Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

A múlandóság gondolata mindenkiben joggal ébreszt félelmeket, ám az emberi élet tiszavirág voltánál már csak az autók felett jár el gyorsabban az idő. Az iparág által diktált tempó mellett gyakorlatilag 2-3 éves ciklusokban kellene megválnunk járművünktől, hogy aztán régi választottunkat megunt ruhadarab módjára engedjük szabadjára.

Minthogy a műszaki fogyasztási javak értékvesztése ezek után már csak tovább erősödik, a körhinta forgási sebessége tulajdonképpen egy ideális világban felállított pénzügyi modell szerint is követendő volna, csakhogy gyakran felmerül a kérdés, hogy a naptár lapjainak hullása valóban tisztán definiálható minőségi fejlődést hoz-e magával, vagy csupán valamiféle emocionális töltet hatására fordulnánk minduntalan az új, a friss, a fiatal felé.

Vajon a 208-as bizonyítja az autóipar megállíthatatlan fejlődését?

A választ ezúttal az új Peugeot 208-as segítségével igyekszünk megtalálni, ami kissé rendhagyó tesztünk keretein belül egy 2006-os évjáratú 206-ossal szemben igyekszik helytállni. Az összehasonlítás rendhagyó lesz, hiszen a friss modellnek nem csak az objektív jellemzők terén kell felülkerekednie elődjén, de megkérdőjelezhetetlen sikere esetén szívem hölgyeit is meg kell győznie fölényéről és hamisítatlan vonzerejéről – márpedig a lányok nem adják könnyen délceg paripájukat.

Részleteiben igényesebb az újdonságAmennyiben a két autót csak külön-külön szemléljük, a szívünk tulajdonképpen a 208-as láttán sem dobban nagyobbat, hiszen összhatásában ugyanazt az irányvonalat képviseli, amitől 7 esztendeje a márka felé fordultak a vásárlók. Versenyzőinket egymás mellé állítva azonban már egészen más a helyzet, hiszen az újdonság finom stíluselemei, apró figyelmességei még ezen a viszonylag szerényen felszerelt példányon is feltűnést keltenek, legyen szó a hűtőrács krómozott kereteiről, a  motorházfedél alatt meghúzódó feliratról, a fényszórók kusza, mégis letisztult vonalairól, a visszapillantó tükrök kialakításáról, vagy éppen a hátsó lámpák félköríves kanyarulatáról. Szó se róla, részleteiben igencsak ütős az új modell, ami úgy kelt hatásosabb benyomást, hogy a megjelenés oltárán szemernyit sem áldozott a praktikumból.

Testvérharc, ami 7 év távlatából ~1 millió forintról szól

A jó kihasználhatóságra persze a külső méretek gyarapodása is jó hatással van, hiszen a 206-os 14 centiméterrel rövidebb, 9-cel keskenyebb, 3-mal alacsonyabb, s tengelytávolsága is mintegy 93 mm-rel rövidebb leszármazottja hasonló adatainál. Ami a szubjektív érzékelést illeti, minderre nehéz fényt deríteni, s családunk ifjabb tagjai például nem is tudtak különbséget tenni a második sor helykínálata kapcsán, pedig az újdonság nem csak tágasabb, de térkihasználása, ergonómiája is kedvezőbb. Ennek eredménye, hogy 180 centiméteres utasok egymás mögött is kényelemben foglalhatnak helyet, s széltében a tető is kevésbé szűkíti a fejteret. Ennél is fontosabb, hogy az ülőlapok magasabban helyezkednek el, azaz a viszonylag szerény méretbeli gyarapodás jóval szellősebb miliőt eredményez.

Papírforma szerint a 206-os puttonya kisebb, mégis jobban rakodható

Ezt a 45 köbdeciméterrel nagyobb, azaz 285 literes csomagtartó már nem mondhatja el magáról, hiszen a 206-os simább határoló felületei kedvezőbb rakodhatóságot szavatolnak, azaz a két puttony inkább csak egy lapon említhető egymással. Az illendőség azt diktálná, hogy a középső 207-est is a pakliba keverjük, ami egyes dimenzióiban nagyobb, míg másokban egy kevéssel kisebb az új modellnél, s 267 literes csomagtartója sem lógna ki a sorból. A mérnökök persze módfelett büszkék arra, hogy a legújabb modell némi fogyókúrán ment keresztül, ám úgyszólván ez az eredmény ’két generációra’ visszatekintve inkább csak szerény hízásban manifesztálódik.

Ergonómiailag az újdonság jóval kifinomultabb

Jelentőségteljes fejlődésre az első sorban számíthatunk, ahol a műszerfal teljes koncepcióját újragondolták a konstruktőrök, akik végső soron eljutottak odáig, hogy egy kisautóban egy nagyobb típus kényelmével és biztonságérzetével számolhatunk. Mindebben szerepe van a magasra húzott műszerfalnak, s az ülés, valamint a kormánykerék szélesebb tartományban való állíthatóságának is.

A 206-osban esetünkben például a vezetőoldali fotel magasságában sem állítható, s a volán is csak függőlegesen mozdulhat el, azaz a pozíciónk gyakorlatilag minden esetben valamiféle kompromisszummal társul. Ezzel szemben a 208-as finoman adjusztálható, s a középső műszeregység kiemelése is csak az első pillanatokban szokatlan, a közel sem kontrasztos digitális és analóg egységek értelmezése pedig egyértelmű és egyidejű használatuk sem indokolatlan.

Szemtől-szemben

Navigáció nélkül szinte haszontalan a képernyőEzzel szemben némileg hatásvadász a középső monitor felbukkanása, ami tesztautónkban navigációs rendszer hiányában szinte felesleges is volt, sőt, voltak olyan menüpontjai, melyek alatt egyetlen funkció lapult. Kissé kusza a szoftver megjelenése is, hiszen a henger palástjára felfűzött almenükre a böngészés során és átvezetéseknél semmi sem rímel, a hagyományos funkciók elérése pedig nyomógombokkal hatékonyabb is lehetne. Csak zárójeles megjegyzés, hogy oldalsó nézőpontból az igencsak lassú és pixeles érintőképernyő beépítése kissé vásári benyomást kelt, igaz,ennél utólagosabbnak festő installációt még a Mercedes is megengedhet magának.

A következő oldalon végre a lovak közé csapunk...