Tesztek

Bizonyára mindenki tudja, hogy a Mercedes B-osztály második generációja a csillagos márkának azon típusa, amelyet a több mint 600 robot mellett szorgos kecskeméti kezek készítenek. A képeken látható autó pedig már az új hungarikum, amelyhez a gyármegnyitón a márka mindenható vezetője, Dr. Dieter Zetche Úr beszédének elején mosolyogva csak annyit fűzött hozzá, hogy mostantól nem a pirospaprika lesz hazánk legjelentősebb exportcikke.

Az új B-osztály az első kecskeméti MercedesGondolhatják, már alig vártuk a tesztautót, hisz’ a kecskeméti gyár alakulása óta számtalan információt kaptunk a hazai Mercedesről, és mindeddig nem volt alkalmunk kipróbálni az újdonságot. A dolog pikantériája, hogy hiába a „világszínvonal Magyarországról” matricázás, az ezüst járgány nem hazánkban készült, hanem a németek keze nyomát dicséri. Ennek oka, hogy nálunk a szériaprodukció alig több mint egy hónapja, március 29-én indult csak be, a tesztautót pedig még a tavalyi gyártásból rendelte le az importőr. Különben éreztük is, hogy nem nálunk szerelték össze a vélhetően előszériás tesztautót: a műanyagok rosszabb minőségű úton egy kicsivel több neszt/nyöszörgést hallattak a kelleténél, azóta pedig már volt szerencsénk egy hazai társához is, amely esetében nem tűnt fel a jelenség. - Vajon jobban dolgoznak a lelkes, motivált kecskemétiek a németeknél?

Családi autónak remek a B-osztály - galériaNem kívánok logikátlanul előrerohanni, de annyit már ízelítőként elmondanék, hogy igazán tisztességes munkát végeztek a tervezők. Ugyan a B-osztály a rövidesen érkező A-osztállyal, illetve majd további három modellel egyetemben a márka legkisebb, elsőkerekes padlólemezére épül, a teszthét alatt meggyőződhettünk arról, hogy igenis van értelme a kompakt egyterűnek. Ki merem jelenteni, hogy a B-osztály a legracionálisabb, és egyben egyik legpraktikusabb Mercedes, így aki pusztán egy remekül használható családi négykerekűt keres, és vannak prémium igényei, helyes ’lóra’ tehet a hazai Mercedessel. Feltűnési viszketegségben szenvedőknek, esetleg a szomszédok számára autót választóknak persze messze nem a legjobb választás a társainál kissé szerényebb, talán kevésbé feltűnő megjelenésű típus.

Világszínvonal Magyarországról - és valóbanA szokásosnál gombócabb felépítésnek, s a megszokottnál rövidebb túlnyúlásoknak megvannak a maguk előnyei. Például a mindössze 4,36 méteres teljes hossz ellenére tisztességes, 270 centis tengelytávval büszkélkedhet a B-sorozat, aminek köszönhetően mindkét sorban kiváló a helykínálat (közel E-osztály szintű, jobb fejtérrel), ráadásul még a csomagoknak is bőven elegendő, alaphelyzetben is közel fél köbméteres, s bővítve 1545 literes puttony jár. A praktikumról a szériában járó, osztottan dönthető hátsó üléstámlákon kívül felárért többek között kétszintes csomagtér-padló, csomagtér-háló, vagy vízszintes állapotba hajtható jobb első üléstámla is gondoskodhat, a kompakt méreteknek köszönhető jó manőverezési képességek, valamint a korrekt átláthatóság pedig csak hab a tortán.

A beltérben akár ötödmagunkkal is elférünk, ám ahogy lenni szokott, itt is négy fővel kényelmes csak igazán az utazás. Elöl a komfort hibátlan, míg hátul utastársaim három dologra panaszkodtak: a túlzottan meredek háttámlákra, a vaskos első ülések miatti korlátozott kilátásra, valamint a hiányzó kartámaszra, ami csak felárért rendelhető.

