Manapság egyre-másra jelentkeznek be a középmárkák prémium törekvésekkel, s valóban egyre szebb példákat láthatunk a felfelé törekvésre… ám akármennyire is igyekeznek, egy valódi prémiumba cseppenve érti meg az ember igazán, miért nem is érdemes másoknak ezt a kategóriát ostromolni. Ezúttal a Mercedes-Benz 'crossover-vonalon' mozgó beszállókártyáját csúsztathattuk zsebünkbe, hogy utánajárjunk, a belépő SUV modellhez is jár-e a hamisítatlan stuttgarti prémium életérzés.

Minden kétséget kizáróan, és persze a többiekhez idomulva a Mercedes-Benz is csúcsra járatja a kompakt palettáját: a már eddig is igen széles kínálat utolsó – talán nem is létező – kis rését a praktikumra fókuszáló GLB-vel tömték be, most pedig befejeződött az A-osztállyal kezdődő, CLA-n át is tartó teljes megújulás, hiszen a csillagosok piacra dobták a vadonatúj GLA-t, amely az A-osztály és a GLB közé ékelődik be, crossoveres elemekkel, de dinamikusabb vonásokkal.

Kidolgozott és formás, a márka arculatába tökéletesen passzol

Azt, hogy az SUV/crossover modellek manapság micsoda divatnak örvendenek, már nem is pedzegetném. Aki egy kis praktikumra és trendi dizájnra vágyik, az csakis emelt modellt válasszon, legyen szó bármelyik gyártó palettájáról – ezek az autók már nem ördögtől valók. Sőt, ha elvonatkoztatunk a klasszikus értelemben vett vezetési élménytől, valamint a küllem mellett hiányzó terepes képességektől, akkor a praktikum-látvány-használhatóság mátrixában valóban egészen jó optimumot képviselnek ezek a modellek.

Ami GLA külsejét illeti, gyakorlatilag semmi meglepőt nem kaptunk, hiszen – és ez alól tulajdonképpen csak a szögletesebb GLB a kivétel – az A-osztállyal megkezdett irányvonalat hozza tesztalanyunk is. Persze annyi eltérés ezúttal is van, hogy ne okozzon gondot megkülönböztetni az újdonságot a testvéreitől, és a finoman átrajzolt fényszórók mellett erre a crossoveres részletek utalnak leginkább, habár egyértelmű, hogy a GLA sem terepre való.

Nem terepre való, ellenben aszfalton ügyesen mozog az minkább komfortra hangolt GLA

Az autó egyébként 10 centivel magasabb lett elődjénél, ami érezhető is profilból, főleg annak fényében, hogy hossza csökkent 1,4 centit. A GLA így 4,41 méteresre nyúlik, 1834 mm széles és 1611 mm magas, míg tengelytávja 2729 mm – utóbbi 3 centis növekedést jelent, ami az utastér méreteire van jó hatással.

A fekete-fehér összeállítás egyébként barátságos, noha a színpaletta ezúttal sem szűk. Tesztalanyunk egészen egységes, a márkaarculatba tökéletes illő összképébe még a téma szubjektív jellege mellett sem köthetünk bele. Kellően részletgazdag, kellően kidolgozott, de közel sem túlzó. Stuttgartban ezúttal is megtalálták az elegancia és a harmónia ötvözetét, amin a látványos fények csak dobnak. A lámpatestek mellett a küszöb világító Mercedes-Benz felirata és az aszfaltra vetített logó is hozzájárul a trendi és fokozott összképhez.

Ha már szóba került a bejutáskor üdvözlő fényáradat, jelenthetem, hogy nagy meglepetés belül sem fogad minket, hiszen a kompakt paletta már bemutatkozott tagjainak megoldásaival találkozhatunk, kezdve a kerek légbefúvóktól a műszeregység és a multimédiás rendszer párosát felvonultató hatalmas kijelzőkön (alapáron 7 colosak, de felárért mindkettő lehet 10,25 colos is) át egészen a kezelőszervekig. Minden minőséget sugárzóan működik, a kijelzők valóban tűélesek, ízléses grafikákkal és kellő fényerővel. Persze csodát tenni nem lehet, a hatalmas, fényes felület olykor-olykor becsillan.

A hangulatvilágíás kötelező elem, izgalmas és látványos részletmegoldás

A méretes kijelzőkön persze variálható módon temérdek adat és grafika jeleníthető meg, mindemellett pedig három különféle fő stílusból válogathatunk. Az elrendezés ergonomikus, a válókar pedig mercedesesen a kormány mögé került bajuszkapcsoló formájában, a könyöklő előtti „púp” csupán a csukló támasztására szolgál. Összességében ezúttal is nagyon modern és minőségi érzetről számolhatok be, de ezen egyáltalán nincs mit csodálkozni.

A praktikum az elődhöz képest sokat fejlődött: a hátsó lábtér 116 mm-rel nőtt, ami bizony már-már kategóriányi előrelépést jelent – erre mondjuk szüksége is volt az autónak. A csomagtér 14 literrel, 435 literesre nőtt. Ezzel a GLA valóban családi kompakt modellé nőtte ki magát, elöl és hátul egyaránt alkalmas a magasabbra nőttek fogadására, még a méretes napfénytető mellett is. Utóbbi egyébként részben nyitható, ami pozitívum a sok fix üvegtető mellett. Az anyaghasználattal sincs gond, noha az elsőbb szekciók megszokott módon kicsit keményebb plasztikokból épülnek.

