Elpusztíthatatlan? Fizikailag talán igen, átvitt értelemben pedig biztosan igen. A mindenki által még a hibái ellenére is imádott retro terepjárót az EU emissziós regulái egyszer már letaszították a sziklaszirtről, azonban a Suzuki Jimny nem hagyta magát, és visszakapaszkodott – igaz, ehhez kellett az is, hogy a Suzuki egy kicsit más formában engedje piacra az ikonikus 4x4-est. Ezúttal a legfrissebb verziót fogtuk vallatóra.

Majd’ két éve az autózás világát hidegzuhanyként érte a hír: a Suzuki Jimny európai jövője kérdésessé vált, a gyártó és a forgalmazó behúzta a kéziféket. A 2018-ban megjelent, nemzetközi szinten is elismert és hamar ikonikusnak kikiáltott modell kivezetését az EU speciális környezetvédelmi előírásai kényszerítették ki.

Aszfalton csak egyközlekedésre alkalmas doboz, terepen igazi célgép

Már akkor is piszkosul sajnáltuk az autót, hiszen nem csak célgépként, de akár divatos városi autóként is el tudtuk képzelni a mindennapokban. Szerencsére már akkor sejthető volt, hogy ilyen könnyen nem adja magát a szívós kis törp: haszonjárműként tért vissza.

A Jimny ugyan korábban is jellegzetes kockaformával bírt, azonban a gyáriak ezt az újabbik generáció esetében még markánsabban igyekeztek hangsúlyozni, és a kockaformákkal eljátszva amolyan igazi kis vagány retróautót alkottak a létraalváz fölé. A kemény szögletességet a múltidéző kerek fényszórók oldják, a figyelem felkeltéséről pedig a harsány színek gondoskodnak, noha tesztalanyunk tejeskávé-barna árnyalata is stílusos, noha nem olyan kihívó. A terepjárós összképet az oldalra nyíló hátsó ajtó és a rá applikált pótkerék teszi teljessé.

Immáron csak teherjárműként kapható a Jimny, de legalább tovább élhet

A sarkos, karakteres új generáció sokakban például a Mercedes-Benz G-osztályt idézi fel. A végeredmény pedig objektíven kijelenthető módon lett végtelenül határozott, amelyet az apró külső méretek olyan csáberővel ruháznak fel, amely már szélesebb rétegek szívéhez elér. Rengetegen kezdtek el beleszeretni és gondolkodni azon, hogy miképpen lehetne kisautó helyett ezzel közlekedni – nem azért, mert szükség lenne rá, hanem mert olyan vagány.

Tesztalanyunk méretei egyértelműen szerényebbek, mint azt távolról szemlélve, elsőre gondolnánk: a 3,48 méteres (pótkerékkel együtt 3645 mm) hossza, 1645 mm-es szélessége és 172 centis magassága is kiváló a manőverezéshez, miközben a tengelytávja 2,25 méter hosszúra adódik.

Az utastér legalább olyan picike, mint a külső méretek

A visszafogott méretek a városban is kiváló képességeket eredményeznek, azonban igazán terepen érezhetjük meg a kompaktság előnyeit. Az sem piskóta, hogy a könnyű felépítésnek köszönhetően alig több mint 1,1 tonnát nyom a Jimny, ami ugyancsak szinte minden szempontból jó hatással van az autóra. Az amúgy is pehelysúlyú elődnél további 15 %-kal tud könnyebb lenni.

Az alapokat továbbra is egy megerősített létraalváz adja, a futómű esetében pedig merev tengelyekkel találkozhatunk, ahogy a kormánymű is az elődre hajazva globoidcsigás rendszerű. A terepjárási képességek ugyancsak az előd nyomdokait követve továbbra is kiválók: elöl 37, hátul pedig 49 fokos terepszögek vannak, míg a 21 centis szabad hasmagasság és a rövidke tengelytáv miatt a rámpaszög is egészen kiváló, 28 fokos. Persze a kapcsolható összkerékhajtás és a felező funkció is sokat hozzátesz a kiváló terepképességekhez.

Ennyi hely jut a rakománynak - a közös légtér miatt a lőtt vadak szállítására nem megfelelő

Ha már eddig ennyit dicsértük törpünket, azért érdemes az érem másik oldalát is korrekt módon értékelni. A Jimny ugyanis akármennyire is divatos, felépítéséből adódóan csak erősen feltételesen alkalmas arra, hogy bármilyen kisautó szerepét kiváltsa. Már a puszta méretei is kompromisszumot követelnek: bármilyen hihetetlen ránézésre, a maga 3,48 méteres hosszával valójában rövidebb, mint egy Suzuki Ignis, ráadásul a haszonjárműves konfiguráció szigorúan két személyes utasteret ad, szemben a korábbi, igaz nagyon kompromisszumos, de mégis létező két hátsó üléssel.

Az autó utastere egyébként a kurta külső méretekből sejthetően nem épp tágasságáról híres. A kis dobozba vagy két, nem a legmagasabb felnőtt tudja beszuszakolni magát, mögöttük pedig egy használható méretű, ráccsal elválasztott raktér, csomagtér került kialakításra. A műszerfal ugyancsak a retro stílus jegyében készült, kifejezetten az óracsoport hozza vissza a régi idők terepjáróinak hangulatát.

