Tesztek

Fázom, mégis remekül érzem magam. Kétségtelen, hogy nem a tervek szerint alakultak a dolgok, hiszen elképzeléseim szerint pénteken korán szabadultam volna az irodából, így még napsütéses időben hagyhattam volna a hátam mögött azt a 200 kilométeres távolságot, ami elválaszt a családomtól. Ezzel szemben már a horizonton hunytak ki a fények, amikor az új Opel Cascada kulcsán megnyomtam a tetőt nyitó gombot.

Nem minden arany? - galériaAnnyi baj legyen, ennyi szépség még a legszürkébb napokat is képes bearanyozni, hiszen a négyüléses kabrió sziluettjénél ritkán lehet arányosabbat látni. Legyen a tető lent vagy fent, a far számos felmenővel és konkurenssel ellentétben egyáltalán nem hat súlyosnak, s a motorcsónakokra oly jellemző letisztultság az ék alak benyomásának tompításával egyértelműen tetten érhető. Mindebben talán szerepe van az oldalvonal éles árnyékoló domborításának is, ami lendületesen torkollik a radikálisan átformált hátsó lámpaburákba. Noha a típus új elnevezést is kapott, az Astrával való rokonság még számtalan helyen érezteti a hatását, jóllehet, a Cascada ettől függetlenül is önálló egyéniség, s ezt bizony a járókelők elismerést tükröző pillantásai is alátámasztják.

Nehéz neki ellenállni

A szövet tetőtől sem kell megijednie senkinek, gazdagon felszerelt tesztalanyunkban ugyanis az utastérben csend is honolhat, s ez bizony olyannyira igaz, hogy felhúzott tetővel a hátságok is előtérbe kerülnek. A műszerfal összeszerelése ugyanis finoman szólva is hiányosságokkal küzd, hiszen egyebek mellett a középkonzol zajai állandó zajforrást jelentenek. Minthogy hasonló tapasztalatokat a dízel kivitel esetében nem gyűjtöttünk, az Opel újfent a végső munkálatok erős ingadozásával kelt bennünk aggodalmakat, ami alapján már joggal keresnénk felelőst a minőségbiztosítási osztályon.

Amennyiben számtalan tesztautó és menetpróba tanulsága alapján becsült 30-50 százalék eséllyel sikerül egy rendesen összeszerelt példányt kifognunk, az általános anyagminőséget már kevésbé érheti kritika, legfeljebb csak a hátsó ülések melletti hatalmas és könnyen karcolódó műanyag felületek láttán szontyolodunk el.

A konfiguráció ne tévesszen meg senkit - tud izgalmas lenni az enteriőr

A berendezés a márka ismerőinek már nem fog meglepetést okozni, a gomberdő előnyei és hátrányai a régiek, igaz, hamarosan vélhetően ennek is búcsút inthetünk, hiszen a felfrissült Insignia érintőképernyős rendszere az egész palettán végigvonul majd.

Ennyi kompromisszum szerény ár - galériaA kisebb bakik után a lelkendezés sem marad el, az ergonómia ugyanis továbbra is kifogástalan, s bár az ülések legalacsonyabb állása is kissé magasnak hat, a feláras fotelek kényelme példás. Elől a helykínálatot nagyvonalúnak találhatjuk, s a tekintélyes tengelytávolságnak köszönhetően bizony a második sor is ügyesen kihasználható. 180 centiméter magas felnőttek még felhúzott tető mellett is viszonylag kompromisszummentesen utazhatnak, s ekkor a szűk nyílástól eltekintve a 380 literes csomagtartót is praktikusnak találhatjuk - kabriózva aztán 100 köbdeciméteres űrtartalomtól esünk el.

A műszerfal elrendezése már itt sem lesz hosszú életű

Ennyi kompromisszumot persze minden további nélkül megér az az élmény, amit még a 15 fokos éjszakában is átélhetünk. Hőssé ettől még nem avanzsálhatunk, hiszen fűthető (és szellőztethető) ülés ölel körbe minket, valamint a kormánykerék is melegíti a sofőr kezeit, miközben 120-130 km/órás utazási sebesség mellett még éppen kellemesnek mondható huzatban haladhatunk. Az utat kanyarkövető és automatikus távolsági fényszóróvezérléssel segédkező xenon izzók világítják meg, s asszisztens rendszerek egész garmadája vigyáz ránk, mi pedig a szépen szóló szórakoztató berendezés dallamait élvezve igyekezhetünk megbirkózni azokkal az elemekkel, amiket a Cascada még nem zár ki magából.

