Nem vagyok könnyű helyzetben. Most, amikor a koronavírus járvány világszerte emberek tízezreit fertőzi meg és rengeteg áldozatot követel, az egyre aggasztóbb hírek kereszttüzében kell egy tökéletesen értelmetlennek tűnő, mindeközben félelmetesen jó luxuscikkről írnom. Hiába igyekszem teljesen tiszta fejjel gondolkodni, egyszerűen túl sok most a környezeti inger ahhoz, hogy ömlengeni tudjak a vadonatúj BMW X6 második legerősebb változatáról. Márpedig az autó abszolút megérdemli, mert tulajdonságait tekintve fantasztikus négykerekű – az új X6 generációról különben átfogóan korábbi bemutató cikkünkben, ide kattintva olvashatnak.

Eleve nehéz az X6-ot (közvetlen konkurenseihez hasonlóan) objektíven kezelni, hazánkban ugyanis komoly előítélet sújtja a kupés tetővonallal megáldott nagy luxus-szabadidőautót. A közlekedés többi résztvevőjének kitaszító hozzáállását a teljes teszthét alatt maximálisan 'kiélvezhettem': az autóstársak amikor csak tehették, nem engedtek be, gyakorlatilag mindenki agresszív magatartást tanúsított velem szemben, az áruszállítósok minduntalan át akartak menni rajtam.

A biturbós 4,4 literes V8 530 lóerőt és 750 Nm-t képes leadni – hiába óriási és dögnehéz az új BMW X6 M50i, gyorsulása lehengerlő...

Nem vagyok a klisék embere és nem szokásom előítéletekről 'károgni', de tényleg idegesítő volt nap, mint nap azt tapasztalni, hogy miközben teljesen normális magatartást tanúsítottam a városi forgalomban, látványosan haragudtak rám – ez esetben ráadásul abszolút értelmetlenül, hiszen nem volt az enyém az autó; ez persze nem volt rá(m) írva.

Az egyik autózásunk alkalmával épp azt mondtam a Feleségemnek, hogy alapvetően ezzel a nagy rombolóval kellene az utak urának éreznünk magunkat, a valóságban viszont nagyon is ‘sérülékenyek’ vagyunk, hiszen egy jobbfajta ingatlan árával gurulunk, miközben szinte mindenki fel akar lökni minket. Még szerencse, hogy ha kell, akkor az autó olyan mozgásra képes, amire a többiek gyakorlatilag kivétel nélkül nem, tekintettel arra, hogy a több, mint 500 lóerős M50i verzióval van dolgunk, ezáltal, ha nem hagynak nekünk helyet mások, bármikor csinálhatunk magunknak...

Nem mindenkinek tetszik, de kétségtelenül egyedi a forma – és valóban kupés a tetővonal...

A beszámolót tulajdonképpen rövidre tudnám zárni mindösszesen néhány mondattal. A tesztautó átvétele előtt biztos voltam abban, hogy amennyiben elkölthetnék (új) BMW-re 30 millió forintot, vagyis az X6 M50i alapárát, akkor azt úgy csinálnám, hogy a hétköznapokra vennék 20 millióért egy X5 xDrive30d-t, csak mert az új X5 zseniális autó, a maradék tízmillióból pedig vásárolnék egy tízéves, V8-as M3-at, ami egyfelől páratlan élvezetekkel ajándékozza meg vezetőjét, másrészt pedig ára nem igazán fog már csökkenni, ellentétben bármelyik új X5-tel vagy X6-tal. Nos, a teszthét után semmit nem változott előre felállított elméletem, tehát ugyanazt gondolom most is, amit az imént leírtam.

A beltér kényelme abszolút luxusautós – galéria

Igen ám, de a két megállapítás között eltölthettem egy hetet az X6 M50i minden jóval felszerelt, páratlanul igényes, nem mellesleg remek ízléssel összekonfigurált enteriőrjében és átélhettem azt, hogy hol tart ma az autóipar csúcsa. Jelentem, nagyon magas szinten.

Néhány évtizeddel ezelőtt teljességgel elképzelhetetlen volt, hogy egy közel 5 méter hosszú, 1,7 méter magas ‘torony’, ami teljes felszereltséggel alaphelyzetben is majd’ 2,5 tonnát nyom a mérlegen, ilyen menetdinamikát szavatoljon. Bizony még az általam fentebb említett tízéves M3 sem lenne képes tartani a lépést gyorsulásban az X6 M50i-vel, sőt, kanyarsebességben is igencsak közel áll egymáshoz a két gép.

Közel 5 méter hosszú és közel 2,5 tonna – mindehhez 530 lóerő társul; brutális...

Az X6 esetében a fizika törvényeire számos mérnöki bravúr segítségével tudtak fittyet hányni a tervezők. Hozzátenném, hiába képvisel már alapból is csúcstechnikát az autó minden porcikája, (tetemes) felár ellenében még lehet fokozni a dinamikát: 30 milliós alapár ide vagy oda, a zseniális útfogást biztosító Professional Adaptív M futómű bő 1,2 millió forintba fáj, igaz, már tartalmazza az egyébként 422 ezer forintba kerülő integrál aktív (négykerék)kormányzást, ami kötelező opció – már csak azért is, mert egyéb jótékony hatások mellett kicsit lecsökkenti az alapból óriási, 12,6 méteres fordulókört. Persze így sem lesz a szűk parkolóházak sztárja a nagy ‘terepkupé’, de méreteihez képest meglepően kezes és jól fordul.

