Manapság már temetjük az igazán olcsó kisautókat, közhely ugyan, de az árak irtó módon elszálltak, olyannyira, hogy a ’90-es évektől a hazai berkekben történő autózás alfáját és omegáját jelentő Swift legalapabb verziójának 5,2 milliós listaára riasztóan és lohasztóan hat. Csodák nincsenek, a jelentős drágulás általános a szegmensben, épp ezért józan felszereltséggel, mégis automata váltóval fogtuk vallatóra a magyar utak egyik legnépszerűbb kisautóját.

Gyakran szembesülünk Olvasóink kritikájával, miszerint állandóan csak a csúcsmodellek, vagy legalábbis nagyon jól felszerelt példányok kerülnek bemutatásra. Szerencsére ezeket a hangokat a forgalmazó is meghallgatja, s egyre többször jut el az újságírói flottába olyan modell, amely józan extrázásával és életszerűségével hívja fel magára a figyelmet. Mindez aktuálisan a GL+ fantázianevű felszereltséget magában viselő Swiftet jelenti, amelyet a Suzuki fokozatmentes CVT automata váltóval bocsátott rendelkezésünkre.

Modellciklusa végén is frissnek hat a dizájn

A hatodik generációs Swift külseje még mindig talán olyan üdének hat, hogy könnyedén megfeledkezünk koráról: a 2017-ben debütált kisautó hamarosan letölti a szokásos hatéves modellciklust, így nem meglepő módon vannak már túlhaladott, kissé korosnak tűnő megoldásai. Persze frissítésekkel igyekezett a Suzuki jó kondiban tartani a Swiftet, azonban egy-egy ráncfelvarrás nem tud minden szarkalábat eltüntetni.

A formaterv tekintetében már elsőre beazonosítható Swiftként a nemrégiben megfiatalított modell, aminek arányai és profilja tökéletesen beleillik az előző két generáció által meghatározott irányvonalba – de az elődből okulva itt már bátrabban rajzoltak a tervezők. Az orr-részt dicséretes módon már legkisebb felszereltség esetében is LED-es fényforrások koronázzák meg, és hátul is adott a világító diódás technika. Hátulról a Suzuki újabb kisautóinak a formanyelve is visszaköszön, de minden irányból frissnek ható vonalakkal és elemekkel találkozhatunk.

Minőségi és ergonomikus a beltér

A Swift nagyszerűsége minden kétséget kizáróan viszonylagos egyszerűségében rejlik. Hogy mi a varázsereje? Bizony, még a csúcsverzió is csupán 991 kilogrammot nyom a mérlegen, míg az általunk tesztelt variáns esetében 925 kilóról beszélhetünk. Noha az üzemanyag fogyasztás és a vezethetőség fokozásában a tömegcsökkentés nagyon jó módszer, kevés helyen találunk ennyire könnyed típust.

Pont emiatt aztán nem csoda, hogy lazán mozgatja a 83 lóerő és a 107 Nm (erről később), de egyben most hozzátennénk, abszolút nem érezni, hogy egy elspórolt, végletekig könnyített bádogdobozban ülünk - a Swift igenis minőségi érzetet kelt belül. Persze vannak kemény anyagok, ám találunk jó szöveteket is, és ahol számít, ott rendben van a minőség, jutottak díszkeretek ide, díszbetétek oda. A Japánban gyártott autó pedig úgy van összeszerelve, ahogyan azt egy Japánban összeszerelt autótól várjuk.

Már közepes szinthez is jár a távolságtartó tempomat

A külső méretek igazi kisautót írnak körbe, de hát a Swift erőssége (könnyűsége, azaz fürgesége és hatékonysága) abban (is) rejlik, hogy nem nagy kiterjedésű. A 3845 milliméteres hosszúságból azért kiadódott egy olyan utastér, ahol négy átlagos termetű felnőtt korrekt módon helyet kap, a csomagtartó pedig inkább csak a kategória mai trendjeinek fényében tűnik kicsinek, egyébként a 265 liter elegendő, ha nem családi feladatokat akarunk megoldani vele – de azért érdemes megemlíteni, hogy ilyen tekintetben javarészt nagyobbakat találunk.

