Tesztek

Kívülről adja el magát - talán ez lehetne a Renault Clio mottója, ugyanis a franciáknak sikerült egy kifejezetten szemet gyönyörködtető karosszériát rajzolniuk, mely lendületes, nem túldíszített, ráadásul egész arányos is.

Igazán divatos kisautó lett a Clio - galériaAz újdonság kiválóan alkalmas a fejek elcsavarására, s ezt a hatást a bőséges színpalettáról bátran választva akár a negyedik hatványra is emelhetjük. A méretes első lámpaburák gyermeki bája és a kardfogú tigris agyaraival villogó LED-es nappali menetfények kontrasztja már első pillantásra mély benyomást gyakorol, s mindezt a homogén felületek és az árnyékoló ívek tudatos ötvözete csak tovább fokozza. Oldalról már a hátsó ajtó kilincseinek elrejtése varázsol némi kupés összhatást, de a hátsó fertály sportossága, valamint a sárvédők izomként dülledő domborítása is a szívekhez szól, melyek hirtelen megdobbanásával azon sem csodálkoznánk, ha néhány adás-vételi szerződésen még azelőtt megszáradna a tinta, hogy a lemezek alá pillantottunk volna.

Igazi sztár a budapesti éjszakában

A dinamikus ívekbe foglalt külső ráadásul a belső teret sem nagyon korlátozza. Igaz, ehhez a generációváltásnál már hagyománynak tekinthető növekedésre is szükség van: hosszban 35, széltében pedig 24 mm-t hízott a Clio, míg magasságban 45 mm-t ment össze. Noha előbbit kevésbé, utóbbit garantáltan érezni fogjuk, hiszen a még felár ellenében sem állítható magasságú utasülésen már a tetőt karcolja az 1,9 méternél magasabb utasok feje. Így hiába csábító a legjobban felszerelt verzióhoz mindössze 90 ezer forintért rendelhető panorámatető a leendő utasok termetét figyelembe véve kell majd mérlegelni az opció választása elött.

Bár a praktikum műsorszámában a Clio nem is túlságosan nagyvonalú, de tökéletesen józan alternatívája a családi felhasználásnak is. Noha a bővíthető csomagtartó ’csak’ 300 literes, kisebb megalkuvások árán ez még nyaralások alkalmával is elegendőnek bizonyulhat, s 180 centiméteres termetünkkel talán nem fejedelmi pompában, de hosszútávon is kompromisszummentesen foglalhatnánk magunk mögött helyet.

Dízelmozdony?

Belül a formák és a színek játéka uralkodikA belsőt jócskán feldobják a vörös betétek, egyedül a felhasznált műanyagok textúrája lehetne kevésbé harsány és fényes. A sok zongoralakk és króm utánzatú elem rettentően kényes, könnyen karcolódik, néha zavaróan tükröződik, egyből látszik rajtuk a por, illetve az ujjlenyomatok – hogy fokozzam baljós jövőképem, meg kell említeni, hogy a látványos, ugyanakkor kényes betétekből jutottak bőven kívülre is.

A kis francia a divat terén például egyenesen a MINI, vagy éppen a kis Fiat 500 babérjaira törne, hiszen a színek és az egyedi stílusjegyek kavalkádjának csak a fantázia szabhat határt, így szűk 100-120 ezer forintból a kárpitokat és a borításokat kombinálva olyan egyedi konfigurációt szabhatunk, hogy friss szerzeményünknek messzi földről csodájára járnak majd.

A hátsó ajtó kilincseinek elrejtése szavatol kupés jelleget.

Az erősebbik dízel esetében belépőként kínált „Expression” felszereltségi szinten a manuális klímaberendezés mellett már széria az egyébként 165 forintot kóstáló érintőképernyős központi rendszer is, ami azon túl, hogy a "Bass Reflex" hangszórókkal karöltve kisautókhoz mérten nagy vehemenciával játssza le akár USB-kulcson hordozott zeneszámainkat is, navigációs feladatokat is ellát, sőt, Bluetooth kapcsolaton keresztül hangosíthatjuk ki mobiltelefonunkat is. A kiemelkedően értékarányos és meglepően gyors reagálású egység azonban még csak a kezdet, hiszen rövidesen a Renault legújabb "R-Link" rendszerét is kipróbálhatjuk, azaz a Clio a multimédiás felületek területén az élre tör.

Szemráncolásra tehát első pillantásra nincs okunk, de hosszútávon napvilágra kerülnek az árnyaltabb ergonómiai bakik. A levegő befúvási irányát meghatározó tekerő-kapcsoló ikonjai például a vezető szemszögéből nem láthatóak, noha helyet cserélve a hőmérséklet fokozatmentes gombjával ez a probléma kiküszöbölhető lenne.