Meglepően jó a helykínálat, és a hangulat isÁm legalább ennyire örülhetünk a hangulatos, több mint 400 ezer forintba kerülő kétrészes, nyitható panorámatetőnek, a hátsó légbefúvóknak, és a jól tömött üléseknek. Ildomos megállni néhány szóra az eltalált formavilág mellett is: a belső kiképzés mindenki szerint tetszetős; szép a középkonzol, gyönyörűek a légbeömlők, a feláras fabetétek, és a nagyon jó tapintású és fogású kormány, miközben eltalált a műszerfal, és igényes a középső, szériában járó kijelző is. Az anyag- és összeszerelési minőség rendben van, a sok tárolónak, a tologatható kartámasznak, valamint a szintén feláras hangulatvilágításnak pedig szintén örültünk.

A tesztautó 200 CDI kódnevet viselő, friss fejlesztésű 1,8 literes dízelmotorjáról az első méterek megtétele után nem voltak ilyen jók a benyomásaink, hiszen hidegen meglehetősen harsányan kér hangot magának a négyhengeres egység, ráadásul alacsony fordulaton, kímélő gyorsítások során becsületesen kerreg.

Le a kalappal az 1,8 literes gázolajos előttÁm amint bemelegszik az erőforrás, viselkedése teljesen megváltozik, és hirtelen kategóriájának talán legjobb, legszerethetőbb darabjává lép elő. Innentől járása teljesen kiegyensúlyozódik, és mind alapjáraton, mind pedig fordulaton nagyon kulturáltan, csendesen dolgozik. A motor lefulladásra abszolút nem hajlamos, mégis leginkább karakterével lopta be magát szívünkbe: a turbó jótékony hatása már 1200-as fordulattól érezhető, ami szinte hihetetlen a viszonylag magas tömeg és a mindössze 1,8 literes hengerűrtartalom ismeretében.

Nem csak a motor, a váltó is finom - galériaAz erőforrást akár 1000-es percenkénti fordulatszámtól terhelhetjük, sehol sem ráz, nem vibrál, csak csendben, finoman végzi a munkáját, miközben remek gázreakció mellett nagyon szépen forog ám fel: 1500-tól rendesen megindul, 2000-től rátesz még egy lapáttal, és a leszabályozásig töretlen lelkesedéssel fogadja a sofőr parancsait. Papíron 3600-4400 1/perc között 136 lóerőt, és 1600-3000-ig 300 Nm-t ígér a gyártó, ám az átlagosnak hangzó számok ellenére, olyan egészséges, életvidám az egység, hogy öröm nézni, s erről tanúskodik alig 9 másodperces sprintmérésünk is.

50 liter gázolajjal akár 1000 km-t megtehetünkA legjobb pedig az a motorban, hogy finoman használva akár 1000 km megtételére elegendő az 50 literes üzemanyagtank, akár vegyes körülmények között is. Okosan közlekedve, átlagos forgalomban, klíma és terhelés nélkül 5,5 liter volt a budapesti átlag, amit talán nem is szükséges magyarázni. Autópályán is körülbelül ennyit kér enni az 'egynyolcas', míg az országúti etapokat akár négy literből is ki lehet hozni. A városhatárokon belül jól jön az okos, bár sajnos lassan indító start/stop rendszer, aminek köszönhetően nem árt kicsit előre gondolkodni. A hatsebességes kézi váltó kapcsolhatósága rendkívül finom, hiszen rég láttunk már ennyire jó kapcsolási érzetű szerkezetet. A fokozatkiosztást szintén nagyon jól eltalálták a mérnökök, és az igen hosszú áttételezés (130 km/h-nál hatodikban alig 2100-at forog a motor) jelentősen hozzájárul a kiemelkedő fogyasztáshoz. Az már csak zárójeles megjegyzés, hogy egy teleszkópos motorháztető-kitámasztást megérdemelt volna a prémiumterméknek kikiáltott típus.