A belső láttán is azonnal megállapíthatjuk, hogy egy Suzukiban ülünk, mindenütt ismerős formák, megoldások fogadnak, még az ülések kialakítását és kárpitozását is jól ismerjük, és abszolút kényelmesnek mondhatók. A kerek légbeömlők a Vitara örökségei, mint ahogy a magasabb szinten színes kijelző a műszerek között, a sokfunkciós műszercsoport, a klímakonzol és a nagy érintőképernyőn keresztül vezérelhető multimédiás/navigációs rendszer is, amely az okostelefonok kijelzőjének tükrözésére is képes az Apple CarPlay illetve Android Auto funkció révén.

Arányos kisautó, jólk kihasználható beltérrel

Utóbbi a Suzuki megszokott rendszere, és (navigáció nélkül, de) tolatókamerával kiegészítve már a második GL+ szinttől jár az autóhoz – és mivel a navi funkciót utólag költséghatékonyan pótolhatjuk, emiatt nem feltétlenül kell a csúcsot jelentő GLX szintre voksolni. Egyébként ez a szint, azaz tesztalanyunk GL+ felszereltsége minden alapvető igényt kielégít, sőt, ülésfűtés, a fent említett telefontükrözés, manuális klíma is van benne. Tény, hogy hátul tekerősek az ablakok, de kárpótol a tolatókamera és a távolságtartó tempomat.

Ma már minden Swift hibrid, no de miről is van szó? Jelen esetben egy integrált, indítómotor-generátorról, aminek jelenléte a teljesítményt tekintve szinte teljesen jelentéktelen, így ugyanúgy 83 lóerőről és 107 Nm-es csúcsnyomatékról beszélhetünk, mintha csak a puszta 1,2-es lenne, azonban a fogyasztáscsökkenést azzal célozza/célozná meg a rendszer, hogy a fékezéskor nyert energiával a gyorsításokat „segíti elő” vagy kiterjedt start-stop funkciót tesz lehetővé, amely már üresben kb. 15 km/h alatt lelövi a motort, ha a feltételek teljesülnek.

Nem túl látványos, de jól használható a telefontükrözéssel kiegészült műszerfal

A kisautó a legutóbbi frissítésnél 3 helyett 10 Ah-s akkumulátort kapott. Ám senki se dőljön be a nagy számoknak, a 10 Ah-t mAh-vá alakítva már kézzel foghatóbbá válik a technika. Kapacitást tekintve ugyanis ez 10.000 mAh-nak felel meg, ami lényegében akkora kapacitás, mint amekkora három átlagos mobiltelefon akkumulátora. Persze ez csupán játék a számokkal, hiszen az Ignis telepéből jóval nagyobb energiát lehet kinyerni pillanatnyi viszonylatban mint egy telefonakkuból.

Viszont mindent egybevéve a Hybrid feliratnak nagy jelentősége még az akkumulátor kapacitásának jelentősebb bővítése után sincs: az eredmény annyi, hogy lényegében a városi használat során egy kicsit kiterjedtebben használhatjuk a start-stop rendszert. Ezzel mondjuk 10-20 ezer kilométer alatt megspórolhatunk ugyan 1-2 liter üzemanyagot, ami persze a rendszer plusz tömege miatt egyébként is elvész máshol – a későbbi kiegészítő akkumulátor-költségekről nem is beszélve. De erre tart a világ manapság, béküljünk meg hát ezekkel a megoldásokkal.