Márpedig az autó számtalan kellemetlenségtől elszigetel minket, így például a FlexRide futómű újfent remekel. Arról már korábban is beszámoltunk, hogy a beállítások lépései diszkrétek ugyan, de olyan széles skálán mozognak, hogy az átmenetek alig érzékelhetőek. Nos, a szélsőértékek most talán egy kevéssel közelebb állnak egymáshoz, mint az Astra szedán esetében, de az opciós tétel megrendelését már nyugodt szívvel javasolhatjuk.

Súlya egy megtermett terepjáróé

No comment - galériaA hangolásra egy rossz szavunk sem lehet, a kényelem és a sportosság igényével egyaránt elégedettek lehetünk, ami különösen annak fényében meglepő, hogy egy igazi „Tonna Donnával” van dolgunk. A forgalmi engedély bejegyzése szerint tesztautónk 1800 kg-nál is többet nyom a mérlegen, ami bizony még a kabriók között is felkeltené a fogyókúrára sarkalló edzők figyelmét. Szerencsére a Cascada ettől még nem adja fel a harcot, hiszen a szerpentinen is remekel, sőt, kezdeti alulkormányozottsági hajlamát levetkőzve gázelvételre a fara is mosolyfakasztó játékba hozható. A csavarodási szilárdságot egyébként kínzás mellett sem érheti kritika, az Opel sosem zörög vagy nyiszog intenzívebben annál, mint azt sima felületen, egyenesen haladva tenné.

A kormányzásról szintén csak szuperlatívuszokban beszélhetünk, hiszen ha a volán férfias ellenállással nem is szolgál, mindig megfelelően súlyozott és kellően közvetlen, azaz adaptivitásával karöltve úgy járja az arany középutat, hogy közben minden igénynek képes megfelelni.

A kormányzás is rendben van

Nem váltotta meg a világot - galériaMotorháztetűnk alatt a szentgotthárdi üzem büszkesége, az új 1,6 literes, közvetlen befecskendezéses, benzines turbómotor teljesít szolgálatot. A gyártó eddigi tapasztalataink szerint joggal büszke az erőforrás járáskultúrájára, hiszen az valóban kivételesen halk és rezonanciáktól mentes működésre képes, de a hatékonyság terén bizony nem volt képes beváltani a hozzá fűzött reményeket. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy az Opel típusai kivétel nélkül mind nehezebbek a konkurencia éllovasainál, így meglehet, hogy a hiba nem a motorban keresendő. Mindenesetre a 170 lóerős teljesítmény szívómotorokra jellemző egyenletességgel épül fel, azaz a karakterisztikának nincs olyan jellemző pontja, ahonnan hirtelen nagyobb rugalmasságra számíthatnánk – azt mindenki döntse el maga, hogy ez jó vagy rossz tulajdonság-e. Mindenesetre az igen alacsonyan, már 1650-es főtengelyfordulattól rendelkezésre álló 260 Nm-es nyomaték megteszi a magáét, így aztán lomhának nem nevezhetjük a kötelező 0-100 km/órás sprintet 10,3 másodperc alatt abszolváló autót, csak éppen a számháború okán várt tűzijáték marad el.

50 km/óráig 17 másodperc alatt menet közben is nyitja

A hatfokozatú kézi váltó szintén nem érdemel kitüntetést, mivel hosszú utakon, s kissé bizonytalanul megvezetve jár kulisszájában, igaz, gyors kapcsolásokra még ennek ellenére is van mód, még ha a kapkodás nem is illik a Cascada kissé elkényelmesedett egyéniségéhez. Az óvatos gázpedálkezelésre szükség is van, városi körülmények között ugyanis kiéleződik, hogy a viszonylag kis hengerűrtartalmú motornak egy bálna tömegével kell harcolnia, s ez rányomja a bélyegét a fogyasztásra is. A megállapítás 753 boldog km, normál használat - galériasajnos vitán felül áll, kifinomult start/stop rendszer ide, a legmodernebb gyártástechnológia oda, Budapesten a 360 lóerős Jaguar F-Type-pal konvojban haladva a két autó azonos étvággyal vitt minket haza. Országúton, vagy gyorsforgalmi szakaszokon haladva aztán már a lendület fenntartása nem okoz gondot, így a 7-8 liter közötti vegyes fogyasztás nyitott tetővel is reális elvárás az Opel szépségével szemben.

