Tesztek

A Nissan Qashqai igazi sikermodellje a japán márkának, ez nem vitás, hiszen a típus rátermettségét az első generáció remek eladásai mellett az ugyancsak népszerű utód bizonyítja. Noha az 1,2 literes francia forrású turbómotor személyében már élesített szerethető és takarékos benzinmotort a kompakt crossoverhez a gyártó, egy izmosabb erőforrás mindeddig hiányzott a motorpalettáról – ezt a restanciát pótolta ezúttal a Nissan, terítéken az 1.6 DIG-T.

Formás darab, de nem túl kirívó - galériaNem célom kiélezni a dízel-benzin ellentétet, de egyszerűen lehetetlen kikerülni a kérdést, amely általában kardinális az autóvásárlás alkalmával, miközben hazánkban mind az új, mind a használt piacot tekintve azt mondhatjuk, hogy a dízelmotorok szerepe túlértékelt. Persze mindemellett nem szeretnénk eltagadni a kompressziógyújtású erőforrások hallatlan előnyeit, azonban az éremnek két ezúttal is két oldala van, és a döntést csakis a körülmények ismeretében lehet maradéktalan becsülettel meghozni.

Bármennyire is képes 10-20 %-kal alacsonyabb fogyasztást elérni a dízelmotor, hosszú távú üzemeltetési, karbantartási költségeit is figyelembe véve, továbbá a dízel felárát tekintve már árnyaltabb a kép. Emellett a benzinesek fogyasztása is közeledik az öngyulladósokéhoz, előnyükre pedig a csendes működés és a szubjektíven nézve kellemesebb orgánum válik. Arról nem is beszélve, hogy a benzinesek működése környezetkímélőbb.

A vízválasztó leginkább egyéni preferencia: az éves futásteljesítmény, amely mellett nyilván döntő érvényű lehet a vásárló ízlése is. Mindenesetre nem véletlenül kezd ismételten a benzinesek felé tolódni a hangsúly, a gyártók egyre jobban koncentrálnak ezekre az erőforrásokra.

Jó úton halad a Nissan - galériaA Nissan pedig fogta a Juke kínálatából vagy épp a Renault Clio R.S.-ből ismerős 1618 köbcentis turbómotort és a teljesítményt 163 lóerőre mérsékelve kellemesnek ígérkező alternatívát tett elérhetővé. Tesztünk arra nyújt választ, hogy a sportosabb modellekben kissé szomjas erőforrás józanabb verziója mennyire képes helytállni a mindennapokban, legyen szó étvágyról vagy használhatóságról.

A Qashqai továbbra is üde színfoltja a forgalomnak, nyilazott menetfényével, és jellegzetes frontkialakításával már messziről könnyen felismerhető, lényegében sokkal karakteresebb egyéniség, mint valamelyest szürkének mondható elődje.

Az indigókék szín tesztalanyunknak ráadásul kiváltképp jól áll, örömteli tény, hogy a pasztellek és ezüstök térnyerését lassan, de biztosan visszaszorítják az élénkebb, vidámabb színek, amelyek egyben élettel töltik meg magát az autót és a forgalmat is. Divatos, modern, mégis visszafogott az összkép, ami igazán univerzálissá varázsolja a crossover megjelenését.

Korrekt, modern utastér - galériaBelül nagyon hasonló a koncepció: az előd unalmas műszerpultját jóval frissebb, modernebb formákat és megoldásokat felvonultató műszerfal váltotta fel, azonban mégis túlzásoktól, formai kicsapongásoktól és felesleges csicsáktól mentes végeredmény tárul a sofőr és utasa elé. A szegmens színvonalán haladva abszolút rendben van a Qashqai beltere. Az egyszerű szövetkárpitozás és a helykínálat a kompakt crossoverek kategóriájában ugyancsak helytálló, egyedül a 410 literes csomagtér tűnik látszatra kicsinek, űrtartalmával azonban a középmezőnybe kerül.

Az ergonómia ugyancsak korrekt, egyedül a műszercsoport közepére illesztett, egyébként szép grafikájú kijelző és a középkonzol 7 hüvelykes érintőpanelje képez némi diszharmóniát, minek forrása az, hogy míg előbbi angol, utóbbi magyar nyelven kommunikál a sofőrrel. Az órák stílusa egyszerű, informatív, s a kor egyre terjedő szokásával ellenétben a vízhőfokmérő is része a csomagnak.