Hamar ikonikussá vált, eltűnt, majd visszatért a Jimny

Mindemellett a többi Suzukiból ismerős kezelőszervekkel és egységekkel találkozunk. A kormány például a Swiftben is szolgálatot teljesít, azonban a korábban elérhető érintőképernyős központi rendszerről le kell mondanunk, helyét egy egyszerű, kétsoros "rádió" vette át, ami legalább kékfogas okostelefon kapcsolatra képes, de mindössze ennyi, ezen felül legfeljebb a fejegység menüjének lassúsága kelti fel az ember figyelmét. Az extralista a Jimny küldetéséhez mérten teljesen rendben van, manuális klíma, ülésfűtés, sávtartó asszisztens és ráfutásgátló is rendelkezésre áll.

A létraalváz a merev tengelyekkel menetdinamikailag a nyomába sem ér egy aszfaltra optimalizált megoldásnak: elöl feszes, hátul pedig betonkemény a rugózás, az egyenesfutás szimbolikus, a szélérzékenység maximális. És a kanyarképességek? Nos, rendes gumikkal jobbak, mint amit ki merünk autózni a típusból, hiszen a 195 széles abroncsoknak csupán 1090 kilogrammot kell az úthoz tapasztaniuk.

Munkagépként is van létjogosultsága

Azért billegés van bőven, ami a rövid tengelytávval együtt terhelésváltásra szélsőséges reakciókat eredményez. Szerencsére ezekkel a menetstabilizáló tisztában van és igyekszik csirájában elfojtani a far kitörését. Ehhez jön, hogy alapból hátul hajt a modell.

Persze nem csupán a futómű, maga hanem a menetdinamika összességében amolyan kompromisszumos. A globoidcsigás, végállások között 4-et forduló kormánymű egyetlen pozitív jellemzője, hogy szűretlenül tudatja velünk, hogy mi történik a kerekekkel. Hátul dobfék van, de az első fék sem belső hűtésű – persze minek is komolyabb rendszer egy könnyű, egyáltalán nem gyors autóhoz.

Igazi terepes technika - a felező sem hiányozhat

Nem szőrszálhasogatás e megjegyzés, hiszen „mindössze” 102 lóerő áll rendelkezésre. Persze a tömeg ismeretében ez még nem is lenne vészes, azonban mindent egybevetve a felül lelkes produkciója ellenére az 1,5-ös, négyhengeres szívómotor a maga 130 Nm-es szegényes nyomatékával harmatosnak tűnik.

Azért sokat elmond, hogy a 0-100-as adatot nem is teszi közzé a gyártó, a végsebesség pedig 145 km/h. Rugalmassága sem az igazi, ráadásul nagy tempónál gyorsan megállítja a dobozformát a légellenállás – autópályán emiatt az egyébként 7 liter környéki étvágy felugrik 10 literre.

A retro formák mellett a tudás is évekkel repít vissza

A Jimny terepen jóformán bárkit meg tud izzasztani. Mivel könnyű, ezért a gravitáció nem feltétlenül kényszeríti bele a Jimny-t a nyomvályúkba, amelynek kihasználásában a mindenkinél kisebb nyomtáv is segít (a szélesség is csupán 1645 mm, ami intim közelségbe hozza az utazókat).

Így aztán, ahol mások már összkerékhajtással túrják át magukat, a Jimny még hátul vígan dolgozva utazik a sár felett. Majd jön az erdő, ahol a széles autókban retteghetünk a begyűjtött karcoktól vagy szűk úton az oldalra lecsúszástól, a kis Suzuki pedig mind-mind lerázza magáról a dolgokat, miközben két utasát és azok számos cókmókját elviszi a küldetés helyszínére.

Talán sosem fog elakadni

Persze, ebben a formában kevesebbek számára lehet vonzó a Jimny, azonban már az is nagy szó, hogy visszatérhetett az európai színtérre. Akik négy üléssel munkagépnek vitték, azok számára vélhetően így is csábító az immáron kétüléses bódéval elérhető technika, úgyhogy mindenképp van létjogosultsága.

Szívesen hasonlítanánk a Jimny-t valamilyen konkurenshez, de igazából ilyen modellt senki sem kínál. A Suzuki 7,5 milliót ad meg listaárnak az egyetlen elérhető konfigurációért, amihez kerek félmilliós kedvezményt is biztosítanak a japánok.

Csak előre tekint a visszatérő terepmodell

Felárért izgalmas fényezés, 240 ezerért pedig kéttónusú festés is kérhető. Nettóban 5,1 millió a Jimny ára, ami annyira nem is rossz üzlet - akinek vérbeli terepjáró kell a vállalkozásába, és a valós 4x4 tudás mellett nincs szüksége egy pick-up tágasságára, annak mindenképp jó ötlet a Suzuki apró terepese. Ebben az összeállításban nyilván kevésbé viszik majd életmódautónak, persze nem is annak készült. Mindenesetre öröm, hogy a Jimny továbbra is él és a kínálat részét képezi.