A Kia Sportage érkezését legalább akkora várakozás előzte meg, mint az ugyancsak rendkívül dizájnos formába bújtatott konszerntás Tucson premierjét. Tesztalanyunk kívül-belül piszok modern formatervet kapott, ám ezúttal a legegyszerűbb hajtással gördült be szerkesztőségünk garázsába: a turbós benzines, kézi váltós, hibridségtől még mentes rendszerrel fogtuk vallatóra.

Ma már egyre kevesebb olyan autót vásárolhatunk – vagyis a háború meg a pandémia miatt inkább az előjegyeztethetünk a jó kifejezés – amelyben semmiféle hibrid összetevő nincs. A Kia a nemrég bemutatott, teljes egészében új Sportage esetében azonban még egyetlen ilyen konfigurációt kínál, így mindenképp érdekes és fontos résztvevője lehet a kompakt SUV-k piacának.

Belül az ívelt megjelenítés viszi a prímet: nem csak látványos de praktikus is a vezető velé forduló panel

Ez a szegmens ráadásul kiemelt figyelmet érdemel, hiszen a crossoverek sorra nyugdíjzzák a konvencionálisabb karosszériaformákat, miközben az emelt modellekből egyre több fogy, vagy fogyna, ha lehetne kapni. El sem kezdem sorolni a piac résztvevőit, olyan hosszú a lista, és akkor a méretkategória-közi modellekről még nem is beszéltünk.

Noha a forma, mint olyan alapvetően ízlés kérdése, most semmiképpen sem csukhatjuk be a szemünk és a szánk, a Sportage ugyanis roppant bonyodalmas dizájnt kapott, amiről bizony muszáj ejteni legalább néhány szót. Azt előre leszögezhetjük, hogy a globális Kia Sportage az Opposites United (ellentétek egysége) formanyelvvel felkavarta a kompakt SUV-k állóvízét. Különösen az autó kiállását alapjaiban meghatározó orr-rész sikerült karakteresre, de a karosszéria oldalról és hátulról sem unalmas.

A formaterv az erőssége, ez vitán felül áll

A kompakt SUV esetében már az előző generáció is bevállalósabb volt, de az újdonság igazán egyedi, különleges és agresszív megjelenést kapott. Szemből mintha egy igazi ragadozóval állnánk szembe, a LED-es nappali menetfények és a fényszórók párosa szögletes megoldásaival egészen különlegesek, ahogy az újraértelmezett hűtőrács is látványos.

Tesztalanyunk az előtte bemutatott EV6 elektromos autó vonásaiból is örökölt jó néhányat. Legalábbis nem nehéz belelátni a rokonságot a D-oszlop kiképzésébe vagy például a csomagtérajtó-hátsó lámpa kialakításba. Az elődhöz képest újszerűbb megjelenés praktikus szempontból egy helyen jelent visszalépést: a kevesebb üvegfelület kevésbé világos utasteret is jelent egyben.

Minden szögből találunk rajta valamiféle különc, vagány részletet

A 4515 mm hosszú modell tengelytávolsága 2680 mm, amivel abszolút jól helyezkedik a maga köreiben: nem nyújtották túl nagyra, de a praktikum oltárán is igyekeztek nem áldozni a márka stratégái. Hosszával így is három centivel múlja felül elődjét, minden más dimenziójában egyébként pontosan egy centiméterrel lett nagyobb az autó, így a szélessége 1865 mm, a magassága 1645 mm.

A csomagtér pedig még nagyobbat nőtt, hiszen a korábbi 491-1480 liter helyett immár 591-1780 literes értékeket tud felmutatni a Sportage, amibe már az egész család cuccát kényelmesen bepakolhatjuk – a hátsó üléstámlák 40:20:40 arányban dönthetők, ugyancsak fokozván a praktikumot.

A panel tartalma változtatható, klíma vagy multimédia kezelőként is használható

Egyébként az utastér esetében is igaz, hogy a Kia legfrisseb formai irányvonalát követi a Sportage, a közös, ívelt, tükröződésmentes felület mögé bújtatott kijelzők felbontása, képminősége egyaránt korrekt, miközben a középkonzol tetején trónoló hatalmas, 12,3 colos érintőképernyő alá szerencsére egy rendes, de közben mégiscsak formabontó klímapanel jutott.

Ugyanis a klímakonzol nem érintőgombos, hanem érintőképernyős megoldású, így gombnyomásra a klímavezérlés helyett a multimédiás/navigációs rendszer gombsora jelenik meg a panelen. Habár számomra a figyelmet elterelő mivolta miatt még mindig fenntartásokat jelent ez a megoldás, még mindig sokkal jobb, mint amikor kizárólag az érintőkijelzőn lehet állítani mindent.

A komfort is teljesen jó, de az ötletességet és praktikumot emelném ki a legjobban

Az anyagok minősége egészen jó és bár több színben is elérhetők a különböző kárpitok és betétek, ezúttal relatíve egyhangú komor kompozíciót kaptunk a beszálló hajtáslánc mellé. Természetesen a legmodernebb technológiai megoldásokat is felvonultatja az autó, beleértve a mostanra már a legtöbb márkánál elérhető online, okostelefonos alkalmazáson keresztül elérhető funkciókat, melyek segítségével messziről is le tudjuk kérdezni az autó adatait – a Kiánál egyébként Kia Connectnek keresztelték el ezt.

