Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

A nap még fel sem vette harcát a hajnali köddel, egy elkényeztetett városi máris az Ormánság sűrűjében vág utat magának a Dráva partja felé. A néma csendben ébredező természet vonakodva fogadja a zúgolódó dízelmotor jelen körülmények között fülsiketítőnek ható zaját, s ezt a fasor mögött egy vaddisznócsorda riadt vágtája, s néhány nagytestű madár hirtelen röpte is jelzi.

Szerencsére a következő kanyar után szétnyílnak előttünk a fák, így aztán dekadens jelenlétünket tetézendő, veszélyek nélkül aknázhatjuk ki a 3,2 literes erőforrásban rejlő lehetőségeket. A gázpedálra taposva kiemelkedő rugalmassággal lúdul neki a majd 2,1 tonnás test a földútnak, egy-egy méretes tócsába hajtva pedig a víz az 1815 mm magas autó felett is átcsap, hogy aztán az automata ablaktörlő egy szempillantás alatt biztosíthasson újra szabad kilátást.

Terepen az élmények kifogyhatatlan bőségszaruja a Ranger

A szívünk egyre hevesebben ver, s az élményre egy újabb lapáttal pakolva egy íveltebb kanyar előtt vissza is váltunk egyet a karcos, kissé akadós, ám rövid úton, pontosan járó manuális váltóval. Négykerékhajtást használni az autó képességeihez hasonlóan méltatlan körülmények között felesleges is, így aztán jelenleg a hátsó tengely abroncsaira szabadul a 470 Nm-es nyomaték, hogy egy kis terhelésváltással a fart keresztbe csapva hagyhassuk el az ív kijáratát. Ez a mutatvány persze a 200 lóerős teljesítmény ismeretében Nem játékszer, igazi terepjáró - galériaműúton sem lenne kivitelezhetetlen, de sárban, murván, vagy homokban kifogyhatatlan élmények forrása a Ranger, amit a terepen zöldfülű pilóták aligha lesznek képesek zavarba hozni.

A sztereotípiák szerint persze egy pick up nem több a magamutogatás olykor haszontalan eszközénél, ám ezen a szürkének induló hétköznapon a Ford Ranger csúcsfelszereltségű Wildtrak átirata kiválóan bizonyíthatja rátermettségét. Noha a 28 fokos terepszögek, a 25 fokos rámpaszög, a 35 fokos dőlésszög, a 230 mm-es szabad hasmagasság, vagy éppen a kivételesen kiemelkedő 80 centiméteres (!) gázlómélység nem éppen egy plázacica adottságait testesítik meg, azon túl, hogy a Ranger néhány jellemzője még a terepjárók ősanyjának tekinthető Land Rover Defendert is lepipálja, a számok aligha mondanak el bármit is az autóról.

Akár hiszik, akár nem, ez belülről már félelmetes dőlésszög

Némileg kifejtve, egy átlagos felhasználó szemszögéből mindez nagyjából annyit tesz, hogy amikor már fehérre sápadt ujjakkal szorítjuk a volánt, vagy éppen borulástól, fennakadástól féltjük az irhánkat, a Ford óriása kívülről szemlélve nagyot kacag esetlenségünkön, s amit mi magunk már lehetetlen küldetésnek tartanánk, a Wildtrak még ép bőrrel és viszontagságok nélkül vészel át.

A hátsó nagyot tud rúgni - galériaTerepen tehát remekel a Ranger, s ilyenkor a futómű robusztussága, keménysége is értelmét nyeri, igaz, egy-egy bukkanón azért tud akkorát rúgni az elnyűhetetlenség illúzióját keltő monstrum, hogy a biztonsági öv függőleges röptünkből ránthasson minket vissza a keményre tömött, ám kifejezetten tágas és kényelmes ülésekbe. Ami a volánnak 3,25-ös fordulatot engedélyező fogasléces kormányművet illeti, annak pontosságáról és közvetlenségéről szintén csak elismeréssel szólhatunk, a szervó ellenállásának viszonylag férfias keménysége pedig kiválóan illik úgy az autó egyéniségéhez, mint a tesztelő szájízéhez.

Nagy előnye, hogy képes kirántani a szürke hétköznapokból

Bizonyítékul arra, hogy a Ford óriása bizony hozhat új színeket tulajdonosai életébe, míg jómagam átlagos reggeleken egy unalmas kávézóban ücsörögve püfölöm egy hordozható számítógép billentyűzetét, most egy vadászles tetejéről lógatom a lábamat, hogy madártávlatból vehessük szemügyre az újdonságot.

