Le Mans a motorsportok rajongóinak (egyik) Mekkája, a hosszútávú versenyzés névadó otthona, az autóversenyzés egyik ikonikus helyszíne. Noha a 24 órás megbízhatósági viadalok manapság kevésbé népszerűek mint az aranykorban, az FIA ezúttal nagyon szimpatikus húzással ültet le várhatóan ismét milliókat a televíziók elé: hamarosan jönnek a „hús-vér” hiperautók, egymásnak eresztve az arénában.

Manapság, ingerbombákkal elhalmozott világunkban a motorsportok egyre több ágazata szenved a csökkenő érdeklődéstől, elég csak a Forma-1-re gondolni, de ugyanígy a 24 órás versenyzésből kinőtt WEC (World Endurance Championship) is kihívásokkal küzd. Ahogy a száguldó cirkuszban a 2021-től érvényes nagy aerodinamikai szabálycsomag és az általa megteremtett új izgalmak hozhatják vissza a nézőket, úgy a Le Mans-i széria a hiperautóktól várja a népszerűség visszajavulását. Az FIA nemrégiben tette közzé a főbb irányvonalakat az új kategóriával kapcsolatosan.

Az Aston Martin a Red Bull istállóval épített autót nevezi majd

A hosszútávú versenysorozatok LMP1-es, azaz legmagasabb, amolyan kísérleti prototípus versenyautó kategóriája a bonyolult technológia és a tetemes fejlesztési költségek miatt manapság nem nevezhető vonzónak az autógyártók számára. Már évek óta két, legfeljebb három csapat indul harcba a győzelemért. A szervezők egyrészt emiatt, másrészt az egyre csökkenő nézettség miatt igyekeznének újra vonzóbbá tenni az élcsoportot, ezáltal az eseményt magát, méghozzá néhány új szabály bevezetésével, ami a gyártók arculatát kívánja jobban előtérbe hozni.

Az LMP1-es versenygépek ugyan igazán látványosak, formailag szinte semmit nem örökölhetnek utcai testvéreiktől, így a kevésbé hozzáértők számára legfeljebb a festés és a matricázás árulkodhat arról, hogy éppen melyik gyártó négykerekűjével van dolgunk. Sok más sorozatban is így van ez – például a Forma-1-ben –, de a szervezők mégis úgy gondolják, hogy új szabályok bevezetésével közelebb hoznák az „utcai” autókhoz a versenygépeket.

A Porsche a 918 Spyder útódával állhat rajthoz

Persze korábban nem volt ilyen csekély a nézői és gyártói érdeklődés, hiszen volt idő, mikor a kategóriában a Porsche, Toyota, Audi és Nissan csatázott egymással, korábban pedig a Bentley is tiszteletét tette, hogy a mostanában újra reflektorfénybe kerülő Ford vs. Ferrari viadalt már ne is említsük. Ráadásul a gyártók különféle megközelítéssel igyekeztek elérni ugyanazt a célt: láthattunk frontmotoros, V6-os versenyautót, középmotoros, V8-as gépet, dízelmotoros modelleket és kétliteres V4-es hibrid turbómotort is, mint ahogy egykoron is művészi V12 szállt szembe az amerikai V8-as őserővel. Hiába voltak ezek piszok gyors, a mérnöki tudás legjavát megmutató remekművek, a költségeik miatt egyre többen hagyták abba a fejlesztéseket, új irányok felé fordulva. Komoly tét nélkül pedig nincs értelme versenyt nézni.

A fejlesztési költségek is az egekbe szálltak, miközben az országúti modellekkel semmilyen kapcsolat nem volt, mi több, a gyártók hirtelen a Formula E felé fordultak, az új elektromos csúcssorozatra összpontosítva anyagi és tudásbeli kapacitásaikat. A végére a Toyota kivételével minden gyártó elszivárgott a WEC prototípus szériájából, ami a kihívások csökkenése mellett jelentősen rányomta bélyegét a rajongói érdeklődésre is. Ideje hát váltani.