Kisautókba tuti tipp a CVT váltó

A motorháztető alatt a Suzuki korábban frissített, kis szívója kér szót magának. Az immáron 1197 köbcentis (az eddigi 1242 helyett) négyhengeres teljesítménye 83 lóerő, maximális forgatónyomatéka 107 Nm, utóbbi már 2800-tól rendelkezésre áll. A CVT-vel szerelt verzió esetében a szerény teljesítmény a kis tömeggel kombinálva kisautós szinten átlagos gyorsulást eredményez, hiszen 12,2 szekundum áll a 0-100-as sprintnél. Mindemellett a modell végsebessége 175 km/h.

A fokozatmentes váltó szerintem telitalálat a kisautós szegmensben: a CVT finom gyorsításkor még éppen elviselhető mértékben pörgeti fel a motort, visszafogott használatban nagyjából 2000-es fordulaton dolgozik az erőforrás. Előnye, hogy országúton és még autópályán is képes a kézi váltónál alacsonyabb fordulatszám tartására. Egészen addig, amíg sík az út, és megelégedünk a sebesség tartásával. Határozott elinduláskor, illetve komolyabb gyorsulási igény esetén azonnal a kellemesnél hangosabbá válik az erőteljesen dolgozni kezdő benzines.

A GL+ szint lehet az arany középút a felszereltségek között

És a Swift mindezt úgy tudja produkálni, hogy fogyasztásban is kedvező tud maradni, hiszen még erőteljesen hajszolva sem kúszik 7 liter fölé az átlag. Normál viszonyok között autópályán nagyjából 6 litert eszik a japán, városban és országúton pedig simán 5,5 liter körül tartható az étvágya. Ugyanígy kormányzásban, futóműben is nyerő a Swift. A komplett csomag, a vezethetőség és az érzés terén előnyt autózik ki a Swift a hasonlóan költséghatékony kategóriatársakhoz képest.

Metálfénnyel kereken 4,61 millió forintba kerül az ötsebességes kézi váltós szerelt GL, vagyis a Swift alapkivitele kedvezménnyel, a listaár ugyanis 5,19 milliónál startol. 450.000 forintba kerül a típusjelzés végére biggyesztett pluszjel, vagyis a GL+ szint, ami a kapott extrák tükrében abszolút megérős választás. A 16 colos könnyűfém keréktárcsákon felül ülésfűtés, sötétített hátsó üvegek és számos (jellemzően közepesen működő) asszisztens kerül az autóba. Szintén jár a tolatókamera és az okostelefon tükrözési lehetősége is. Az is igaz, hogy nincs már Suzuki adaptív tempomat és LED-es fényszórók nélkül.

Még mindig az egyik legjobb ár/érték arányú kisautó

A közepes szintről még feljebb lépve már kulcsnélküli indítást, elektromosan behajtható, irányjelzővel ellátott tükröket, navigációt, no meg polírozott felniket kapunk – mindezt 350 ezer forintért. A CVT váltó csak a GL+ és GLX csomaghoz választható, pontosan 650 ezer forintot felárért kerülhet a Swiftbe. Így érkezünk meg tesztautónk 6,46 milliós árához. Nem kevés egy közepesen felszerelt kisautóért, ám a 730 ezer forintos kedvezmény sokat segít, hiszen az így keletkező 5,7 milliós árcédulánál sokkal jobb ajánlatot másutt sem találunk.

Például egy Honda Jazz Hybrid mezítlábasan rögtön 6,8 milliónál indul, de automataváltós, 100 lovas Opel Corsát sem kapni listaáron 6,5 millió alatt, a Ford Fiesta pedig itt szóba sem jöhet, hiszen hiába 125 lóerős, az automataváltóval szerelt példány 7 millió felett startol. Ugyanígy új automata Fabiát sem ad a Skoda 6,9 millió alatt, egyedül a 100 lovas, duplakuplungos automatával szerelt Hyundai i20 érhet árversenyben tesztalanyunk nyomába a maga 6,3 milliós induló listaárával. Így ha takarékos, automata kisautóra van szükség, a Swift jelenleg a legköltséghatékonyabb választás.