Gyakran hangoztatjuk, hogy egy autóban mindent lehet olcsó anyagokból gyártani, de amit a vezető fog, kapcsol, érint, annak kifogástalannak kell lennie. A kezelőszervek közül különösen kiemelkedik a kormánykerék, amit mások fűtenek, vagy éppen a legnemesebb textíliákkal borítanak, míg a Renault éppen a fogási pontokhoz helyez hideg, rideg és sikamlós műanyagot. Szó se róla, tesztautónkban bőrkormány volt (+35.000 Ft), amit mindenhol kellemes tapintani, csak éppen ott nem, ahol a hüvelykujjainknak kialakított mélyedések találhatóak, így aztán minden alkalommal rossz értelemben dörzsölhetjük a tenyerünket. Mondanom sem kell, az autót vizslató célcsoportban mindez bizonyára nem tudatosult, hiszen vélhetően elvakította őket a jóleső tudat, hogy erre a felületre is lehet vidám matricát rendelni.

Sötétben is jól néz ki az utastér - galériaEzzel ellentétben menet közben már az elégedettség beszél belőlünk, ami pozitív csalódást okozott a 0,9 literes turbómotorral kötött ismeretség után. A Renault futóműve továbbra is kifejezetten sportos és igen gyors, az autó nehezen hozható ki a sodrából, ugyanakkor a mindennapokban a sportosság áraként gyakran kellemetlenül rázza a kocsiszekrényt, amiben a defektmentes abroncsoknak is szerepe van. A kormányzás ugyan nem tartozik a kategória legjobbjai közé, a szerkezet ügyesebben viselkedett, mint a 90 lóerős benzinmotorral szerelt testvér esetében, jobb súlyozásával és közvetlenségével kevésbé érheti kritika.

Igazi divatautó.

A Clio kínálatának csúcsán átmenetileg a jól ismert 1,5 literes dCi dízelmotor 90 lóerős, 220 Nm-es verziója áll, miközben a Continental által szállított befecskendező rendszerrel modernizált egység erősebb és hatékonyabb lett. Már a 11,5 másodpercre mért 0-100-as sprint is magáért beszél, de méginkább meggyőző az a könnyedség, ahogy az öngyulladós a teli tankkal 1,1 tonnás modellt viszi. Az ötfokozatú kézi váltó hosszú fokozatkiosztása ellenére a rugalmasság nagyon rendben van, s már 1300-as fordulattól élénk az erőforrás.

Nem olcsó, de szép a Renault büszkeségeA motor ellen tehát egy rossz szavunk nem lehet, a korábbi Dacia Sandero Stepway tesztautóban mutatott kulturálatlan viselkedésnek pedig szinte nyoma sincs a hatékonyabban szigetelt Clio esetében – innen is látszik a konszernen belüli tudatos pozícionálás. A zajszint nem csak alapjáraton és terhelés alatt, de konstans sebességnél is a kategória legjobbjai között van: a 130 km/h-nál mért alig több mint 68 decibeles adat már-már eléri a kompakt kategória szintjét. A közepesen jól kapcsolható, átlagos utakon járó  váltóval és a finoman adagolható kuplunggal különben ügyesen tudjuk beosztani az egyenletesen fokozódó teljesítményt.

Hatásos a hátsó sárvédő domborítása.

A Clio divatos voltára sajnos a pénztárnál is áldoznunk kell, a franciák kisautójára ugyanis kevésbé érvényes a márkára általánosságban jellemző kiemelkedő ár/érték arány. A legnagyobb gondot a remek gázolajos erőforrás tetemes felára jelenti: noha a négytagú motorkínálatból messze ez az egység passzol leginkább a könnyed négykerekűhöz, a papíron ugyanilyen teljesítménnyel büszkélkedő, ám sokkal rugalmatlanabb és a mindennapok során lényegesen lassabb háromhengeres benzineshez képest igen borsos a 680 ezer forintos többlet.

Helyzetünket az 1.5 dCi remek fogyasztása javítja, hiszen a 0,9 literes változat a gyakorlatban közel hét liter benzint benyakalt, míg a gázolajos két literrel kevesebbet igényel. Városban és autópályán 5-5, országúton pedig kevesebb mint 4 literrel számolhatunk, vagyis egy igazi hibridverő aszkétával állunk szemben.

A 90 lóerős dízelmotorral az igazi - galériaA 90 lóerős dízel alapára a középső felszereltségi szinttel így 4,3 millió forint, vagyis 340 ezer forinttal magasabb, mint az ugyanekkora teljesítményű, de a start/stop rendszert nélkülöző 75 lovas verzió. A csúcsszint véleményünk szerint megér még 200 ezer forintot, ám az extralistán csemegézve nem nehéz akár 5 millió forintnál drágább Cliót konfigurálni. A kisautó így elődjével ellentétben korántsem tartozik a kategória legkedvezőbb áron kínált képviselői közé, ám a divatautók mezőnyében az ár terén is jól áll a szekere.