Az egész ötlet lényege, hogy a gyártók számára jobban eladható legyen a sorozat. Az LMP1 kategória szabályai jelenleg persze komoly keretek közé szorítják a csapatokat, így egyszerűbbnek látták kidobni az egész aktuális koncepciót a kukába, hogy aztán a 2020/2021-es szezonra egy valóban izgalmas sorozat várhassa a rajongókat. Ez pedig nem más, mint a hiperautók eljövetele, azaz a Le Mans Hypercar kategória születése.

A Lamborghini is a várományosok között szerepel

„Nem vagyok a prototípusok kategóriájának rajongója, mindez csak a versenyzők és a csapatok számára jó, ellenben a szurkolókkal” – hangzott az éles kritika Andy Palmer, az Aston Martin első embere szájából. „Nagyjából két éve az ACO és az FIA a gyártókat is megkérdezte, hogy beszéljük meg, merre volna érdemes terelni a hosszútávú versenyzést. Az én válaszom már akkor is a legegyszerűbb volt: a legjobb szuperautók és hiperautók csatáját szeretnénk látni a pályán. Remélem, ez ültetett bogarat a szervezet fülébe” – tette hozzá a szakember. Palmer azt is kiemeltre, hogy a gyártók temérdek pénzt öltek az LMP1-be, miközben az sehol sem térült meg. Az új széria pedig vélhetően fenntarthatóbb modellt biztosít a kisebb gyártók számára is, akik a versenyfejlesztéseket az utcára vihetik így és vice versa.

Az LMP1 napjai, mint egyedülálló sorozat meg vannak tehát számlálva, a Le Mans Prototype 1 prototípus kategória immáron csupán a 2019-2020-as idényben szerepel, azaz a kizárólag most még futó csúcsmodellekből álló szegmensnek jövő nyáron búcsút intünk, hogy helyettük az autógyártók utcai csúcstermékeiből kialakított hiperautók kategória vegye át helyüket, karöltve az új szabályokhoz igazodó LMP1-esekkel. A szövetség döntése nyomán a Hypercar kategóriával a WEC válhat a világ egyik legizgalmasabb versenyszériájává.

Az izgalmakat a sokszínűség és az induló gyártók nagyobb száma is garantálja

A várakozások nagyságát a szurkolók hír hallatán kitörő lelkesedése mellett a gyártók heves érdeklődése is remekül jelzi. Már a ’19-es évad Le Mans-i 24 órás versenyén bejelentette a Toyota és az Aston Martin, hogy mindenképp részt kívánnak venni a sorozatban, azóta pedig egyre másra érkeznek a remek hírek a gyártóktól a fokozott érdeklődést jelezvén.

A legnagyobb LMP1-es csapatok mintegy 200 millió eurós költségvetéssel húztak ki egy évet, ami borzasztóan sok pénz. Ennek veszi elejét az FIA az új kategóriával, hiszen a hiperautók esetében az éves sapka negyede lesz az említett összegnek, ezzel nem csupán a gyártóknak kedvezve, de jelentősen ösztönözve a privát csapatokat is a részvételre.

Már az új széria logója is megszületett

A Toyota rögtön két autót is fejleszt, egyet az alacsony gyártási darabszámú GR Super Sport formájában, valamint egy igazi versenyautót. A szabályok értelmében akár mindkettővel is részt vehetnek majd a futamokon. Egyébként mindkét modell erőteljesen támaszkodik a mostani TS050 LMP1 autóban látott műszaki megoldásokra, mint a 2,4 literes V6-os köré épített hibrid hajtáslánc vagy a teljes egészében karbon vázszerkezet.

A japánok mellett a második jelentkező az Aston Martin volt, nem meglepő módon a már meglévő Valkyrie miatt. A Red Bull istálló zsenije, Adrian Newey neve által fémjelzett hiperautó a mezőny egyik nagy várományosa, ráadásul 6,5 literes, szívó V12 hajtja a Cosworth gondozásában, ezáltal visszarepítve a nézőket az időben a klasszikus V10-V12 érába. Mindez remek hír annak tükrében, hogy a Forma-1-et manapság sokan kritizálják a halk hibrid erőforrások miatt.