A két kijelző tűéles, szép grafikákkal dolgozik és informatív

Technológiai fronton természetesen a testvérek tudását hozza a GLA, ami azt is jelenti egyben, hogy szinte mindent tud az autó, amit egy autó tudhat manapság. Tesztalanyunk repertoárjának részét képezi az adaptív tempomat, sávtartó, aktív sávváltó, táblafelismerő, holttérfigyelő, vészfékrendszer és minden egyéb finomság megvan, ráadásul a tempomat még a navigációval is együtt dolgozik, így például egy nagyobb kanyarhoz vagy esetleg egy körforgalomhoz érve magától lassít az autó. Van egy különleges, új funkció is, méghozzá az autómosáshoz: amikor aktiváljuk, felhúz minden ablakot, belső keringetésre kapcsol, kikapcsolja az esőérzékelőt és aktiválja a 360 fokos kamerarendszert is.

S hogy a prémium életérzés hol mutatkozik meg igazán? Talán pont abban, hogy ezek az egyébként bonyolult asszisztensek mennyire szofisztikáltan működnek, és a mindennapokban mennyire ösztönössé válik a használatuk. Ez az, amit a középmárkák nehezen tudnak elérni, ez az, amiben igazán különbözni tudnak a vérbeli prémiumok. Nem maradt el ráadásul a gyártó saját beszélő asszisztense sem, akitől akár a holnap esedékes londoni időjárást is megtudakolhatjuk, persze jelen pillanatban angolul.

Nagyon helyesen a komfort és praktikum lebegett a tervezők szeme előtt

Tesztalanyunk orrába ezúttal dízeles, automatás hajtás került, mégpedig a 200D jelű erőforrás személyében. A 150 lóerős, kétliteres egység kulturáltan morajlik, s bár jellegzetesen kemény járása azért hallható, se vibrációval, sem zavaró hangerővel nem találkozhatunk. A 320 Nm csúcsnyomatékú négyhengeres 8,6 szekundum alatt futja a 0-100-at ami nem sportautós, ellenben korrekten dinamikus mozgást jelent egyben. Ehhez ügyesen alá dolgozik az erőforrásnak a friss fejlesztésű nyolcgangos duplakuplungos automata szerkezet is, jó fokozatkiosztással.

A váltó esetében egyedül a jellegéből adódó, óvatos indulásnál/megállásnál tapasztalható torpanást róhatjuk fel, azon túl teljesen finoman, korrekten és észrevétlenül teszi a dolgát. A középkonzol aljára biggyesztett üzemmódváltó gondoskodik arról, hogy magunk választása szerint épp dinamikusan vagy takarékosan működjenek együtt a rendszerek, épp ezért a kormány mögé biggyesztett váltókarok használatát elfeledhetjük.

Nem véletlenül fogott vastagon a csillagosok ceruzája

Fogyasztás terén azonban tényleg le a kalappal a Mercedes mérnökei előtt, hiszen a magas építésű GLA-ban is igen hatékonyan dolgozott teszthetünk alatt a 150 lovas erőforrás. A normakört vidáman 4,9 literes átlaggal zártuk, míg a teszt alatt a vegyes átlag sem lépte túl a 6 litert. Pályán nagyjából 5.5 literes étvágya van, városban 5.2-5.3, lakott területen kívül pedig képes az érték 4 liter alá is beesni.

Ahogy a hajtáslánc is a dinamikus, de alapvetően komfortos utazást szolgálja, úgy a futóművet is igyekeztek Stuttgartban ilyenre hangolni. Mindez persze a magas építésmód miatt nem sikerült maradéktalanul, hiszen a crossoverekre jellemző feszesség ezúttal is megvan, de amellett inkább a komfortosabb beállítás a jellemző rá, amit a takarékosságra fókuszáló abroncsok is támogatnak. A kormányzáson sok beszélnivaló nincs, a megszokott, plasztikusság itt is tetten érhető, de hát a divatos crossoverek szegmense nem is a közvetlen kormányművekről szól.

Jelenleg talán a legnagyobb tudású kompakt SUV, érdemes fontolóra venni

Noha a GLA roppant potens a maga kategóriájában, vételárával is igyekszik megmutatni, hogy mennyire nagy tudású és sokoldalú modell. A 200-ad dízellel 12,1 millió az induló listaár, a mindennel megtömött tesztalanyunk pedig 16,7 milliót emészt fel, úgy, hogy néhány további extra, bőr vagy kiegészítő még ennél is tovább duzzaszthatja az árcédulát. Dízelfronton a 116 lovas alapmotorral „csak” 500 ezret spórolhatunk, míg a csúcsdízelt képező 220-as, 190 lovas verzió felára 1,5 millió Ft. A kompromisszumot a Renault-val közösen fejlesztett 163 lovas, 1,33-as turbós benzines jelentheti, ami 11,5 milliós beszállójával és kulturáltságával csábító, ám kevésbé takarékos.

A BMW háza táján persze a már messze nem friss X1 lép ringbe a GLA ellen. A bajoroknál a 150 lovas 18d automata váltóval listaáron még 500 ezerrel sem olcsóbb, az Audi ellenben tud egy kicsit jobb ajánlatot felmutatni. A négykarikások Q2-ese a 35 TDI hajtással, azaz elsőkerekesen, 150 dízeles lóerővel és 7 fokozatú automatával 10 millió alatt indul, ám talán ő volna a legszűkebb kompakt német prémium modell. Köztesen helyezkedik el a dizájnban erős Volvo XC40, amely automatával és ugyancsak 150 lovas dízellel 11 milliótól vihető haza.