A Ranger kiállása persze már egy alap verzióban sem lenne esetlen, de a típus koronázatlan királyának számító Wildtrak túl azon, hogy munkagép, reprezentációs célokra sem lenne alkalmatlan. Erre hajaznak a 18 colos könnyűfém felnik, a kabin tövében trónoló légterelő elem, vagy éppen a városi kandeláberek fényénél különösen lenyűgöző „narancs” fényezés, de többek között a felszereltség részét képezik a fellépők, a matt fekete hűtőrács, de még a többi változattól különböző lökhárítók is.

Harci díszek jelzik, hogy ez egy csúcsfelszereltségű példány

Az utastérben szintén nem lehet okunk panaszra, hiszen a kényelmi extrák sokasága alaposan felvértezett utazóautókat is lepipálhatna. A Wildtrak felirat persze a küszöböktől a szőnyegeken át egészen a bőr ülések hímezett fejtámlájáig elkísér minket, némi ízelítőt adva abból, ami ránk vár. Újdonságnak számít például a hangvezérléses központi rendszer, melynek hasznossága némileg megkérdőjelezhető: noha a lelkünknek jól esik a Ford kedves női hangjának csicsergése, azért vannak olyan három parancsot is igénylő funkciók, amik egyetlen gombnyomással szintúgy elérhetőek.

A pick up-ok között ez a luxus

A kákán csomót keresve a navigációs, és a hat hangszórós, USB és Bluetooth csatlakozási lehetőséggel is felvértezett szórakoztató berendezés aprócska kijelzőjét illethetnénk kritikával. Liliputi a tolatókamera képét megjelenítő kijelző is a visszapillantó tükörben, ami azonban hatalmas könnyebbséget jelent az 5359 mm hosszú autó precíziós manőverei során. A vezetési pozíció mindemellett abszolút ergonomikus és kényelmes, ráadásul a hatalmas felépítmény beláthatósága meglepően jó, így aztán a Ranger terelgetése nagy forgalomban sokszor még könnyebb is annál, mintha egy átlagos középkategóriás autó volánja mögött ülnénk.

A tolatókamera igen hasznos. Akár beszélgethetünk is vele. Alul a négykerékhajtás kapcsolója.

Noha egyetlen fokozattal rendelkező, s rendkívül lassan üzembe lépő ülésfűtéssel csak az első sorban számolhatunk, komfortban a második sor sem szűkölködik, s ezúttal külön kiemelnénk, hogy a második sor foteljeinek háttámlája a kategóriától váratlan módon megfelelő dőlésszögű. Miközben a lábtér bőséges, mintegy kétméteres termetig a fejeknek is jut hely, igaz, ezt az Kissrácoknak a világ legjobb helye - galériaülőlap viszonylag alacsony elhelyezésével érték el a mérnökök. Mondanunk sem kell, széltében három felnőtt is elfér egymás mellett, kissrácoknak pedig egyenesen ez lehet a világ legjobb helye, hiszen különösen izgalmas lehet hátrafelé kacsintgatva a rakományt, vagy éppen a forgalmat szemmel tartani.

Ami a praktikumot illeti, a pick up-ok ismerős jellemzőjeként sokszor jóval kisebb kombikkal is ’messzebbre érhetnénk’, hiszen a csomagtartó hiánya hatalmas kompromisszumkészséget igényel. Egy nyitható/zárható platófedél megrendelésével persze ezen is javíthatunk, de személyautóként, vagy éppen mindennapi társként mégiscsak gyengélkedik a Ranger.

Kisebb rakományokat is hevederrel rögzíthetünk a kialakítött pontokhoz. 12 Voltos csatlakozót is találunk a platón.

Az esetek túlnyomó többségében ugyanis rosszindulatú tolvajok szabad prédájaként az utastérbe kerülnek a csomagok, míg az időjárás viszontagságaira ügyet sem vetve, a platóra kisebb holmikat helyezve azok rögzítésével pepecselhetünk. Jobb is lesz, ha hozzászokunk ahhoz, hogy nagy tételben vásároljunk, hiszen két rekesz ’üdítőt’ vásárolva a frissítő nedű az utasok lába alatt végzi, miközben egy egész raklappal beszerezve ilyen problémával nem kell számolnunk.

Ford Ranger Wildtrak - galériaIlyenkor persze a háziasszonyoknak sem kell visszafogniuk magukat, hiszen a Wildtrak hasznos terhelhetősége nem kevesebb 1052 kg-nál, de éppenséggel fékezett utánfutón 33,50 mázsát (!) is vontathatnánk. Gyors fejszámolás után persze kiviláglik, hogy szélsőséges esetben 6 tonnánál is nehezebb szerelvényt terelgethetünk, mely során a hatóságok már nem feltétlenül nézik jó szemmel, ha csupán egy B-kategóriás vezetői engedélyt rántunk elő a zsebünkből.

Lapozva kiderül, hogy van-e Achilles-sarka az újdonságnak, s videón is a lovak közé csapunk..