Tesztek

Az Opel utóbbi négy évben látható örömteli feltámadásának első gyermeke, az 2009-es Év Autója címet is bezsebelő Insignia már többször bizonyított nálunk, így jelen tesztünkben nem is hagyományos, általános értékeivel próbál meggyőzni minket a nagyra nőtt, gyönyörű vonalakkal megáldott modell. A piros, OPC Line sportcsomaggal díszített ötajtós újdonságértéke hajtásláncában rejlik, motorja ugyanis a benzinüzem mellett gyárilag fel van készítve az alkohollal történő munkavégzésre is.

Régi ismerős, de eddig nem lehetett E85-tel tankolniÍgy igaz, már hazánkba is megérkezett a bioetanolos Insignia - de azt már előre leszögezem, hogy a különlegesebb típus nem a spórolós vásárlóknak készült. Köszönhető ez annak, hogy a gyáriak a középkategóriás villámos tavaly általunk is tesztelt, közvetlen befecskendezéssel és kettős megfújású turbóval ellátott változatát tették E85-kompatibilissé, a 2.0 Turbo pedig a széles Insignia-kínálat harmadik legerősebb, s egyben harmadik legdrágább verziója, amely listaáron négyajtós kivitelben sem vihető haza olcsóbban 8,5 millió forintnál. Nos, nála további 150 ezer forinttal kóstál többet a bioetanollal is üzemelni képes verzió.

Papíron mindkét kétliteres turbó ugyanazt tudja: a sofőr 220 tagú ménessel és 350 Nm-es csúcsnyomatékkal gazdálkHa kell, 240 km/h fölé is képes gyorsulni az autóodhat, s a 4,8 méternél is hosszabb Opelt az erőforrás alig 7,5 szekundum alatt repíti álló helyzetből 100 km/órás tempóra, míg a fizika törvényei csak 242 km/óránál fektetik két vállra az izmos négyhengerest. Az egy éve tesztelt, mostani tesztautónkkal szinte teljesen azonos konfigurációjú benzines kivitellel összehasonlítva mindössze az E85-ös modell hosszabb váltó-áttételezése tűnt fel differenciaként (lásd a lenti táblázatban). Na meg a múltkori leharcolt tesztjárművel ellentétben a mostani, alig 5000 km-t futott piros darab szinte még újkori pompájával kényeztetett minket.

Most is nagyon jó erőben van a remek turbómotorOlyan meggyőző autónak bizonyult a dögös megjelenésű Opel az együtt töltött egy hét során, hogy többen is inkább a rüsselsheimiek gyermekét vitték volna haza a nálunk vele egy időben vendégeskedő BMW X3 xDrive 20d helyett. A még mindig szinte mindenki által megbámult dinamikus sziluettet az autó menettulajdonságai sem hazudtolják meg, és a komponensek ügyes összehangolása egy valódi sportszedánt eredményezett. Ehhez persze szükséges az említett turbómotor, amely az Opel jelenlegi kínálatának legjobb, legharmonikusabb ’Ottója’, s elkél a ’Sport’ felszereltséghez szériában járó, már sokszor dicsért, 3 állásban változtatható karakterisztikájú FlexRide futómű, ami még a 245 mm széles, 18 colos sportgumik ellenére is bőven elfogadható szinten tartja a rugózási kényelmet, s mellette kiemelkedő kanyarodási képességeket biztosít.

A hátsó sor helykínálata lehetne bőségesebbS végül miben is más az E85-tel tankolható Insignia hagyományosabb testvérénél? Gyakorlatilag szinte ugyanolyan; egyedül a hosszabb végáttételezés miatti alacsonyabb fordulatszám vezet halkabb nagysebességű működéshez, aminek – s még inkább a kiemelkedő zajszigetelésnek – következtében ebből a szempontból egy kategóriával feljebb is megállná helyét tesztautónk. A másik, ennél már kevésbé vidám különbség a jóval kisebb hatótávolság, aminek következtében gyakrabban kell az etanolos Insigniával tankolni járni - persze ez csak akkor van így, ha nem a benzin mellett döntünk, tudni illik a két üzemanyag arányát kedvünkre választhatjuk meg. Igen, az autó hatótávolsága tisztán E85-tel hajtva méréseink és számításaink szerint úgy 30-35 százalékkal kisebb, vagyis ilyenkor éppen ennyivel kér többet a kizárólag hatsebességes kézi váltóval és elsőkerékhajtással kombinálható etanolos Opel – a benzines testvérhez kérhetünk összkereket és automatát is.

S tudják, hogy mit jelent az említett, nagyságrendileg 30 százalékos fogyasztástöbblet? Azt, hogy az alacsonyabb üzemeltetési költségeket rögtön el is felejthetjük, a benzin ugyanis éppen ennyivel, átlagosan 32 százalékkal kerül többe az E85-nél (a bioetanol átlagára 285 forint, míg a benziné jelenleg 375). De ezen nincs értelme fennakadni: a gyári adatok szerint a benzines Insignia átlagosan 8,2 litert kér, míg alkohRemek dolog a hátsó 230 Voltos csatlakozóolista testvére 11,5-öt, s ez esetben a differencia nem kevesebb, mint 40 %, vagyis papíron még költségesebb is a drágább kivitel. Normálisan abszolvált országúti etapokon egyébként 8,5 liter körül kér az autó 100 km-enként (95-össel kb. 6,5-öt), autópályán 10-et is benyakal (benzinből 8 alatt), városi közlekedés során pedig 15 liter körül gurít le a torkán; érdekes, hogy a gyári adat szerint sokkal több, 17,5 kell neki. Ám hiába a magasabb értékek, a tisztábban égő etanol miatt így kevesebb káros anyagot juttat ki a modell két, méretes kipufogójából, s a CO2-kibocsátása is jobb a benzinesénél.

(Kattintsanak tovább, cikkünk a következő oldalon folytatódik.)