Tesztek

A Start gomb megnyomásával újabb erős ponthoz érkezünk, ugyanis a kis 1,2-es erőforrás ekkor szót kér magának. Ezt nem hangerejére értem, hanem produkciójára. A kétoldali változó szelepvezérléssel felvértezett 1242 köbcentis négyhengeresből 94 lóerőt és 118 Az 1,2-es ennél jobb nem is lehetneNm-es csúcsnyomatékot hoztak ki a mérnökök, ami kellő dinamikával mozgatja az 1 tonna alatti üres tömegű Swiftet. Nincs ellenére a magas fordulatszám sem, ráadásul egészségesen pörög fel és vidáman tűri az 5000-es percenkénti főtengelyfordulat feletti mutatványokat is. A váltó mindemellett remekül aládolgozik a motornak, áttételezése is jól eltalált, maga a váltás folyamata pedig precíz pontos, olyan, amilyennek lennie kell. 

Eközben pedig alig kér enni. Finoman közlekedve könnyedén tartható a gyártó által megadott, nagyjából 5 literes fogyasztás, de sok városi etappal, nehezebb jobb lábbal sem okoz problémát a 6 liter alatti érték produkálása. A kormányzás persze kissé puhára sikerült, de ez egy városi manőverezésre szánt autónál nem is baj, emellett a szerkezet a kategóriához mérten elegendően precíznek bizonyult. Hasonlóan jól szerepelt a fék is, a négy tárcsa határozottan fogja vissza a lendületet, amennyiben az szükséges.

Futómű tekintetében a szokásos képlettel találjuk szembe magunk, azaz elöl MacPherson, hátul csatolt hosszlengőkaros konfiguráció leledzik, Praktikumban nincs hiánymenetstabilizátorral karöltve. Igaz nem túl sportos a futómű hangolása, mégis az autó magasságát kompenzálandó, elég feszes karakterisztika lehetőséget ad a lendületesebb fordulókhoz, ráadásul alulkormányozottsági hajlama sem túlzó. Az ESP kellő szigorral nyúl bele játékba, kisebb csúszásokat sem enged meg, habár kikapcsolva is csak a felépítésből adódó, markáns gázelvétellel járó fenékriszálást kell korrigálnia. Gond nélkül, viszonylag csöndben átlépi a kisebb-nagyobb úthibákat a Swift és szerencsére komoly felütésekkel sem kell számolnunk.

Mindezért ráadásul nem is kérnek sokat a Suzukinál, főleg mivel az utóbbi időben csökkentették is az árakat valamivel. Az ötajtóst a remek kis 1,2-essel már hárommillió forint alatt is megkaparinthatjuk, ráadásul a márka jelenlegi 20 éves jubileumát az alapfelszereltséggel megegyező költségű, ám annál kicsivel többet nyújtó Edition 20 felszereltség is jó választás lehet.

Jól sikerült a ráncfelvarrásDicséretes tény, hogy már a legszegényesebb verzióból sem maradt ki a hét légzsák, az elektromos első ablakemelők és a klíma sem. Jobban felszerelve, GLX szinten 3,39 millióért vihetjük haza a Swiftet, míg a tesztelt példány a maradéktalan extralistával és a metálfényezéssel már alulról súrolja a négymilliós összeget.

Ha a konkurenciát nézzük, német fronton a hasonlóan felszerelve 3,5 milliót kóstáló Opel Corsa Enjoyt leljük a nem túl virgonc 85 lovas 1,2-es Twinport motorral, míg a Volkswagen háza táján a kicsit felnőttesebb Polóra vethetünk szemet, a remek 1,2-es TSI erőforrások egyikével, azonban itt már alapfelszereltséggel is 3,65 millióról beszélünk, míg a bőségesebb extralistát nyújtó Comfortline csaknem 4 millióba kerül.

Okos döntés lehet az új SwiftA japánoknál a kifinomult Mazda2-be botlunk, amely a 84 lóerős 1,3-as egységgel és TE (alap)felszereltséggel szintén borsos: 3,9 millióba kerül. Kedvező alternatíva lehet az általunk szintén tesztre fogott Nissan Micra is, amit az ugyanúgy 1,2-es, ám háromhengeres, 80 lovas ketyegővel fapadosan 2,8 millióért vihetünk haza, de a jobban felszerelt Acenta sem kerül többe 3,4 milliónál, a csúcsfelszereltséget pedig 4,2 millióért tudhatjuk magunkénak.