A Picasso ezúttal 1,6 literes turbódízellel, méghozzá a mikrohibrid verzióval érkezett szerkesztőségünk garázsába. Gyakorlatilag már az 1.6 e-HDi hallatán borítékolható volt, hogy kifejezetten takarékos lesz a tesztpéldány. Nem is volt ez másképp, a remek négyhengeres turbódízel ugyanis már számos alkalommal bizonyította rátermettségét. A 115 lóerő első hallásra nem sok egy méretesebb családi modellhez, ám a teszthéten 4 és 5 személlyel is képes volt kellemes dinamikával húzni az egyterűt – ehhez persze a megfelelő váltó-áttételezés sem árt. Azért 100-nál így is mindössze 1700-at forog a motor, köszönhetően a hatfokozatú váltó hosszú legfelsőbb gangjának.
A második sor is kényelmes - galériaA sok-sok városi etappal tűzdelt teszt végén 5,4 literes vegyes étvággyal örvendeztetett meg a Picasso, s valóban, szinte minden körülmények között képes takarékosnak lenni: országúton haladva 3,8 liter környékén abrakol, s autópályatempónál sem eszik többet 6 liternél. Egy családi modellbe nem kell ennél erősebb, nagyobb motor, erre a feladatra a PSA 1,6 literes, nyolcszelepes turbódízele kiválóan alkalmas.
Szerencsére korunk hibájába ezúttal nem pottyantak bele a Citroën szakemberei, s még csak kicsit sem próbálták erőltetni a sportosságot. Noha a kormányzás kissé érzéketlen és plasztikus, az anyukák is bizton könnyedén megbarátkoznak majd a kis erőt igénylő szerkezettel, s a futómű hangolása is ennek megfelelően inkább puhára, kényelmesre sikerült. A hátsó felfüggesztés meglepő módon csatolt hosszlengőkaros maradt, de abból a jobbik fajta, csak a nagyobb úthibákra hajtva érezteti valamelyest hatását a konvencionális futómű. Egyébként a kényelem nem feltétlenül jelent mérsékelt kanyartempót, a Picasso nem billen, dinamikusan és stabilan halad az ívben.
A Citroën, úgy tűnik, kilapátolta a gödörből a Picasso modellcsaládot, amelynek előző generációja inkább a feledhető típusok közé volt sorolható számos negatívuma miatt, ám utódja viszont vette az akadályokat. A belső továbbra is tágas, kényelmes, világos és barátságos, nem beszélve a praktikumról. A franciák száműzték a gombokat, amely ugyan még nem tökéletesen sikerült, hiszen gyorsabb is lehetne a rendszer. Összességében azonban jó produkcióval lép az egyterűek élvonalába az új C4 Picasso.
2 USB-csatlakozó áll rendelkezésre - galériaNoha kedvezménnyel az autó már 5 millió forint alatt elhozható, a Picassóhoz jelen pillanatban egyértelműen az 1.6 HDi a legjobb választás. Normaszinten, józan pipálgatással és bőséges felszereltséggel 7,115 millió forintba kerül a Picasso, míg tesztalanyunk mindennel megtömve a 8,5 milliót is túlszárnyalta. A Citroën jelen pillanatban 500.000 Ft-os kedvezményt biztosít, míg egyes példányok esetében 590.000-et csippenthetünk le a végösszegből.
Első számú ellenfélként az ár-érték bajnok Renault Scénic említhető, amely 110 lóerős, 1,5 literes dízelmotorral és normafelszereltséggel 6,7 millióért hívja fel magára a figyelmet, noha esetében a 280.000 Ft-os xenon fényszórókat nem rendelhetjük meg, csupán a legmagasabb felszereltséghez.
A Toyota a Verso esetében csak kétliteres dízelt kínál, s a 124 lóerős verzió esetünkben 7 millió fölé emelkedik, s esetében is hiányolnunk kell a xenont. Viszont 115 lóerővel és bőséges extralistával a Ford C-Max 6,8 millióért ugyancsak eséllyel száll be a párbajba, noha praktikumban és otthonosságban talán csak a Scénic képes a Picassóval felvenni a versenyt.
Néhány szóban
A C4 Picasso az, aminek mutatja magát, nem több, s nem kevesebb. Családi autónak remek, főleg a takarékos és csendes 1,6 literes turbódízellel. Helykínálat, praktikum és kényelem - ezekben nagyon otthon van a barátságos belterű egyterű, amely természetesen nem hibátlan autó. Azonban az apró feketepontot érő tulajdonságok felett hajlamosak vagyunk könnyedén elsiklani, hiszen a sok-sok pozitívum elnyomja őket.
Előnyök: Helykínálat; Praktikum; Kényelem; Dinamikus, takarékos dízelmotor; Csendes utastér; Modern, informatív műszerfal
Hátrányok: Itt-ott hiányos összeszerelés; Hátul vállban szűk; Borsos ár; Kissé lassú központi rendszer