Az első ülések műanyag burkolatú háttámláján nem csupán zseb, hanem akasztófül és USB port is helyet kapott, mi több, a fejtámla hátsó része konkrétan egy ruhaakasztó, ami ugyancsak ötletes megoldás. Amondó vagyok, hogy az íveltsége miatt a vezető felé forduló műszerfalkijelzők, illetve a sok-sok ötletes megoldás miatt a Sportage nagy és kövér piros pontot kaphat, megérdemelten persze.

Jól áll neki a zöld szín, ráadásul a palettán sok a harsány, izgalmas árnyalat

A downsizing világának sokadik évében pedig már örvendenünk kell, hogy 1,6 literes, négyhengeres motor jelenti az alapot a modellcsaládban: az 1598 köbcentis, turbóval feltöltött erőforrás ebben a konfigurációban 150 lóerőt tud, amely mellett a 250 Nm forgatónyomaték csúcs már 1500-as percenkénti fordulattól megérkezik. Egészen kellemes adatok, s közben az is örömteli, hogy a Kia szerint ez a dinamizmus minimum kell egy ekkora autónak: ugyanis abszolút igazuk van.

Noha ennél visszafogottabb teljesítménnyel is használható lenne az autó, a használati célokat tekintve a megpakolt, teljes családdal megtömött állapotban, maxra tekert klímával bizony minden lóerő ajándék. Mindehhez alapesetben hatgangos, elég könnyen és viszonylag rövid úton kapcsolható kézi váltó jár, ám a kuplung fogáspontja nem az igazi, könnyű gyakran felpörgő motorral indulni. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy kiemelkedően elszigetelték a dél-koreaiak a motorteret.

Az anyagminőséget sem érheti szó a Sportage esetében

Tényleg nagyon csendes a motor, legalábbis az utastérbe alig szűrődik be valami a közvetlen befecskendezéses turbómotor egykedvű zajából. Igazán józan hajtásláncnak bizonyult a tesztelt konfiguráció, amely a háromállású (ECO, Normal és Sport) üzemmódkapcsolóval szabható picikét személyre. Sok lelket persze nem érdemes keresni benne: bár abszolút jól használható, különöseben kívánatos karaktere nincs a négyhengeresnek.

Valahogy az a legjellemzőbb tulajdonsága az alapot képező benzines hajtásnak, hogy amolyan szürke eminenciásként írhatjuk le. A hétköznapokra tökéltesen alkalmas, városban és pályán 6,5-7, azt elhagyva 5,5 litert csipeget, megteszi, amit kell, de beleszeretni nehéz volna. Persze, nincs is talán ilyen szándéka a Kiának. Azonban technológiai fronton érezhető a gondoskodás: intelligens start-stop rendszer és vitorlázási funkció is jár a csomagban.

Kézi váltóval is szerethető a 150 lovas turbómotor

A futómű tekintetében sem tudunk semmi különösebbet kiemelni. Az elöl MacPherson, hátul multilink rendszerű felfüggesztés a hétköznapi világban egész kellemesen elsimítja az úthibákat és vállalható oldaldőléssel reagál a kanyarodásra, azonban picit jobban forszírozva már elbizonytalanodik, és hol az első, hol a hátsó tengely veszti el a tapadását kissé rendszertelenül.

Emiatt azonban kár volna temetni tesztalanyunkat, a Sportage ugyanis számos jó tulajdonságával igyekszik ellensúlyozni a futómű vagy épp a lelketlen motor miatt keletkező hiányérzetet. Tágassága és a temérdek praktikus részlet legalább annyira fontos, miközben az újszerű és modern műszerfal, az egészen egyedi külső sok szemlélő számára bizonyult túl csábítónak.

Kategóriájában jelenleg az egyik legjobb ajánlat a józan hajtású modell

A forgalmazó jelen pillanatban 9.75 millió forinttól indítja a Sportage beszállóját, ami hajtás tekintetében tesztalanyunkkal egyező. A magasabb szinttel, de még abszolút józan extrázással összeállított zöld példány 11,3 milliót kóstál, amiben már teljesen digitális műszerfal, tempomat, sávtartó, alap biztonsági asszisztensek és ülésfűtés is akad. A 48V-os könnyű hibrid rendszer és a hozzá járó hétgangos duplakuplungos automata felára 800.000 Ft, míg a 180 lovas, ugyancsak mild hibrid és DCT-s modellért 1,2 millióval kell többet letenni. Igazán a dízel nem éri meg a felárát: kerek 1 millióval többért hozható el a 136 lovas dízelverzió.

A Toyota háza táján a Corolla Cross személyében hamarosan méltó konkurens érkezik, addig az érezhetően nagyobb RAV4 választható, kétliteres, 175 lovas szívó benzinessel 10,5 milliótól. A Sportage józanságát mutatja, hogy a brutálisan megdrágult szegmensben tényleg jó áron tud szerepelni. Egy Ford Kuga se kaparintható meg három hengeres 150 lovassal 11,67 millió alatt.

Jó árával, praktikumával és formatervével hódít

Skoda Karoq 150 lovas TSI-vel és hatgangos kézi váltóval 9,9 milliótól indul, de a legjobb árat keresők számára a kifutó Renault Kadjar is érdekes lehet 140 lóerővel 9,5 millióért. Ahogy a Mazda háza táján is találunk izgalmas ajánlatot a 9,5 millió alatt elérhető, 150 lovas e-Skyactivval szerelt CX-30 személyében, amely ráadásul felszereltségével igyekszik pótolni a kategóriatársakhoz képest tetten érhető szűkösségét.