Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

A mindenes verzió - galériaRéginek nem nevezhetnénk a tesztautónk motorterében munkálkodó, 2,4 literes, öthengeres dízel erőforrást, a Volvo időközben bemutatta új benzines és dízel motorcsaládját, amelyek négy fél literes hengerből jóval hatékonyabban állítják elő a szükséges teljesítményt – a takarékosabb kialakítás mellett az új, nyolcfokozatú automatának és a start-stop rendszernek is köszönhetően.

Az összkerékhajtáshoz viszont egyelőre marad a Volvo szép hagyományainak megfelelő öthengeres elrendezés, amely nagyobb fordulaton ezúttal is élvezetes, különleges orgánummal tölti meg az utasteret – megfelelően visszafogott formában. Lassan haladva, városi autózásnál viszont előtör belőle a dízel mivolt: a kellemetlen kerregő hangszín és a vibrációk a kulturáltságban a sor végén kullogó BMW 20d erőforrást idézik.

Az erővel viszont nincs gond, a hatfokozatú bolygóműves automata viszonylag jó reakciói pedig erre rá is játszanak. A gyárilag 215 lóerős, 420 Nm-es motort a garanciálisan kínált Polestar chip tuning papíron 230 lóerőre és 470 Nm-re fokozza, amely a 300 ezer forintos felár tekintetében nem tűnik az év vételének, ám méréseink azért bizonyítják létjogosultságát. A gyári adatok mindössze két tizedmásodperces előnyt írnak jóvá a 0-100-as sprinten (7,7 vs. 7,5 s), ám erre tesztautónk kerek hét szekundumos időeredménnyel kontrázott. Ha az XC70 esetében a gyári adatoknál szintén jobb eredményt összehozó, hagyományosabb D5-ös hajtásláncot nézzük, akkor viszont elérkezünk a konklúzióhoz.

Kissé pesszimisták a gyári menetteljesítmény-adatok

Hétliteres fogyasztás - ma már lehetne jobbA papírforma bár igazolja az áthangolt vezérlés előnyét, a gyakorlatban ekkora differenciát nem érzünk meg, így mindössze a lelkünket nyugtathatjuk meg az izmosítással. A pénztárcánk viszont nem apad tovább: a fogyasztáson nem módosít a chip átírása, amely így továbbra sem kiemelkedő, inkább szokványosan kellemes marad. A 6,7 literes normakörben leginkább a városi etapok arányaiban mért szomjasság (9 l) nyomott a latba – 130 km/h-nál 6,8 litert kortyolt tesztautónk.

A kellemes dinamikát biztosító teljesítménnyel egyébként annak ellenére ügyesen bánt el az összkerékhajtás, hogy az abroncsválasztás nem volt éppen sportosnak mondható. Éppen ezért kanyarokban inkább nehézkességet és korai, semleges csúszást tapasztaltunk, de jól érezhetően a futóműben jelen volt némi virgoncság, amely nem csak az oldaldőlés mérsékelt mivoltán, de a keresztbordákon nagyobbakat felütő, főleg hátul ideges futóművön is érezhető volt. De ez nem az autó hibája, mint inkább sajátossága. Egyszerűen a hangolás lett dinamikusabb, amelyet a sportcsomaggal felvértezett kivitelen korábban már kiválóan ki tudtunk aknázni.

Innen még a régi, a Volvónál már új szelek fújnak

S az új erőforrás? A nyolcfokozatú automatának köszönhetően az új, kétliteres, négyhengeres D4 181 lóerővel és 400 Nm-rel papíron épp azt tudja, mint a D5 215-tel és 420-szal, ha mindkét esetben elsőkerékhajtásról beszélünk. Az új hajtáslánc viszont papíron 2 literrel takarékosabb, ami nem kevés differencia – 100 ezer kilométer alatt már több mint 800 ezer forintról beszélünk. Ha pedig hozzátesszük, hogy Polestar chip nélkül az elsőkerékhajtású D4-et 1,81 millió forinttal olcsóbban tudhatjuk magunkénak, akkor rögtön elkezdünk gondolkodni, hogy megér-e ennyit az összkerékhajtás. Végtére hosszabb távon a 2,5-3 milliós differencia elég jelentős még a normánk szerint felszerelt V60 14 milliós árát tekintve is. A különc fordulat pedig az, hogy a klasszikust kedvelők számára a D5 elsőkerékhajtással is marad a kínálatban, igaz, létjogosultsága már az 1,2 milliós felárát elnézve is erőteljesen megkérdőjelezhető. Pláne, ha hozzátesszük, hogy az első külföldi menetpróbák az új dízelmotor kulturáltabb mivoltáról is beszámolnak.

Más variációkban sokkal jobb ár/érték arányt nyújt

Az új D4 kontrázni fog - teszt hamarosanA V60 szimpatikus, bár koránt sem hibátlan teljesítménye teret enged a német prémium versenyzőinek, különösen, hogy azonos felszereltség esetén érdemi árelőnyt sem tud felmutatni a V60. A 14,06 millióra adódó normaárnak a BMW 320d ugyanúgy felszerelt összkerekes, kombi változata épp annyival kínál alá (13,26 m), amennyivel menetteljesítményekben szerényebb – igaz az olló a 1,5 literes fogyasztáselőnnyel még nagyobbra nyúlik. Még a kifutó Mercedes C-osztály 204 lóerős dízel hajtáslánca is úgy tud összkerékhajtással közel 1 literrel takarékosabb lenni, hogy menetteljesítmények terén papíron nem marad le, listaárban pedig ugyanúgy felszerelve csak 200 ezer forinttal lesz drágább. A több henger esete sem maradhat ki: az Audi A4 például háromliteres, hathengeres dízelt kínál összkerékhajtással, más ligába tartozó menetteljesítményekkel, s még mindig fél literrel jobb fogyasztással, azonos szintre szerelve 700 ezer forinttal drágábban.

Néhány szóban

A Volvo V60 a külső kozmetikázás után kissé felfrissülve, a már ismert apróbb hibákkal, de változatlanul jó képességekkel áll rajthoz a konkurensek ellen. Miközben az öthengeres dízelmotor továbbra is hangulatos társ, lassabb tempónál orgánuma a mezőny zajosabb tagjainak szintjén áll. A Polestar chip segít kiaknázni a motor teljesítményét, amelyet az összkerékhajtás ügyesen tesz le az útra. A hajtáslánc hatékonysága viszont a múlt évtizedet idézni – nem csoda, hogy az elsőkerékhajtású modellekben már sokkal fejlettebb, új generációs motor dolgozik. Ha le tudunk mondani az összes kerék meghajtásáról, mi ezt ajánljuk, de ha az utolsó öthengeres Volvók egyikét szeretnénk magunknak tudni, nem ördögtől való választás a D5 AWD sem, igaz, a német konkurensek hasonló áron bizonyos esetben több értéket kínálnak. A V60 önmagában továbbra is ígéretes és szimpatikus versenyző, azonban egy-egy hajtáslánc verzió között óriási differenciák lehetnek – fontos a jó választás, mert jelen esetben a 'mindent akaró' verzió a kínálat egyik kevésbé jó versenyképességű tagját képezi.

Előnyök: Kivételes praktikum; Kényelmes utastér; Remek hangulat; Nyomatékos, takarékos dízelmotor; Jó automataváltó

Hátrányok: Kényelmetlen, túl hátul lévő könyöklő; Lehetne nagyobb a csomagtartó; Alapjáraton és félterhelésnél hangos, kulturálatlan dízelmotor

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek