Tesztek

Kényelmes, stílusos és egy tank üzemanyaggal akár 1400 kilométert is autózhatunk vele. Tökéletes cégautónak vagy éppen családi mindenesnek tűnik az 1,6 literes dízelmotorral az Insignia, amely újdonságként költözött a motortérbe. De vajon elegendő a kis négyhengeres a nagy karosszériához?

Főszerepben az új, beszálló dízelmotorKi hitte volna, hogy már lassan 8 éve közöttünk van? Bizony, az Opel Insignia 2008-ban mutatkozott be, az idő múlása pedig bebizonyította, hogy nem csak üzletileg, de formailag is tartósan jó koncepciónak bizonyult a modell. A köztes ráncfrissítésnél is jóformán csak a világítótestekhez nyúltak a tervezők, az alapformák ugyanis aktuálisak maradtak. A belbecs azonban rengeteget változott. Legyen szó a hajtásláncokról, a felszereltségekről vagy éppen az elérhető változatokról, a kínálat folyamatosan fejlődött és gyarapodott. Az eligazodásban a minden részletre kiterjedő vásárlási tanácsadónk segít - ezúttal elsősorban az új erőforrásra koncentrálunk.

8 éve változatlan alapok - minden tekintetben továbbfejlődött belbeccsel

Két változat, kétféle váltó - galériaAz 1.6 CDTI ugyanis megérdemli a figyelmet, annak dacára, hogy időközben már az Opel kínálatának összes modelljébe megérkezett. A kulturáltságáról méltán híres kis négyhengeres az eddigi kétliteres dízelmotorok szerényebb változatait helyettesíti, és 120, valamint 136 lóerős (+ 100 e Ft) kiadásban elérhető. Tesztünkre utóbbi érkezett, kombi karosszériával és Ecoflex csomaggal, amely fokozott hatékonyságot jelent. Mindez a gyári adatok alapján 2 decivel csekélyebb fogyasztást ígér, 110 ezer forintos felárért. A matekot elvégeztük: a befektetés 150 ezer kilométer futás után térül meg.

Optimális teljesítmény, élvezetes futóműAz 1,6 literes lökettérfogat kevésnek tűnhet, különösen a viszonylag régi felépítésből származó magas, 1,6 tonnás üres tömeg fényében. A 136 lóerő és a 320 Nm viszony rácáfol az előítéletekre – 15 éve még a kétliteres, optimálisnak nevezett dízelek tartottak itt. Az optimális szót pedig elsüthetjük az új egyhatosra is. A gyári 10,9 másodperces sprintet 9,9 szekundumos 0-100-as gyorsulással kínálata alá a tesztautó, amely a tisztességes rugalmassági értékkel együtt igazolja a tökéletes hétköznapi használatóságot.

Hosszú úton, de jól kapcsolhatóA flott közlekedéshez pörgetnünk sem kell nagyon az erőforrást. Bár a csúcsnyomaték „csak” 2000-nél köszönt be, alsóbb fordulatokon is egészen jó elemében van a négyhengeres. Ha igazán hatékonyan akarunk közlekedni, már 1600-1700 környékén elváltogathatjuk a hosszú úton, de könnyen kapcsolható hatfokozatú kézi váltót, jutalmul pedig egészen kiváló fogyasztási értékeket kapunk.

Mindezt a 4,5 literes normakörünk kiválóan bizonyítja. Részekre bontva országúton még a gyári 3,6 liter alatt is elautókázhatunk, 130 km/h-nál pedig 5,5 literes értékekre számíthatunk. A jó hatékonyságot jelzi, hogy még városban sem lehetetlen 6 liter alatt tartani az átlagfogyasztást.

Miközben a teljes 800 kilométeres tesztút autópályás menetekkel és négy fős utazással erősen megterhelt 5,5 literes átlagfogyasztása továbbra is igazolja a hatékonyságot, hozzá kell tennünk, hogy a kategória legjobbjai még ennek is alá tudnak menni legfeljebb fél literrel.

Ügyes központi rendszerEz viszont már inkább szimbolikus különbség, az Insignia kvalitásai – a jó futómű és a pontos kormányzás kiváltképp – ellenpontozhatnak az esetleges differenciáért. Fontos még megemlíteni az új központi rendszert, amely már Apple CarPlay kompatibilitást kapott – igaz, a rendszerhez csak az almás gyártó saját térképeit érjük el, így az Androidosok előnyben vannak a valós idejű forgalmi jelentéseket tartalmazó Google Maps-szel – amit szintén megjeleníttethetünk a jól leolvasható központi kijelzőn.

Átlag alatti méretek - galériaA mindennapi használat során egyedül a klímapanel okoz bosszúságot – az érintőkijelző ugyanis nehézkesen, csak erős nyomásra funkcionál. Az Insignia egyetlen igazi Achilles-ínja a helykínálat: a mérethez képest kimondottan szerény a helykínálat. A 4,9 méternél is hosszabb karosszériában hátul nincs nagyobb tér, mint egy 4,25 méteres Golfban, sőt... A hatalmas hátsó ajtó viszont kellemesen bőséges csomagtartót tár elénk, igaz, egy Škoda Superb még szedánként is kétszer nagyobb autónak érződik belül.

Viszont ezen felülemelkedve, cégautóként vagy kisebb családdal tökéletes mindenes lehet a dízel beszálló Insignia, különösen, hogy a tesztelt példány valahol optimumként tekinthető. A kombi karosszéria felára ugyanis mindössze 170 ezer forint az ötajtóshoz képest, a valóságban főleg középtartományban erősebb 170 lóerős kétliteres dízel felára pedig 450 ezer forint, ami sokaknak nagy ugrásnak tűnhet. A benzinesek vizsgálva ott az 1,4 literes, 140 lóerős turbómotor is a kínálatban, de a hosszú utakra vállalkozó, sportosabb sofőrök könnyebb kiautózhatják az 1,6-os dízel 520 ezres felárát.

Van ülésszellőztetés, de nehezen kapcsolhatóTesztautónk indulóára egyébként 8,2 millió, a másik végletet pedig a minden földi jóval megkínált 12 milliós példány szemlélteti. Mindez persze az elméleti sík, ugyanis már láttunk hivatalosan meghirdetett 2-3 milliós kedvezményt is Insigniához, mint ahogy a konkurenseknél is erős ráhatással lehetünk a végső árra. Listaáron ezzel egyébként a kategória közepén helyezkedik el a modell. Szerencsére a jó felszereltség nem elérhetetlen, néhány extra kimondottan ajándéknak tűnik (pl. ülésfűtés és kulcsnélküli rendszer 60-60 ezer forint), így 10-11 millió forintból már nagyon kellemes csomagokat hozhatunk össze, amelyek a fenti rugalmasság mellett nagyon versenyképesek tudnak lenni.

Egyébként automataváltót rendkívül kedvezően, az ecoflex csomaghoz képest csupán 270 ezer forintnyi pluszért kérhetünk. Igaz, a hatfokozatú bolygóműves egység nem túl modern darab, így mintegy 1 literrel fokozza a fogyasztást, továbbá érezhetően felemészt némi nyomatékot és teljesítményt, viszont emellett tisztességesen teszi a dolgát, így ennyi pénzért abszolút ajánlott opció, passzol a nyugodt karakterű utazómodellhez.

Érzelmes és élvezetes, nagy, mégis kicsi, viszont hatékony