Nemrégiben a Peugeot is csatlakozott a listához, a francia márka nem bírta sokáig a távollétet: 2022-ben visszatér Le Mans-ba. Mindezt a franciák hivatalos forrásból erősítették meg, hozzátéve, hogy nem csak az ikonikus 24 órás versenyen, de World Endurance Championship minden egyes futamán rajthoz áll majd a Peugeot egy vadonatúj hibrid csúcsgéppel. A döntést a szabályrendszer változása alapozta meg.

A konkurensek sora pedig várhatóan a közeljövőben tovább duzzad. A Porsche például a 918 Spyder utódjaként Forma-1 erőforrással hajtott hiperautót épít, a zuffenhauseniek tehát vélhetően azzal állnak majd rajthoz. A Ferrari ugyancsak esélyes az indulásra, ahogy a Lamborghini részvételére is számíthatunk. A kis csapatok sorát pedig a Glickenhaus is bővíteni tervezi.

A Toyota az első között jelentkezett

Aki esetleg aggódna, annak nyugtatólag hathat a tény, hogy a hiperautók látványban nem lesznek lassabbak a jelenlegi LMP1 versenyautóknál. A maximális tömegük 1100 kg lesz, a teljesítményüket pedig az alap hiperautó utcai specifikációkhoz visszafogják, a szövetség egységesen 750 lóerős csúcsot jelölt meg, illetve 3 perc 30 másodperces köridőre számítanak, szemben a Toyota idén futott 3 perc 17 szekundumos rekordjával. Végy egy utcai szuperautót, dobáld ki belőle a felesleges dolgokat, tégy alá versenyfutóművet versenygumikkal, pakolj rá egy aerodinamikai csomagot, a hajtáslánc teljesítményét pedig (a legtöbb esetben) korlátozd 750 lóerőre - és durva túlzással kész is a recept.

A Le Mans Hypercar kategóriában továbbá nem kap előnyt a hibrid hajtás, annyi engedményt kapnak az elektromos hajtási segítséget is igénybe vevő csapatok, hogy a 40 fős istállói létszám helyett számukra 43 főt engedélyez az FIA. Az autók tervezésében a gyártók teljesen szabad kezet kapnak, egyedül a megadott biztonsági előírásoknak kell megfelelniük. A hibrid rendszer nem kötelező, azonban aki használja, az maximum 200 kW pluszt (272 lóerőt) vethet be, meghatározott ideig.

GT autók ide vagy oda, a hipermodellek viszik majd a prímet

Az izgalmak tehát már előre borítékolhatóak, mi több, kifejezetten izgalmasnak tartjuk, hogy az utcai hiperautók jelennek meg a pályán, ahol versenykörülmények között küzdenek majd meg egymással. A különféle, utcán is visszaköszönő megoldásoknak, valamint az eltérő, ugyancsak izgalmas motorformuláknak köszönhetően a Le Mans Hypercar széria visszatérhet a gyökerekhez és azoknak is méltó szórakozást biztosíthat, akik egyébként az autók és a nem annyira a motorsport világának megszállottjai. Márpedig az autókat mindenki szereti. Ahogy a rajongók java, úgy mi is érdeklődéssel és izgalommal várjuk az első WEC futamot, ahol a hiperautók elstartolnak.

Az idei (még a megszokott előírások szerint zajló) WEC szezon végét adja majd a 2020. június 13-ával kezdőd Le Mans-i 24 órás viadal, majd a jövő év második felétől végre eljön a hiperautók csatája. A kiírás még változhat, de vélhetően már július végén meglesz a prológus Barcelonában, hogy aztán először Silverstone-ban, egy 4 órás versenyen csaphassanak össze a csapatok az iskolakezdéssel egy időben.