Tesztek

A Nissan Qashqai óriási sikert hozott a japán márka számára. Európa-szerte például olyan népszerűségnek örvendett a piacra jóformán legelsőként érkező kompakt crossover, hogy eladásai öt egymást követő évben növekedtek, tökéletes cáfolatot nyújtva a termék-életgörbe teóriákra. A pakli sikerességét nem egyetlen jó lap, hanem a megfelelő lapok kombinálása adta: divatos felépítés jó helykínálattal, takarékos motorok jó dinamikával, kényelmes futómű viszonylag közvetlen vezethetőséggel és persze mindez nyakon öntve alacsonyan tartható költségekkel.

A Qashqai 2. felvonása is remek - sikerre van ítélveSzerencsére nem csak az első generáció, hanem a hazánkban épp egy éve elérhető második széria is hozta az elvárt fejlődést, s a divatosabb formák mellett elsősorban az utastér minősége javult komolyabb mértékben. Az autót jól ismerjük: a külföldi menetpróbán sokat vezettük, aztán teszteltük a belépő benzinmotorral, majd összehasonlítottuk a Suzuki SX4 S-Cross-szal, végül pedig az 1,6 literes, 130 lóerős csúcsdízel beszámolója következett, összkerékhajtással. Viszont az alap dízelmotoros Qashqai mindeddig nem vendégeskedett szerkesztőségünknél, pedig nem kérdés, hogy ez a változat számít a legokosabb döntésnek, legalábbis jelenleg. Hogy miért? Mert az importőr óriási akciót hirdetett rá, s így alig 400 ezer forinttal drágább a jóval többet fogyasztó, hasonló teljesítményű belépő benzinmotornál. S hogy milyen az autó? Épp olyan, mint amilyennek vártuk: mind a Qashqai-t, mind pedig a 110 lóerős 1.5 dCi-t nagyon jól ismerjük, így meglepetésekre nem kell számítani: egy jó kis családi autó klasszikus értékekkel, amiben nem fognak csalódni.

Szépek a 19 colos felnik, de mi a jobb rugózás miatt kisebbet kérnénk...

Bár a fenti összefoglalás megfelel a valóságnak, ha már tesztről van szó, némileg kifejtjük véleményünket, s végigmegyünk a szokásos pontokon. Első ízben érdemes néhány szót ejteni az eltalált külsőről: a friss, modern stílust magára húzó Qashqai formája jó húzás volt a Nissan részéről, az előző generáció kissé szürke mivoltát levetkőzve látványos vonalakkal, dinamikus Kívülről sokkal tetszetősebb a sikeres elődnélösszképpel szembesülünk, ha az újdonság idomain végigszalajtjuk szemünk. Miközben a hátsó traktus esetében a Ford Kuga joggal kiálthatna nagyot a hasonlóság miatt, az autó orra egyedire sikerült.

A japánok a Nissan embléma irányába nyilazó menetfényekkel jellegzetes arcot alkottak, ám mindeközben nem estek át a ló túloldalára, minek köszönhetően a konzervatívabb vásárlók táborából sem veszítenek. A Qashqai tehát olyan lett, mint amilyennek napjainkban egy SUV-nak lennie kell: dögös, dinamikus és divatos vonalakkal határolt.

Végre jó minőségű belsőt kapott a QashqaiSzerencsére a tervezők lelkesedése nem fogyott el a küllem megrajzolásának végeztével, a lendületből jutott az utastérre is, ami a Qashqai sarkalatos pontja volt az előd műszerfalának jellegtelensége miatt. A friss beltér ellenben tetszetős, ám ami még talán ennél is fontosabb, jó minőséget sugall. Az csupán az egyik fontos momentum, hogy még hibás útfelületre hajtva sem szólalnak meg a kárpitok, zörgés nincs, emellett a műszerfal puha felső része, a kellemes tapintású anyagok, a gombok finom nyomáspontja mind-mind minőségérzetet sugall. Egyedül a futómű és a kerékjáratok irányából érkezik a vártnál több zaj.

Kényelmes enteriőr, jó ergonómiával - galériaAz ergonómiába nem köthetünk bele. A formák egységesek, a kapcsolók jól kézre állnak és egyértelmű minden feladat elvégzése; a nagy, szép megjelenítésű érintőképernyővel szerelt multimédiás/navigációs rendszer szintén szuper: gyors, intuitív, ráadásul beszél magyarul. A csúcsfelszereltséghez járó panoráma napfénytető sajnos nem nyitható, cserébe árnyékolható. Az ablakok esetében még mindig értetlenül állunk az előtt, hogy a legjobban felszerelt modellnél is mindösszesen a vezetőé automata, pedig egyre több japán tudja már a komfortos funkciót minden ablaknál.

A helykínálat átlagos: elöl természetesen kiválóak a helyviszonyok, a könyöklők helyesen pozícionáltak, a kilátás jó, a magas üléspozíció pedig kényelmes a méretes ülésekkel egyetemben. Hátul viszont túl alacsony az ülőlap, ami némileg kényelmetlen üléspozíciót eredményez, ráadásul a hátra kényszerülők ezúttal sajnos nem Hátul is elég hely van, de túl alacsony az ülőlapkaptak a kompakt kategóriában is egyre népszerűbb hátsó-középső légbeömlőkből. A 400 literes csomagtér alapmérete elég szerénynek számít a szegmensben, a padlót felszedve viszont praktikus alsó tárolóval gazdálkodhatunk, illetve a padlóelemet amolyan elválasztóként használva a kevés csomag egy helyben maradása is megoldható.

Az esti vezetés hangulatát a váltóboxba épített, narancsos hangulatvilágítás fokozza, az út láthatóságát pedig magasabb szinteken a japánok bi-led fényszórója javítja. A diódákkal előállított fény hideg fehér, erejével és a ledes, automatikusan is vezérelhető reflektorral együtt búcsúztatja a xenon fényeket.

Száguldozásra nem jó, de normális használatra igenA motor, azaz a jó öreg 1.5 dCi már számtalanszor bizonyított, ennek megfelelően meglepetéssel nem szolgált: tudjuk, hogy nem egy halk és kulturált jószág, cserébe viszont egészen lentről megjön a nyomatéka, 1500/perctől meglepően rugalmas, a fogyasztása szuper, teljesítménye pedig a Qashqai mozgatásához éppen elegendő. A 12 másodperc körüli 0-100 km/h-s sprintidő és a kb. 180 km/h-s végsebesség nem váltja meg a világot, viszont épp elegendő mindennapi használatra. A nyolcszelepes egység legfrissebb változatában 110 lóerőt illetve 260 Nm-t mutat fel, s bár kihúzatva hangosan kerreg és kelletlen, jó karaktere miatt szerethető – kár, hogy hidegen olyan hangja van, mintha éppen szét akarna esni. A hatfokozatú kézi váltó ugyancsak korrekt darab, könnyen és pontosan kapcsolható, a megfelelően hosszú áttételezés pedig újabb záloga az alacsony étvágynak. A start/stop rendszer gyors.

Régi ismerős: az 1.5 dCi nem halk, de takarékos jószágA 100 km/h-nál, hatodikban 1800/perc körül forgó 1,5 literes turbódízel étvágya szinte bármilyen körülmények között 6 liter alatt marad, egyedül hosszas autópályás használattal lehet megduzzasztani az elsőkerékhajtású hobbiterepes étvágyát. Városban könnyedén autózhatunk 5 liter környékén, a lakott területek végét jelző táblát magunk mögött hagyva, a szabályokat betartva és odafigyelve már 4 liter alatti fogyasztással szembesülhetünk, az említett pályás szakaszokat pedig 6 liter környéki étvággyal abszolválhatjuk – mindez remek eredmény egy relatíve nagy homlokfelülettel bíró crossovertől. A 4,8 literes normafogyasztás épp 1 literrel van a gyárilag megadott átlag felett, de a 3,8 l/100 km-es gyári érték eleve hihetetlenül alacsony, az 5 literen belüli eredmény pedig így is szép, a méreteket és a felépítést figyelembe véve.

