Napjainkban nehéz konkrétumokhoz kötni, mi a jó és mi a rossz az autókat illetően. Maga a mezőny és a vásárlók sokszínűsége, szerteágazó mivolta szinte kívánja a sok-sok különféle modellt, miközben azért van egy tábor, amiről szintén nem szabad megfeledkeznünk: a biztos pontot választóké. A Nissan Qashqai pedig az ő alternatívájuk lehet.
Szimpatikus egyéniség - galéria
A különlegesség, az extravagancia egyre nagyobb divat, sőt, korunk talán egyik legmeghatározóbb trendje a stílusok terén a különbözni akarás. Persze az egyedi holmik akár autóról, akár másfajta használati tárgyról beszélünk, jórészt a tehetősebbek kiváltáságai maradnak, de azért napjainkban a gyártók már számtalan aprósággal és egyre jobban differenciált modellekkel igyekeznek kielégíteni a piac ízlésvilágát.
Ha extravaganciáról van szó, természetesen két irányba indulhatunk el: vannak, akik a stílus, a külső és a formák egyediségét kívánják, mások pedig a technikai ínyencségekre hajtanak. Az ilyesmi viszont, ahogy az már csak lenni szokott, a költségek terén nyomja meg jobban a mérleget. A különlegesebb, finomabb és látványosabb megoldások akár külcsín, akár belbecs terén vastagabban fogó ceruzát vonnak maguk után, ráadásul a fenntartás későbbi szakaszaiban sem kímélik a pénztárcát.
A másik sarokban állók viszont általánosságban a józan vételekre, a megbízható, egyszerű működésre és a céltudatosságra vadásznak, a piacnak pedig róluk sem szabad megfeledkeznie. A crossoverek terén különösen igaz ez, hiszen pont ez a kategória az, ami nemrégiben a különbözőség, az újdonság hátszelével kelt életre. Ennek ellenére amolyan biztos pontot találunk benne, méghozzá tesztalanyunk, a Nissan Qashqai személyében.
Már minden irányba kitekint - galériaSzó mi szó, a teszthét alatt tűnt fel igazán, hogy itthon mennyi szaladgál az utakon a japánok négykerekűjéből, mi sem bizonyítja tehát jobban, hogy a Qashqai-t szeretik az emberek. Igaz, a Nissan nem ma és nem is tegnap vezette be a modellt, az időközi frissítés óta azonban még mindig nem tűnik korosnak, sőt, a maga bájával üde látványnak számít.
Az összképet az emelt hasmagasság teszi robosztusabbá, míg a motorháztető domborításai is a mokányabb jelleget próbálják kiemelni. Az első fényszórók és az általuk közrefogott hűtőmaszk – amelynek jelvényében egyébiránt már kamera is ülhet – kellemesnek hat, a hátsó felé haladva azonban már véglegesen elfogyott a rajzmesterek ceruzájának lendülete, így viszonylag jellegtelenre sikerült összehozni a hátsó traktust. A mélybordó fényezés és a részben sötét felnik viszont dobnak még egy kicsit a látványon.
A visszafogott, akár egyhangúnak is nevezhető stílus az utastérbe térve is folytatódik. Fekete műanyagok mindenütt, miközben fantáziátlan formák sorakoznak a középkonzolon. Mindez viszont a praktikum javát szolgálhatja, ugyanis az egyszerű kezelhetőség, az ergonómia terén igencsak ügyesen szerepel a Nissan.
A felszereltség bőséges - galériaA technikai arzenál pedig szinte teljes: érintőképernyős navigáció, kétzónás digitális klíma, USB porttal is szolgáló Bose audiorendszer terkítja a listát, míg tesztünk apropójaként a Nissan új, négykamerás parkolássegédjét (AVM) is említhetjük. Utóbbi a magasabb kategóriákban tapasztaltakhoz hasonlóan amolyan felülnézeti képpel operál, ám a képernyő mérete és felbontása sajnos szinte használhatatlanná teszi a rendszert: a kép életlen, homályos és pici, ráadásul napfényben vajmi kevéssé látszik.
Sajnos a Bose is folytatja vesszőfutását, a Mazda6-ban nevéhez méltatlanul szóló hifi a Nissanban ugyancsak nem alkot nagyot, egyedül a markáns mélyekkel igyekszik ütősnek lenni, ám ez közel sem elég az üdvözüléshez. Ahhoz viszont kétség sem férhet, hogy a gombok, kapcsolók finoman és minőségérzetet sugallva működnek, az óracsoport pedig áttekinthető és egyszerű, mégis szépnek nevezhető.
A helykínálatot egyébként nem érheti panasz, elöl a kényelmes ülésekben bőven elférni és hátul sincs különösebb gond, viszont a panoráma napfénytető elvesz a fejtérből, így a 190 centiméter felettiek kényelme már nem lehet maradéktalan.
Az egyszerűség szépsége - galériaA tesztautó felszereltségi listája a gyártó által bőrnek csúfolt, de arra távolról sem hasonlító kárpitot is magában foglalt, ám ezt az extrát nem ajánlom a kedves Olvasónak, amennyiben Qashqai vásárlására adná a fejét. Az anyag szellőzése botrányos, így még a langyosabb napokon megejtett félórás utak után kiszállva is nedves folt marad helyünkön.
A csomagtér mérete megelégedésre ad okot, de maga a csomagtérajtó már nem. Túl alacsonyra nyílik, ami már jómagam 179 centiméteres magasságával sem kompatibilis, az ember szinte állandóan beveri a fejét. Szinte érthetetlen, hogy miért nem nyílhat az ajtó 10-15 centivel magasabbra.
(Érdemes lapozni, kiderül mennyire lenyűgöző az 1,6-os dízel étvágya.)