Ne kérjenek 18 colos felniket és sportfutóművetA futóművel már nem voltunk annyira megelégedve, mint az igazán kiemelkedő hajtáslánccal. Papíron még nincs is gond a konstrukcióval, hiszen egy elöl MacPherson, míg hátul többlengőkaros felépítésű rendszerrel van dolgunk, de a komfort terén nagyon elvérzett a sokszor fel-felütő, rázós futómű. Valószínűsítem, hogy a diszharmonikus viselkedést elsősorban nem is a 'vas’ maga, hanem a korántsem az autóhoz illő konfiguráció adta, amely három helyen is hibás volt: egyrészt a sportfutómű teljesen felesleges egy ilyen kaliberű családi autóba, másrészt a dögös, ám nem túl vesebarát 18 colos kerekek is jócskán kivették részüket a rázós viselkedésből, harmadrészt pedig a kemény oldalfalú, defektmentes, peres abroncsok voltak a ludasok. Állítom, hogy alap futóművel, maximum 17 colos, nem "runflat" gumikkal lényegesen jobb lett volna az összkép.

Büszkék lehetünk a B-osztályra - galériaA kanyartulajdonságokkal ellenben teljesen meg voltunk elégedve: határhelyzetben biztonságosan alulkormányozott viselkedésről tett tanúbizonyságot a B-osztály, és főleg a magasabb felépítéshez képest meglepően gyors kanyarsebességek érhetőek el a szinte mindvégig semlegesen forduló autóval. Terhelésváltásra megfelelően progresszív a hangolás, vagyis egy kisebb bólogatást követően biztonságosan betámaszt az autó. A szerpentineken tehát tetten érhető a sportfutómű és a nagy kerekek jótékony hatása, ám kérdés, hogy egy B-osztály mennyire örömautózásra vásárol az ember. A direkt kormányzás sem túl informatív, ám megfelelően pontos, és a fékek adagolhatósága is eltalált. További plusz pont jár a Mercedesnek, hogy olyan aktív menetbiztonsági tételek kerültek az alapfelszereltség sorába, mint például az elalvást figyelő, vagy a városi koccanásra figyelmeztető rendszer.

A helykínálat példás, az ár már nem annyiraFura, ám akárhogy is vizsgálódunk, a prémium szegmensben a B-osztály gyakorlatilag konkurens nélkül kelleti magát a piacon, hiszen kompakt vetélytársai – mint például az Audi A3, az 1-es BMW, a Volvo V40, vagy a Lexus CT200h - mind-mind alacsonyabb felépítésűek, nem mellesleg pedig jóval kevésbé családbarátok, miközben az említett ellenlábasok a rövidesen érkező A-osztály ellenfelei lesznek. A B-osztály tehát egyeduralkodó, pontosabban olyan nem-prémium modellekkel említhető egy lapon, mint például a Ford C-Max, vagy éppen a Volkswagen Golf Plus. Utóbbiaknál azonos motorizáltsággal és felszereltséggel listaáron persze a Mercedes vagy 25 százalékkal többet kóstál, de a hungarikum minőségérzete, várhatóan fokozottabb értéktartása és jobb hangulata reálissá teszi a felárat, hogy a márka által nyújtott életérzésről már ne is szóljunk.

A 122 lóerős, 1,6 literes turbós benzinmotorral 6,93 millió forinttól lehet beszállni a B-osztályba; az ugyanekkora, ám már 156 lovas benzines B200 felára félmillió forint, míg az alap, 109 lóerős 1,8-as madárétkű gázolajosért további 150 ezer forint esedékes. A tesztre kapott, csúcsmodellként aposztrofált 136 lóerős B200 CDI 8,2 millió forinttól kelleti magát az árlistán. Persze ahogy a német prémium márkáknál megszokhattuk, az extralistáról csemegézgetve a határ szinte a csillagos ég, így jó pár finom tétellel nem nehéz akár 12-13 millió forintra összekonfigurálni a kompaktot.

A prémium kompaktokhoz képest meglehetősen gazdag alapfelszereltségnek hála, okos extrázással már 9 -9,5 millió forint környékén megállítható egy igen korrekt darab, amely összeg persze sok, de a márkajelzést is figyelembe véve értékarányosnak mondható, s akkor arról nem is beszéltünk, hogy az autót a sajátunknak is érezhetjük, így okkal lehetünk büszkék a magyar Mercedesre.