A csomagtartó lehetne kicsit nagyobb - galériaA futómű felépítése egyszerű, elöl MacPherson, míg hátul csatolt lengőkaros megoldást találunk – az igényesebb többlengőkaros hátsó felfüggesztés sajnos csak a drága 1,6 literes dízelmotor-összkerékhajtás kombinációjához jár. Ennek ellenére nem panaszkodhatunk: a Qashqai stabil és egészen gyors a kanyarokban, ráadásul kellemesen kiegyensúlyozott, persze a SUV-kra jellemző (túl)feszesség természetesen a magas építésmódnak köszönhetően ezúttal is jelen van. A komfortra még úgy sem lehet komolyabb panasz, hogy a tesztelt példányt méretes, 19 hüvelykes könnyűfém felnikkel szerelték fel, de 17 colos kerékszettel érezhetően harmonikusabb az autó futóműve. A kormány kissé plasztikus mivoltát feledteti a jól adagolható fék és a kellemes vezethetőség.

Minden földi jóval felszerelhető - a biztonság is példásÖsszességében egy harmonikus kompakt crossovert ismerhettünk meg a kis dízelmotorral szerelt Qashqai személyében, azonban az árazástól kicsit féltünk, ugyanis a gyártók sokszor hajlamos elszállni a dízelfelárakkal. Ez esetben nagy örömünkre nincs így, a Qashqai ár/érték aránya tényleg kiváló – igaz, ehhez szüksége van a modellnek a meghirdetett akcióra, azok nélkül nézve ugyanis itt is nagyon drága a dízel. A listaárak szerint a 110 lovas dízellel 6,28 millió forinttól indul a kínálat, ami korántsem kevés, viszont a dCi 110 kivitelre most 900 ezer forint kedvezményt hirdetett az importőr, ami 5,38 milliós indulóárat jelent. Ennyiért remek vétel; igaz, 390 ezer forinttal drágább a 115 lovas turbós benzinesnél (utóbbi akciósan 4,99 millió forinttól indul), de felárát gyorsan behozza, hiszen jó két literrel kevesebbet fogyaszt a dízel, ami alig 50 ezer kilométer alatti megtérülést eredményez – ráadásul a korán ébredő nyomaték miatt jobb vezetni, mint a lent erőtlen benzinest.

Az 1.5 dCi-vel, akciósan 5,38 millióért remek vételFelszereltségi szintből négyet, extrából pedig rengeteget kínál a Nissan; a harmadik szintű N-TEC széria 6,77 milliós akciós árával például nem olcsó, de minden fontos tételt tartalmaz; az 5,38 milliós belépő változat sem fapados, a 6,04 milliós Acenta pedig már teljesen jó kompromisszum. A 130 lóerős (320 Nm) 1,6 literes dízelmotorral még jobb a Qashqai, de az izmosabbik dízel felára ijesztő: a kisebb akció miatt 1-1,1 millió forinttal drágább az 1.6 dCi az 1.5 dCi-nél, amely különbség még viccnek is rossz – nem kérdés, hogy 20 lóerő ennyit nem ér meg egy 5-6 milliós családi autónál. Az új 1,6 literes, 163 lóerős benzines érdekes alternatíva felszereltségtől függően plusz 310-410 ezerért, de a dinamikáért a benzinkúton busásan kell adózni esetében. Az 1.5 dCi kis szépséghibája, hogy összkerékhajtás nem kérhető hozzá - de van rá egyáltalán szükség?