Tesztek

Bár egy ideje már megismerkedhettünk vele, szerencsétlen véletlenek sorozataként végül csak most érkezett meg hozzánk a Kia Sportage első tesztjére, igaz, a késést némileg ellentételezve rögtön az egyik legnépszerűbb motorral és józan felszereltséggel vettük górcső alá.

Sokmindenre gyógyír az 5,6 literes normafogyasztási értékNem is tudom, hogy eddig hogyan maradhatott ki. Elvégre testvére, a Hyundai ix35 szinte minden elképzelhető verzióban járt nálunk. Ráadásul összehasonlítóra kértük, ám végül egyedül maradt. Hogy miért? A népszerűség átka: a kétliteres, 136 lóerős dízel erős hiánycikk a sorozatban, a gyengébb 1,7 literes gázolajos és a hozzá nem kapcsolható összkerékhajtás pedig végképp elvette az esélyeket a Sportage elől a Koleossal, az előző összehasonlításunkat még Góliát(okk)al szemben is megnyerő ix35-tel, és a végül (az újabb összehasonlító teszttől) megfutamodott Ford Kugával szemben - de nem adjuk fel: a nagy küzdelem nem marad el.

A Kia testvérmodelljénél határozottabb vonalakkal próbál hatni a férfi vásárlókra

A hajtásláncot nem is ragoznám sokat, hiszen azt Sütő kolléga a tőle megszokott ínyenc hasonlatokkal fűszerezve már alaposan kivesézte – aki lemaradt, az most még bepótolhatja. Esetünkben sokkal fontosabb a külső, és a vele szöges ellentétben álló belső, valamint a testvérmárkától különböző árazás kérdése. Lássuk csak, merre dől a mérleg nyelve!

Bár a formaterv mindig a szubjektív észlelés tárgya, elég egy pillantás az orrészre és már érezzük is: a helyenként LED sorral fűszerezett orcába bele lehet szeretni, és a férfivásárlók ízlését is jobban kiszolgálja a sarkosítás, mint a formásabb idomokat birtokló ix35. Ez pedig nagy előny, elvégre a lemezek alatt ugyanazt találjuk? Vagy mégsem?

A belső világ kissé komor és egyszerű

A Sportage belbecse jelentősen eltér testvérétől, főleg, ha a beltér kialakítását nézzük. Itt nincsenek X-szárnyú ívek, színes betétek és vajpuha anyagok. Bár a jobb felszereltség őt is látványosabbá teszi, a Sportage belül is a férfias játékok képviselője, amely a korábbi SUV korszakot is némileg felidézi. Az egyszerű, sötét anyagok a konzervatív ízlésnek kedveznek, bár ennek birtoklói a váltó körüli szabályos kör alakú krómgyűrűn fennakadhatnak, ám a jó összeszerelés és a strapabíróság érzete a könnyű kezelhetőséggel karöltve vigasztalhatja őket is. Hogy ez kinek, mennyire tetszik, azt döntse el mindenki önmaga, viszont az egyszerű vezethetőség valószínűleg mindenkit meggyőz majd.

Nem túl konzervatív a váltó körüli krómgyűrű - galériaMinden kézre esik, nincs is más dolgunk, mint beültetni mindenkit a kellemes helykínálatú ülésekbe, bepakolni a csomagokat az ix35-nél 30 literrel kisebb, de így is óriási csomagtartóba, és a volán mögött helyet foglalni a kényelmes széken – a többi pedig már megy magától. Érdekes, hogy a kormánymű szervózása mintha egyenletesebb lenne a koreai testvérhez képest, ezáltal pedig az autóval való kapcsolatunk is jobb lenne, de ezt az ugyanennyivel kevésbé precíz érzetű váltó veti vissza. Félreértés ne essék: a kormányzás még mindig nem tökéletes, a váltó viszont még így sem rossz, sőt, használata kimondottan kellemesnek nevezhető – csak a testvér ezt még jobban tálalja.

