnak köszönhetően a már próbált és sokat dicsért 130 lóerős 1.6 Energy dCi dolgozik. A relatíve csendes erőforrás meglepő combossággal hívja fel magára a figyelmet, s ezt mérésünk is igazolja: a Qashqai könnyedén gyorsult 0-ról 100 km/h-ra műszereink szerint 10 másodpercen belül. A pirospont vaskosságán egyedül a kissé kelletlen karakterisztika ront, 1900-2000-es percenkénti fordulaton ugyanis megérkezik a nyomaték java, ami markáns lökéssel jár.
A bőrkárpitot nem érdemes bepipálni - galériaEközben a fogyasztásról leginkább szuperlatívuszokban beszélhetünk: nem elég, hogy normakörünket bőven 5 literes átlag alatt teljesítette az 1,6 literes négyhengeres, de komplett teszt alatt is csupán 5,7 literes étvágya volt, ami a sok-sok városi és autópályás etap és a morcos teljesítmény ismeretében kiváló eredménynek bizonyul. Amennyiben városon kívül, 90 környékén autózunk vele, 4 liter alá is bekúszik az átlag, de az autópályán töltött kilométerek alatt sem kér többet 5,8-6 liternél. Ebben természetesen az erőt igénylően, de egyébként jól és közepesen hosszú utakon járó váltónak is szerepe van, amelynek köszönhetően 130 km/h-s tempónál 2600-at forog a turbódízel. A start-stop rendszer okosan dolgozva apasztja a városi fogyasztást, amiről a műszerfal információi segítségével is meggyőződhetünk: 100 km leforgása alatt 100-150 gramm széndioxidtól kíméljük meg a környezetet.
A technika dicsérete a futóművel folytatódik tovább. Az elöl MacPherson, hátul többlengőkaros rendszerű felfüggesztés meglepően ügyesen oldja meg az elé gördülő feladatokat. A magasság okán szinte kötelező feszesség ellenére a rugózási komfort sem szenved csorbát, a kanyarokban pedig szép stabilan viselkedik a Qashqai. A markánsabb gázelvételre fenekének riszálásával reagál a Nissan, amelyet a menetstabilizátor kissé késve, de magabiztosan fojt el. A kormányzás ehhez pontosságával tesz hozzá.
Az összkép tehát egyértelmű: futóműben és hajtásláncban roppant erős a Qashqai, de emellett az utasteret és a minőséget illetően sincs szégyenkeznivalója. Persze apró és bosszantó részletek vannak a mérleg másik serpenyőjében, azonban a pozitívumok messze elnyomják azokat.
Noha a tesztautó 8,24 millió forintos ára viszonylag magasnak számít egy alsó-középkategóriás képességeivel versengő autóért, józan extrázással meglehetősen kellemes árat munkálhatunk ki: 6,9 millióért bőségesen felszerelt Qashqai-t vásárolhatunk.
A kategória egyik legjobb vétele - galériaA Ford hasonlóan felszerelve, Autó Pult normaszinten 7,5 millióért kínálja a 140 lovas 2.0 TDCi-vel a Kugát, ami már stílusban is többet ad japán vetélytársánál. A Hyundai háza táján szétnézve az egykori ár/érték bajnok ix35-öt találjuk, épp 7 millió alatt a 115 lóerőt adó 1.7 CRDi-vel Comfort szinten még mindig meglehetősen versenyképes. Ugyanezzel a motorral picit 7 millió forint felett a szintén egyedibb megjelenésű Kia Sportage száll csatába, míg a japánok a Mazda CX-5-tel vágnak vissza. A SKYACTIV technológiával felvértezett kétliteres, 150 lóerős dízelmotoros modellért a Mazda viszont már 8.380.000 Ft-ot kér. Esetleg az ASX rúghatna még labdába a korábban 150 lóerővel ékeskedő, de ezúttal csupán 116 lóerős 1,8-assal szerelve, ám a Mitsubishi hallatlanul magas, 9 millió forint feletti árával tántorítja el az érdeklődőket.
Néhány szóban
A Qashqai hiába régi, az 1.6 Energy dCi erőforrással továbbra is frissnek hat. Ezzel a típus minden értelemben ereje teljében van, miközben teljesítménye ellenére mérsékelt fogyasztásra képes. Egyedül a kissé sótlan beltérre lehet panaszunk, ám cserébe funkcionalitást és egyszerű kihasználhatóságot kapunk. Apróbb hibáin túllépve korrekt árazásának tudatában a Nissan crossovere a kategória egyik legjobb vétele lehet.
Előnyök: Erős, mégis étvágytalan dízelmotor; Jó összeszerelési minőség; Remek futómű és kormányzás; Jó helykínálat
Hátrányok: Alacsonyra nyíló csomagtérajtó; Sótlan belső formaterv; Kellemetlen bőrkárpit; Csekély használhatóságú kamerás parkolórendszer