Tesztek

Finom bőr, precíz varrásminta, frissítő masszázsülés, parázsló hangulatvilágítás – mindeddig a kényeztető pluszok a prémiumok kiváltságai voltak, azonban ma már az elérhetőbb kategóriákba is beszivárognak. A Renault pedig új offenzívájával jellegezetes stílusban hódít, miközben több más területen is igyekezett szintet lépni, s teljesen új filozófia mentén hétszemélyes, már-már prémium családi modellt életre hívni – megérkezett az új Espace.

Igényes megoldások sokaságát hozza - galériaManapság egyre több gyártó gondolja át jelentősen termékeinek pozicionálást, azok képességeinek megfelelő kiválasztását és megvalósítását, mindezt a gyökeresen megváltozott vásárlói igények mentén haladva. Ékes példaként szolgál erre a Suzuki büszkesége, a Vitara, amely keményvonalas összkerekesből szelídült városi terepjáróvá, ahogy a Nissan az X-Trail esetében döntött nemrégiben ugyanígy, egyszerűen azért, mert a vevők sokkal szívesebben választanak ma már SUV modelleket. Esetünkben is nagyjából hasonló analógia mentén haladva a Renault az óriási akváriumként is aposztrofált hihetetlen tágas és variálhatóságával is kiemelkedő Espace családot helyezte teljesen új alapokra.

Természetesen ezúttal is az SUV/crossover irányzat inspirálta a franciákat, hiszen mind a praktikum, mind a küllem szempontjából is ezeket a példányokat preferálják manapság a potenciális vevők – divathullámot lovagol hát meg az Espace újjágondolásával a Renault. Az elődök hatalmas üvegfelületei és jellemzően magas építésmódjuk immáron a múlté, az újdonság sokkal inkább a dinamikus, vagány megoldásokra összepontosít, s egyben bevezeti a Renault új arculatát.

Ennek az új imázsnak a lavináját ugyan a Clio, a Captur és a Kadjar már elindította, azonban az igazi nagyágyúk, az új stílus legkiemelkedőbb alakjai csak most érkeznek. Noha az említett márkatársakon már feltűnnek a Renault friss jellegzetességei, a legészrevehetőbb attribútumként említhető, elsősorban külső fényjátékokat az Espace hozta el, aztán hamarosan a már bemutatott Talisman és Mégane legfrissebb generációjában teljesedik ki.

Játék a fényekkel - galériaA méretes embléma, a markáns hűtőmaszk és a jellegzetesen pengét formáló menetfények, valamint az ugyancsak látványos hátsó fények jelentik az új utat a Renault számára, egyben a kitörést a kissé unalmasabb formák világából.

Ami elsőre feltűnik, hogy az Espace malomkő méretű kerekeken gördül, s közelebb lépve, megvizsgálva a gumiabroncs oldalába sütött feliratokat megbizonyosodhatunk arról, hogy nem csupán a formák játszanak az érzékeinkkel: a tesztpéldány alatt 19 colos felnik díszelegnek és azokon 235/55 R19 méretű abroncsok feszülnek büszkén, hiszen kimondva kimondatlanul, a görgők átmérője már jóformán a pick-upok és terepjárókéval vetekszik. Az újdonság alacsonyabb, dinamikusabb megjelenésű az elődöknél, illetve a látványra, az eleganciára ugyancsak rágyúrtak a francia szakemberek.

Az ék sziluett adott, a sarkokban pedig tetszetős fényjátékok keltenek egyedi hatást, miközben az oldalnézetet az ablakok köré rajzolt, s egészen egyedi módon hátul összehozott króm díszítőcsík határozza meg. Mi tagadás, egészen mokány, határozott megjelenésű lett az Espace, amely ennek következtében tekintélyt parancsol az utakon. Büszkén vonzza magára a kíváncsi tekinteteket, meglepetést okozva a szemlélőknek – bizony a Renault most olyat alkotott, amilyet már rég vártunk a francia márkától.