A Sportage orcája kicsit sem lányos

A nem a csendes járáskultúrájáról, mint inkább a nagyon alacsony fordulaton is remekül használható, nyomatékos mivoltáról ismert dízel sajátos orgánuma háttérbe szorult és fordulaton inkább benzinesféle búgással adta tudomásul létezését, ami autópályán már kellemetlen magasságokba emelkedett: ezt mutatja a közel 1 decibellel hangosabb mért zajszint is, amely már alulról súrolta a 70 dB-s – már egyértelműen zajosnak tekinthetőA belső tér strapabíró és kellően tágas - galéria – határértéket. Ha ezzel megbarátkozunk, no meg a remek 1,6-os benzineshez viszonyítva 750 ezer forintos felárral, akkor igazán jó társra lelünk benne. Ezt bizonyítja a gyári adatoknál kirobbanóbb forma, amely kerek egy másodperccel sebesebb, 11,2 szekundumos 0-100-as sprintet eredményezett, és rugalmasságban sem hagyott kívánnivalót maga után, meglepően jól rímelve az ix35 produkciójára. Ehhez társul az 5,6 literes normafogyasztási érték, amely a gyáriak ígérete és a Hyundai esetének tanulsága szerint még 4 deciliterrel kevesebb is lehet (mondjuk egy jobb, vagy alaposabb bejáratás révén). Ez már igazán jó érték, főleg hogy hét liter környékén fáradozás nélkül eljárhatunk vele. Azért még így is érdemes elgondolkodni: a viszonylag kevesebbet autózóknak jó választás lehet a kipörgetve sebesebb, jóval halkabb, és kulturáltabb „egyhatos” benzines. A kétliteres fogyasztáskülönbség borítékolható, de a felárból rengeteg üzemanyagra telhet.

A Sportage csomagtartója 30 literrel kisebb az ix35-énél, de így is hatalmas

A gázolajos szív a lemezek alatt duruzsol - kicsit hangosanHa már elérkeztünk a költségekhez, időzzünk is el itt egy kicsit. Az ix35-tel karöltve nem véletlenül választottuk a 2010-es év legjobb ár/érték arányú modelljének a típust, noha az ítélet a már említett alapverzióra szólt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Sportage esetében hamarabb meghízik az árcédula, ha némi dőzsölést csempészünk a játékba. A dízelek felára hatalmas (bár a kétliteres jelenleg hiánycikk), mint ahogy a nagyobb motorhoz rendelhető összkerékhajtás 750.000 forintos költsége is enyhén hajmeresztő. Viszont, ha beérjük az alapvetőbb extrákkal, az elsőkerékhajtással és a kisebb motorral, akkor még hatmillió környékén tartható a gázolajat kortyoló kiadás ára is, amely továbbra is kiemelkedő ajánlattá teszi a Sportage-et. Azt halkan még hozzáteszem, hogy a kétliteres, 163 lóerős benzines is még 300 darab ezerforintossal olcsóbb a 115 lóerős dízelnél.

Ezzel az ajánlattal csak a Renault Koleost állíthatjuk árbajnokként szembe, igaz, annak formájáért már jóval mérsékeltebben rajonghat a nagyérdemű, cserébe viszont még éppen hét millió forint alatt összkerékhajtást és 150 lóerős dízelt is ad, jóval gazdagabb felszereltség mellett. Pénztárcánk függvényében szinte a legtöbb autógyártó kínál most már kis SUV-t (próbálnák is meg épp az egyik legnépszerűbb szegmenst kihagyni), így könnyen zavarba ejthet minket a választék.

Remek ajánlat a Kia Sportage

A kérdések tisztázására elkészítjük majd az összehasonlító tesztet. Ha addig nem tudunk várni, a Sportage már csak jó ára és a gyártó bőséges garanciavállalása miatt is jó vételnek bizonyul, és ha ízlésünket elnyeri, komolyabb kritikaként a nagy tempónál való hangoskodást állíthatjuk szembe vele.