Tesztek

Az autó igazi Achilles-ínja azonban a motor. Az 1,6 literes, 16 szelepes hengerenkénti befecskendezéses erőforrás a ’90-es évek hangulatát hozza vissza a klasszikus "nem is megy, mégis eszik" életérzéssel nyakon öntve. Bár papíron a 115 lóerő és a 155 Nm-es csúcsnyomaték és a motor mélyebb mormogása is bizakodásra ad okot, a tipikus szívó karakterisztika itt is érvényesül, melyet sajnos a közepes lökettérfogat A homlokfal és a motor közti tér is turbót kívánokán az öblösség sem tud kiköszörülni. Alul abszolút halott ügy a haladós gyorsítás, egyedül akkor van esélyünk, ha három- négyezres percenkénti főtengelyfordulat fölé pörgetjük a négyhengerest. Mindent összevetve azért elfogadhatóan megy a szimpla négyhengeres, egy átlagos család igényeit teljesíti, de az Opel kínálatában alig drágábban az 1,4 Turbo a tesztre fogott Astra erőforrásának kínjait alig drágábban simítja ki.

Becsületére legyen, az ötsebességes váltó azért jól teljesít, minőségérzetet keltően finom ellenállással, de pontosan, rövid utakon kapcsolható, ráadásul az áttételezése is kedvező, 130-as tempónál például 3550-et forog az 1,6-os. Nincs baj a kormányzással sem, pontos és precíz, a fék pedig korrekt adagolhatóságával válik előnyére az Opel alsó-középkaegóriásának.

A menetteljesítmények tükrében könnyen hihetjük azt, hogy legalább a kedvező fogyasztás próbálja visszatéríteni a mérleg nyelvét, sajnos nem így van. Bár a Balatont is megjártuk, miközben egyáltlán nem forszíroztuk a tempót, a teszt alatti nagy átlag 7,8 literre jött ki, míg az autó normakörünkön sem tudta maradéktalanul teljesíteni a gyári adatot és majdnem 7 litert nyelt le a torkán.

Ami szintén érdekes pontja volt a tesztautónak, az a futómű. Eddig csupán a feláras, háromállású, változtatható csillapítású FlexRide rendszerrel szerelt Astrákat próbáltunk, most viszont lehetőség nyílt az alap futómű kipróbálására. Kellemesen csalódtunk e ponton, ugyanis A kalaptartó ügyesen felcsúsztathatómeglehetősen stabil és jó felfüggesztést ismertünk meg ezúttal, amely nagyjából a FlexRide normál állásnak felel meg, a komfortba pedig a 17 hüvelykes felnikre húzott, 215/55-ös abroncsok sem rondítanak bele. A nagyobb sebességgel vett fordulóknál még kombisága ellenére sem vall szégyent az Opel, szépen fekszik az ívre, a csúszáshatáron pedig a menestabilizátor óvó érintése gondoskodik a biztonságról.

Mindent összevetve vegyes kép alakult ki a tesztelt Astráról, aminek árnyoldalát leginkább a motornak és annak a pár apróságnak köszönheti, amelyeket egy kisebb összeg feláldozásával könnyen elfeledhetünk. Az 1,6-os szívó egységgel szemezgetni semmiképpen sem szabad, ahogy a 100 lóerős 1,4-estől is mindenképp el kell zárkózni, sajnos a majd 1,4 tonnás tömeg mozgatásához ezek a motorok már közel sem nyújtanak eleget.

Viszont adu ásznak ott a palettán az 1,4 literes turbós erőforrás, amihez már hatsebességes váltó jár, 140 egészséges lóereje pedig roppant kellemes karakterisztika mellett hívható le, ráadásul eddigi méréseinken rendre 6 liter körüli étvágyával tovább növelte belé vetett bizodalmunkat. A 210.000-es felár minden forintját megéri, hiszen gazdaságosabb működésével ezt gyorsan behozza.

Ugyanígy az Enjoy szintet is próbáljuk meg elfeledni, a 300.000 forinttal többet kóstáló Cosmo vagy Sport szintek messze sokkal többet adnak, Nincs szégyellnivalója az Astránakmint amennyivel többe kerülnek, ráadásul ezek közül választva a teszt során említett apró, ám annál bosszantóbb hibákat sem kell tolerálnunk. A nyerő választás tehát a a Sports Tourer esetében az 1,4 Turbo, amely Cosmo vagy Sport felszereltséggel, a kedvezményt is figyelembe véve 5.199.000-ért vihető haza; ennél 135.000-rel drágább a 180 lovas 1,6 Turbo, ami a lóerőhajhászok számára lehet érdekes darab. Az 1,7 literes, kulturálatlan dízelt nem ajánljuk, a 2.0 CDTI pedig kövér, 500.000 forintos felárával tényleg csak a dízelpártiak barátja lehet.

A konkurensek után kutatva persze első körben a Golf Variant tűnik fel, amely esetében benzinesre szűkítve a kört az 1.4 TSI feszül az Astrának, ám a wolfsburgiak drágábban mérik a vasat és a 122 lovas verzióért a jobban felszerelt Comfortline szinten 5,9 milliót kérnek el, míg a 160 lovas változat 6,3 milliót kóstál. A Ford háza táján szétnézve Focus a 125 lovas, változó szelepvezérléssel felvértezett 1.6 Ti-VCT is szóba kerülhet Trend Plus felszereltséggel 5,8 millióért.

Az igazi, árban is erős ellenfél viszont franciahonból érkezik a Mégane Grandtour személyében, amely a Dynamic csomagot kérve és a kedvezményt levonva 4.890.000 forint, amennyiben a 130 lovas 1,4 TCe motorral visszük haza.