Teljesen személyre szabható - galériaSok más modellnél sajnos a külsőben kimerül az izgalom, esetünkben azonban szó sincs arról, hogy a formatervezők ceruzája elkopott volna, mire az utastérhez érnek. A középkonzol egyszerűen már formájával is látványos hatást kelt, a köré futtatott hangulatvilágítással együtt viszont tényleg lenyűgöző. Az automata váltó különcködő kialakítású karja ugyancsak fokozza a látványt. A középkonzolon ráadásul ott az álló formátumú „tablet” is, amelyen a Renault fedélzeti rendszere fut. És milyen jól! Gyors, kontrasztos, jól kezelhető, miközben a személyreszabhatóságban az okostelefonoknál ismert, kihelyezhető widgetek jelentenek segítséget. A hangulatvilágítás – és ezzel együtt a kijelzők színvilága – változtatható, mindez pedig a vezetési üzemódhoz csatolható.

Az autó működését és a belső hangulatot alapvetően az ötféle (Sport, Eco, Neutral, Comfort, Perso) vezetési stílus határozza meg, amelyek közül egyet (Perso) teljesen, a többit részben személyre szabhatjuk. Beállítható a vetített műszercsoport grafikája, a hangulatvilágítás, a hangszórókból érkező ál motorhang, a hajtáslánc, illetve a futómű karakterisztikája, az összkerékkormányzás erőssége, bizonyos klímatulajdonságok és a masszázsfunkció – ennyi lehetőség ritkán adódik, főleg a nem prémium szegmensben. Mindez remekül működik, miközben az ergonómiával sincs gond, persze néhány kezelőszerv használata némi megszokást igényel.

a !CONTROL kötelező extra - galériaA Renault is szintet lépett asszisztensek terén, az Espace ugyanis meglepően jól működő távolságtartó tempomatot, ráfutásgátlót és sávfigyelőt is kapott. Utóbbit azért megdorgáljuk, mert az indexelés nélkül megejtett sávváltásra igen zavaróan a jobb vagy bal hangszórókból érkező dübörgéssel reagál – a kormányvibrálás vagy egy kulturált csipogás elegánsabb, nyugalmasabb megoldás lett volna.

Noha a helykínálat és a variálhatóság terén tesztalanyunk nem hasonlítható össze elődjével, még így is temérdek a rendelkezésre álló tér, főként a hátsó sor utasai örvendhetnek a tisztességes lábértnek. A kényelmet puha tömésű, a legmagasabb felszereltséggel érkező nappa bőrkárpit borítja. Kompromisszumot egyedül a harmadik sor két utasa kényszerül kötni, de nekik sem kell túlságosan izgulniuk, kisebb növésűek számára teljesen használhatóak a szükségszékek. Figyelmesség az elektromosan nyíló csomagtérajtó, a vezetőülésből, illetőleg a csomagtérből elektromos ülésdöntési funkció, a hátsó sor külön állítható klímával, ülésfűtéssel való kényeztetése, valamint nem feledkezhetünk meg a Head-up-displayről sem.

Kellemes, puha anyagok, igényes varrás és a szemnek tetsző felületek jellemzik az Espace belsejét, azonban a képet árnyalja, hogy az összeszerelés koránt sem tökéletes. Az Initiale csúcsfelszereltséggel érkező fejtámlák minden tesztautóban mocorognak, ami folyamatos zörgést eredményez, továbbá még egy-két helyről neszel valami. Ugyan az alacsonyabb szinttel kizárjuk a hangoskodó fejtámlákat, de a makulátlan állapot még úgy sem áll fenn.