A turbómotor meglepetést okozott - galériaFelszereltség tekintetében nem állunk rosszul, az alapvető elektromos extrákon felül sávtartó asszisztens, tempomat és navigáció szerepel tesztalanyunkban, illetve nem feledkezhetünk meg az utasteret fénnyel ellátó és ezzel otthonosabbá tevő napfénytetőről sem. Utóbbi egyébként elérhető áron kapható meg, a méretes üvegtetőért 250.000 Ft-ot kérnek a japánok.

Mivel az új Qashqai már dízelmotorral és az 1,2-es turbós benzinessel már tiszteletét tette szerkesztőségünk garázsában, a fő attrakciót egyértelműen a 163 lóerőt és 240 Nm-t tudó turbós négyhengeres képezi. Alacsony fordulaton ugyan kissé lagymatag az egyébként csendes benzinmotor, de 2000 felett szépen elkezd dolgozni és magabiztosan épül fel a teljesítménye, kifejezetten kellemes hangaláfestés mellett. A nagyobb teljesítményű verziókat ismerve a legnagyobb aggodalom a fogyasztással szemben ébredt, ám a Nissan kompakt crossovere kifejezetten rácáfolt a pesszimista várakozásokra.

A várost elhagyva akár 5 liter alatt is elvan a Qashqai az új benzinessel, míg autópályán 6,5-7 litert kér enni, városban pedig 5,5-6 literes fogyasztással lehet eljárni vele. A tesztfogyasztás úgy adódott 6,5 literre, hogy abban javarészt városi és klímával, valamint sok csomaggal teljesített autópályás etapok képviselték a nagyobbik részt, tehát ilyen szempontból abszolút kellemes meglepetésként szolgált a DIG-T 160 néven futó variáns. Persze ebben a jó kiosztású és pontos, azonban kissé hosszú úton kapcsolható váltóműnek is szerepe van, amelynek révén 100 km/h-nál kerek 2000-et mutat a fordulatszámmérő.

Ár/érték arányban is megállja a helyét - galériaA futómű és a kormányzás párosa összességében átlagos produkciót mutat be. Míg a felfüggesztés kellemes kompromisszumú hangolásával viszonylag gyors és komfortos is egyben, addig a normál és sport módban használható, elektromos rásegítésű szervokormány kissé érzéketlennek, plasztikusnak hat. Azonban ez mit sem von le az autó előnyeiből, hiszen a Qashqait kifejezetten jó vezetni, kényelmes, s akár utazóautónak is alkalmas lehet. Megjegyzendő, hogy multilink futóművet csak a DIG-T 160 kap a benzinesek közül, a gyengébb verziók az egyszerűbb és kevésbé ügyes csatolt lengőkaros megoldást tudják magukénak.

Ráadásul az árat is jól lőtték be a japánok, az Autó Pult normafelszereltségi követelményeinek megfelelő verzió ugyanis még listaáron is 7 millió forint alatt marad, miközben a navigációval és napfénytetővel felszerelt tesztmodell ára a 8 milliós határon mozog. A forgalmazó jelenleg meghirdetett akciójában 400.000 Ft kedvezményt ad, ami még lejön az előbb említett összegekből, s igazán versenyképes alternatívát kovácsol a Qashqaiból.

Igazán kellemes családi mindenes - galériaA 115 lóerőt tudó 1,2-es benzinesnél 700.000-rel kóstál többet a jóval combosabb, de nem torkosabb verzió, míg a dízeleknél minden esetben olcsóbb a 163 lóerős benzines. A 110 lóerős modellnél 90.000-rel, míg az általunk is tesztre fogott 130 lovas dCi-nél 590.000 forinttal kerül kevesebbe az izmos benzinmotor, amely fogyasztása révén és a felárak ismeretében már megfontolandó konkurenciát képez a dízelmotorosoknak is.

Koreából a Hyundai ix35 jelentkezik a Qashqai ellen, mégpedig 166 lóerős, szívó benzinmotorral, normaszintre szerelve gyakorlatilag azonos áron. Mindeközben a hasonló méretkategóriát, de magasabb minőségi és kidolgozási színvonalat képviselő Mazda CX-5 ugyancsak szívómotorral 7,7 milliós áron kapható.

Konkurensekből tehát akad hasonló vagy igényesebb is, a képességeknek megfelelően árazva, azonban a Nissan Qashqai ezen verziója meglehetősen erős esélyesként tört be a szegmensbe. Eközben pedig várjuk a 163 lovas motorral szerelt Pulsart, amely hasonlóan jó ütőkártyákkal rendelkezik majd az új erőforrás nyújtotta képességek révén.