Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

Öszvérek - manapság talán ez a legjobb fogalom az autóipar által kitaposandó ösvényre. Egyszerre akar mindenki sportos és kényelmes, terepjárásra alkalmas és gyors, praktikus és szép, egyszóval mindenevő lenni. Akárhogy is vesszük, egyszerűen minden feladatra alkalmas autó nem létezik, ahogy az élet szinte minden területén komrpomisszumokat kell kötnünk, ha több, számunka kedvező dolgot szeretnénk összekötni. A Citroën azonban ezúttal nem élt a kompromisszumokkal, inkább ízig-vérig családi autót faragott az új C4 Picassóból.

Egyediségét is díjazzuk - galériaBevallom, jómagam nem vagyok a kompromisszumok embere, egyszerűen szeretem, ha egy luxusmodell kényelmes és meg sem próbál a sportosság frázisaival hiú ábrándokat táplálni bennem, egy sportos autó legyen szűk és hangos, egy családi pedig takarékos, kényelmes és praktikus. Már ez a három tulajdonság is bőségesen sok fejtőrést és okos megoldások hadát jelenti a mérnökök számára, így nem is bánja az ember, ha az álságos sportosság és egyéb, mostanság divatos marketingfogás kimarad a képletből.

A C4 Picasso előző generációja nem volt épp a toppon, amit a franciák remek érzékkel egy teljesen új, alapjaiban más, könnyű platformra épült modell segítségével váltottak le.

Az új Picasso persze hordozza azt a hagyományt, amit már szimpatikus módon az első generáció is megteremtett - kompromisszummentes családi autó akar lenni, nem több és nem kevesebb. Ezúttal viszont temérdek technikai finomsággal tömték meg az egyterűt, amely bizonyos tulajdonságaiban még mindig hasonlít az ősre.

Minden porcikájában vérbeli egyterű - galériaA Citroën ezúttal hasonló trükkel élt, mint a Nissan a Juke esetében, azaz a főfényszóró szinte rejtve marad, optikai csalódásként a felső, ezúttal menetfényként és irányjelzőként funkcionáló lámpatest tűnik az igazi ’szemnek’. Mindenesetre jópofa megoldás, ami csak egy a sorban a futurisztikusabb formai és látványos elemek mellett.

A háromdimenziós hátsó lámpatest ugyancsak tetszetős darab, ahogy a technokrata felnik és a fémkerettel körbevett ablakok is. Az összkép gyakorlatilag teljesen egyedi, jellegzetes, s minden cseppjében modern hangulatot áraszt – a C4 Picassóval bizony még rancfelvarráskor sem lesz sok munka, ugyanis aligha öregszenek meg addigra vonalai.

Az utastér pedig olyan, mint amilyennek egy mintaegyterűnek lennie kell: világos és otthonos. A világosság persze nem csupán a panoráma napfénytetőnek és a fejünk fölé húzódó szélvédőnek köszönhető, az üvegfelületek ugyanis már önmagukban is meglehetősen nagyok, sok-sok fényt engedve az utastérbe. A mogyoróbarna kontraszt kifejezetten jó ötlet, egyszerre elegáns és barátságos, fokozza a térérzetet és ahogy nem mindennapi módon bekúszik mindenhova, még formai játéknak is kiváló.

Elegáns és barátságos a beltér - galériaAz anyagokat illetően a franciák már a fejlesztéskor hangsúlyozták, hogy az elődnél jóval magasabb minőség a cél, ami a versenyben maradáshoz roppant fontos momentum. Nos, a Citroën szakemberei betartották az ígéretet, hiszen a felhasznált anyagokat nem érheti panasz, mind puhaságuk, mind textúrájuk kellemes, tapintásra tehát abszolút pozitív az eredmény. Az összeszereléssel hasonló a helyzet, az illesztések szépen futnak, de egy-egy helyről azért neszelnek a műanyagok.

Mint családi modell, a C4 Picasso fő erénye a praktikum, számos apróság sorakozik fel, hogy összességében vérbeli egyterűvé váljék az autó. Ilyen a hátsó ülés előtt a padlóba rejtett rekesz, a komplett hátfalat magába foglaló, épp ezért példátlan jó pakolhatóságot eredményező csomagtérajtó, a hátsó ülésekhez tartozó, lehajtható asztalkák, a három különálló, ezerféleképpen variálható ülés és a megannyi tárolórekesz.

A helykínálat terén szintén tisztességes produkciót láthatunk a Picassótól, de hátul a három teljesen egyforma, különálló ülés némiképp megbosszulja önmagát.

Informatív és jól olvasható - galériaA kompakt méretek mellett ugyanis a teljes értékű középső ülés miatt a szélsők válltere korlátozott, de a lábtér és a fejtér egyértelműen fejedelmi. A hátsó sor kényelmét továbbá légbefúvók is fokozzák, noha nem a megszokott helyen, középen, hanem a B-oszlopokban kerültek kialakításra.

A műszerfal már elsőre is tetszetős, a mai trendeknek megfelelően immáron gomboktól mentesen, csupán két képernyő áll rendelkezésre: egy az óracsoportnak, egy pedig a multimédiás rendszernek és a szellőztetésnek. A felbontással nincs gond, a felső, 12 hüvelykes HD panel szép és kontrasztos képet ad, s a folyamatosság is mellette szól, ráadásul kétféle téma közül választhatunk. A személyre szabhatóság és az információk sokasága szintén áll, gyakorlatilag a navigációtól kezdve a telefon adatain át a fogyasztásig és a zenéig mindent képes megjeleníteni a középre pozícionált kijelző.

A klíma, a hifi és a navigáció képernyőjét illetően már nem ilyen rózsás a helyzet, itt már némiképp lassabb működéssel, kisebb röccenésekkel találkozunk, s a felbontás is lehetne egy picit jobb. Az alapötlet, miszerint gombok nélkül szép az élet, meglehetősen jó törekvés, de egy gyorsabb rendszerrel gördülékenyebb volna az átállás. Persze mindez szőrszálhasogatásnak hathat, de vezetés közben a legfontosabb, hogy minél gyorsabban elérjük és használjuk a kívánt funkciót.

Apró finomságok hada - galériaA beállításokat is ezen a kijelzőn kezelhetjük, s bizony bosszantó tud lenni, hogy minden funkciót külön be kell kapcsolgatni, a rendszer ugyanis nem jegyzi meg az előző beállításokat. Ennek megfelelően a távolságtartó tempomat által tartott helyköz vagy az automata reflektor minden leállításnál kikapcsolódik. Utóbbit például először a menüben élesíteni kell, majd a bajuszkapcsoló ráhúzásával tudjuk ténylegesen bekapcsolni. Apróság, de szintén zavaró.

Persze dicséretes, hogy a Citroën immáron rendelkezik a trendeknek megfelelő opciós tételekkel, így sávtartó asszisztens, távtartó tempomat, automata fényszóró, holttérfigyelő, sőt, még automata parkolórendszer is rendelkezésre áll. Utóbbi működése sajnos nem hibátlan. Noha általánosságban jól bemanőverez akár a párhuzamos, akár a merőleges parkolóhelyekre, egy kisteherautó platója például könnyedén meg tudja zavarni, s ilyenkor a fokozott figyelemnek köszönhető, ha nem történik baj.

(A második oldalon kiderül, mennyire képes takarékoskodni a család kedvence.)