Szépek és kényelmesek a fotelek - galériaEllenben a hajtáslánc kellemes kompromisszumnak tűnik: az 1,6 literes Nissan-Renault turbómotor az utóbbi időben már a Nissan Pulsar (190 LE) és a Qashqai (163 LE) bőrébe bújva is bizonyította rátermettségét, illetve azt, hogy potens mivolta ellenére sem túlzóan torkos. Ezúttal 200 lóerős konfigurációban szerepel az erőforrás, kellemesen hosszúra nyújtott váltó áttételezéssel.

A hétgangos duplakuplungos szerkezet általában véve jól végzi a dolgát, azonban a finomabb, óvatos elindulásokat torpanással torolja meg, s egyesből kettesbe kapcsolva még amolyan vonyító hangot is hallat. A teljesítmény és a karakterisztika azonban rendben van, megfelelően dinamikus jószág az egyhatos turbós Espace. Étvágya az automataváltó és a méretek ellenére moderált, hiszen a teljes teszthét alatt 8,4 literes átlagot produkált. A várost maga mögött hagyva képes takarékoskodni az 5,8-as étvágyával, míg pályán és városban 8-8,5 litert nyel le. A 600 ezer forinttal drágább, de érezhetően lassabb (10,5 vs. 8,8 szekundumos 0-100) dízelmotoros verzió méréseink szerint 1,5-2,0 literrel takarékosabb.

A vezetési üzemmóddal együtt változó futómű sem hazudtolja meg önmagát, képes puhán, kényelmet biztosítva rugózni (főleg kisebb kerekekkel), míg Sport módban kellőképpen kemény a kanyarvadászathoz, igaz, a nagy felnikkel különösen hátul üt fel gyakran. A fordulók kimaxolásához azonban a 4Control nevű összkerékkormányzási rendszer nyújt hathatós segítséget. A maximális erősségre állítva kifejezetten agilissá válik az Espace, s ilyenkor méreteit feledtetve szinte zsebkendőnyi területen képes manőverezni, míg autópályán a fokozott stabilitást élvezhetjük.

Sok értéket a nagy vételárért cserébe - galériaÖsszességében milyen is az Espace? Sok szempontból lenyűgöző, ez nem vitás. Külső-belső formáival képes bárkit levenni a lábáról, hódít a finomságával, a kellemes anyagaival és a remek 4Control rendszerrel. Igazi hátrányként a néhol nem tökéletes összeszerelési minőséget és az olykor-olykor botladozó EDC váltót hozhatjuk fel, valamint a vételárat. A franciák ugyanis a tesztelt modellért nem restek kicsivel több mint 13 millió forintot elkérni, ami borzasztóan sok pénz egy nem prémium kategóriás modellért cserébe. Itt azonban megjegyzendő, hogy a borsos árat a képességek összességében megfelelően indokolják.

Kapunk ugyanis egy teljes értékű, tágas 7 személyes autót, ami dögös és elegáns is egyben, miközben képes komfortosan ringatózni vagy épp keményen az ívbe kapaszkodni. Illetve jön még e mellé az a fajta körítés, amivel a nem prémium szegmensben ugyancsak ritkán találkozunk. A Renault ténylegesen sokoldalú, többarcú autót faragott az Espace-ból, ami a túlértékelt dízelmotor mellett benzinessel talán még harmonikusabb választás.

Konkurensekről pedig talán felesleges is beszélni, hiszen aki egyszer beleszeret a Renault által kreált hangulatvilágba, az még racionális érvekkel sem lesz eltántorítható a döntésétől. Ennek ellenére persze ott a szintén jól használható hétszemélyes villámos, a ’csak’ 170 lovas automata Opel Zafira Tourer, ami kicsit kisebb összegből is csúcsra szerelhető, azonban még igényessége ellenére sem hozza a franciák által nyújtott miliőt. Aztán ott a rideg Ford S-Max vagy a még terebélyesebb Galaxy, s a mindennel megkenve tesztalanyunknál már drágábbá váló Seat Alhambra. Azonban kár puszta számokat összehasonlítani, itt a szív dönt, s hozzáteszem, az Espace-szal egészen jól.