Talán a Cascada nem tökéletes, hiszen a már szokványosnak tekinthető opeles hibáit (a szemben haladókat elvakító xenon fényszóróktól a körülményesen kezelhető központi rendszeren át a visszás összeszerelési minőségig) megőrizte, de a kihalt éjszakai utakon a friss és hűvös hegyi levegőt mélyre szívva, kanyart-kanyarra fűzve már joggal üt szöget a fejünkbe, hogy ettől az autótól 30 liternyi benzint sem szabadna sajnálni, s minden hibát meg lehet bocsátani neki. Szinte előre merem borítékolni, hogy hosszútávon azoknak lesz igazuk, akik így vélekednek…

Akinek szerelem, ne mondjon le róla!

"Egy autót először meg kell álmodni" – Ferdinand Porsche legalábbis így tartotta, s így vélekedik egy ismert hazai gyűjtő is, aki soron következő ékköveit mindig az alapján választja meg, hogy az értékesítési folyamat részeként letudott menetpróba után álmodott-e az adott autóról. A tudományos megfontoltsággal dolgozó mérnökök százait a hasonló kiválasztódási folyamat miatt persze joggal kerülgeti a szívroham, de az is kétségtelen, hogy a műszaki élet racionális oldala ellenére a sikert és a sikertelenséget elválasztó kötélről mégiscsak az érzelmek taszítják a mélybe a tétovázó fogyasztót.

Kínálja magát - galériaMárpedig az új Opel Cascada pozitív értelemben is okoz álmatlan éjszakákat, minekután fájó hiánya okán ébredve nyílik szélesre a pupillánk. Ez az autó ugyanis igazi társ, sőt, annál is sokkal több, mert képes megadni mindent, amire a négykerekűek szerelmesei vágynak. Először is gyönyörű, s praktikus jellemzői képessé teszik arra, hogy helytálljon a hétköznapok során. Aztán igazi szerető anya módjára enged minket az elemekkel küzdeni és játszani, de közben mégis könyörtelen erővel magasodik fölénk, hogy a bajban rögtön védelmünkre kelhessen. Biztonságérzet és szabadság. - Mi kellhet még? Talán még egy utolsó csepp só, még egy utolsó feltört malacpersely, még egy utolsó szenvedélyes nap a fejlesztési részlegen, még egy utolsó munkaóra a minőségbiztosításnál, s kész a tökéletes autó...

Szabadság, biztonság, szerelem - ezeket mind nyújtja...

A konkurencia? A hivatalos besorolás szerint a hétmillió forintról startoló kabriót a kompakt kategória képviselőivel illene összehasonlítani, de a Cascada méretei és presztízse okán már joggal formál jogot arra, hogy a BMW 3-as, az Audi A5, vagy éppen a Mercedes E-osztály kabrió olcsóbb, egyszerűbb helyettesítő termékeként tekintsünk rá. A trió tagjaihoz képest természetesen azonos felszereltség mellett vaskos, hétszámjegyű árelőny adódik, miközben a prémium modellek természetesen mindazon műsorszámokban jobbak, melyekben az Opel kritikát érdemel. A kérdés csak az, hogy ezeket a hibákat a célközönség a fizetőképessége tükrében kívánja-e, illetve képes-e megbocsátani neki. Amennyiben az Önök részéről a válasz igen, a „szükséges” 170 lóerő felára 600.000 forint, a kínálat legjobb választása pedig nem meglepő módon a legdrágább kivitel, a kétliteres BiTurbó dízel 8,6 millió forintos bázisról. A hozzánk hasonló álmodozók számára azért még lenne egy mézesmadzagunk: a „sose volt” Cascada OPC…