Nem akármilyen hangulatot teremtenek a beltérben a különleges hangulatfények – a szín természetesen változtatható

Az áll-leesős kanyarsebességeket a szériában járó, elöl 275/40 R21, míg hátul 315/35 R21 méretű abroncsok is köszönhetjük. Igen, jól írtam: szériában. Érdemes utánanézni, hogy mennyi pénzből lehet összedobni mondjuk egy jó téli gumiszettet, bár hozzátenném, hogy aki egy ilyen kaliberű autó értékvesztését fájdalom nélkül el tudja viselni, túl nagy problémát minden bizonnyal nem fog csinálni a gumikérdésből.

Azért ezeknek az úthengereknek van két negatív hozományuk is: hóhoz nem volt szerencsém a teszthéten, de nem nehéz megjósolni, hogy az ilyen széles kerekek inkább felúszni szeretnek a hóra, mintsem kiszorítani azt. Így aztán hiába az xDrive és a biztonságérzet, mély hóban érdemes vigyázni egy ilyen gumiszettel. Továbbá nem meglepő módon nem a kiváló rugózási komfort megtestesítői ezek a kerekek, csodafutómű ide vagy oda.

Az árából egy (nem is olyan rossz) balatoni nyaraló is kijön, igaz, nem a vízparton... – galéria

Hiába, aki a sportváltozatra vágyik, fogadja el a kompromisszumot: egy 530 lóerős monstrumot bizony úton kell tartani. Igen, a motorháztető alatt lapuló V8-as, két turbófeltöltő által lélegeztetett 4,4 literes erőforrás 1800-4600/perc között végig rendelkezésre álló 750 Nm mellett 5500-6000/perc között 530 lóerő leadására képes.

Brutális, akárcsak a 4,3 másodperces 0-100 km/h-s sprint. Ennek megfelelően a menetteljesítményekről teljesen kár is beszélni: a sebességtől, a fokozattól és a fordulatszámtól függetlenül óriásit lép az X6, előzni gyerekjáték vele, a sportautó-alázás pedig a kedvence. A bivalyerős V8-asnak kiváló támaszt nyújt az ügyes nyolcfokozatú automata, amit már szintén számtalanszor megénekeltünk. Az élmény tényleg egészen szürreális, ahogy padlógázra meglódul a dögnehéz óriás. A hangaláfestés is illeszkedik a teljesítményhez, de maga a hangszín lehetne szofisztikáltabb: sajnos kicsit mű az állítható intenzitású motorhang.

Jól néznek ki a széria 21 colos kerekek, de nem túl praktikusak – főleg nem defektmentes (RSC) kialakítással...

Fogyasztása? Nem fogok meglepetést elárulni: magas. De ha végigbogarásszuk a táblázatból a hajtáslánc, valamint a karosszéria adatait, nem is számíthatunk csodákra. Ehhez képest nem is vészes az a körülbelül 16 literes átlag, amivel jó néhány izgalmas pillanatot kihasználva el lehet járni az autóval. A rekordom egy óvatos gázpedálkezeléssel abszolvált Budapest-Balaton út volt az M7-esen, ahol sikerült 10 literes fogyasztást elérnem.

És a másik véglet? Azt inkább nem írnám le… Lényeg a lényeg, óvatosan 13 liter körül simán el lehet közlekedni az autóval (de akkor minek az M50i?), élvezetesen, de értelmesen pedig 15-16 liter az átlag, ami a 83 literes tankkal 500 km körüli valós hatótávolságot eredményez. Nem sok, de tolerálható, főleg a mostani benzinárak mellett.

Sötétben is abszolút különleges és azonnal felismerhető az X6 a világító vesék révén – galéria

Ennek ellenére, én személy szerint biztosan inkább a szerényebb 40i kivitelt választanám, ha már mindenképp X6. A háromliteres, sorhatos B58 motor 340 lóereje is mindenre elég (0-100 km/h: 5,5 másodperc), miközben a szerényebb modell tömege közel 2 mázsával alacsonyabb. Ja és nem kellenek rá 315 mm-es, 21 colos abroncsok: körben 265/50 R19 a kerékmérete, ami nyilván a kényelemnek is jót tesz.

A 40i is vontathat 3,5 tonnát (fékezetten), kanyarban nem hinném, hogy sokkal lassabb lenne, fogyasztása viszont jóval barátibb, hatótávolsága pedig nagyobb. Ja, nem utolsósorban alapára nem 30, hanem 23 millió forint. Igaz, hiányzik belőle az M betű, valamint a lélegzetelállító gyorsulásélmény, de mégsem lehet azt mondani, hogy rosszabb autó lenne.

Immár hátul is jól el lehet férni az X6-ban, elég a fejtér is – galéria

Igaz, ha racionálisan gondolkodunk, jogosan felmerülhet a kérdés, hogy miért nem inkább egy X5, ami megegyező külméretek mellett még nagyobb csomagteret (nem mintha az X6 tágas puttonya nem lenne elég), jobb praktikumot és a nagyobb fejtér révén komfortosabb hátsó üléssort kínál, ráadásul kicsit kedvezőbb áron?

A válaszadásban sajnos nem vagyok illetékes, tekintettel arra, hogy az X5 nagy kedvencem, igaz, a minél nagyobb hatótáv révén biztosan beérném a remek, 265 lóerős 30d erőforrással, amely bár nem varázsol versenyautót az X5-ből, de ereje mindenre bőven elég, másrészt pedig nem is kívánnék versenyezni egy ekkora monstrummal. Élvezkedni úgyis ott lenne a garázsomban a V8-as M3 (vagy egy Porsche 911)...

Az új BMW X6 M50i kétségtelenül értelmetlen, de rendkívül finom autó – titkon megértjük azokat, akik rá voksolnak...