Régi test, de új szív – lehetne méltán tesztalanyunk mottója, hiszen ezúttal a Peugeot a 308 SW személyében egy, lassacskán az életciklusa végéhez közeledő modellt bocsátott rendelkezésünkre, amelybe a legújabb fejlesztésű dízelmotor került, egy remek nyolcfokozatú automata váltó társaságában. Lássuk, mire képes a friss erőforrás és a „korosabb” test együttműködése!

A Peugeot annak idején, egészen pontosan 2013-ban azt a célt szem előtt tartva hívta életre az új 308-as modellcsaládot, hogy a kompaktok között egy komoly megjelenésű, dinamikus stílusú és jó minőséget sugalló típussal szállhasson versenybe. Azóta eltelt azonban hat év és a nagyon visszafogott változtatásokat tartalmazó ráncfelvarrást követően már a konzervatív formák egy kissé szomjazzák az üdeséget, de egyúttal kiállíták az idők próbáját - bár ezt mindenkinek maga tiszte saját ízlés szerint megítélni.

Klasszikus kombiforma, meglehetősen méretes csomagtérrel

A GT csomaggal fűszerezett kombi karosszéria főleg a tesztalany vörös színében kifejezett jól mutat, a króm betétek egyszerre sugallnak minőséget és eleganciát, miközben persze a kiegészítők célja a sportosabb miliő megteremtése. Annak ellenére, hogy az összhatás már egyértelműen nem a legfrissebb, látványra még mindig azt mondhatjuk, hogy kellően modern és mellőzi az unalmas stíluskliséket.

A felülre helyezett óracsoport a kis kormány felett elnézve látható

Az utastérben talán valamivel nagyobb hangsúlyt kapott a sportosság, amit a fekete borítások és kárpitok mellett a piros kontrasztvarrás hivatott kiemelni. A kényelmes és jól tartó bőr-szövet fotelek és a Peugeot-féle iCockpit már önmagában is dinamikus környezetet teremt, amit az aprócska sportkormány a perforált bőr bevonatával jócskán megtámogat, ahogyan a sport módban vörösen izzó műszerfali órák is sokat dobnak a hangulaton – igaz, ilyenkor nem látjuk a fordulatszámmérő piros zónáját, de automata lévén ez nem is feltétlenül nagy gond. Érdekesség, hogy a kormány alsó részén fém plakett díszeleg, amelybe a GT esetén belevésik a megfelelő feliratot, azonban a sportos GT-Line felszereltségű tesztautónk esetében ez üresen díszeleg.

Új automata előválasztó kar és remek 8-fokozatú szerkezet

A két ülés között az elektromos kézifék, valamint az indító/leállító gomb mellett egy ECO-Sport feliratú is feltűnik, ez a későbbiekben még szerepet kap. Az anyagminőség kellemes, és az összeszerelésre sem panaszkodhatunk, pedig a hatalmas, látványos panorámatető adhatna okot a zörgésre, de helyette „csak” mindenkit lenyűgöz.

A belső térről ennek ellenére nehéz egyértelműen pozitívan nyilatkozni. A nyomógombokat nélkülöző, minden alrendszert– klíma, hifi, telefon, stb. – önmagába olvasztó érintőképernyős fedélzeti egység a többi PSA modellből ismerősen minimális késéssel reagál, de ami még nagyobb baj, hogy a jellegéből fakadóan minden műveletnél odapillantást igényel, elvonva a vezető figyelmét az útról, a dedikált gombok teljes hiánya pedig hosszabb kezelési időhöz vezet. A látvány még mai szemmel is modern és különleges, de ez így sajnos némileg a használati érték rovására megy.

A GT csomag is sokat dob a megjelenésén, de érezni rajta a kort

Ezen kívül azonban a helykínálat elöl rendben van, hátul pedig jobb a helyzet, mint az ötajtósnál, az ülések kiváltképp kényelmesek, a sportos miliőhöz mérten is korrekt oldaltartással együtt. Praktikum terén bizony eléggé kétarcúra sikerült a 308 SW, ugyanis az utastérben az ajtózsebeket leszámítva eléggé híján vagyunk a tárolórekeszeknek, cserébe viszont a csomagtér tisztességesen nagy, papíron 610 literes, és az okos megoldásokat sem nélkülözi – sőt, akár 1,66 köbméterig is bővíthető. Mindezt egyébként annak köszönheti a 308, hogy a gyáriak nem csak egy puttonnyal toldották meg, hanem megnövelték a tengelytávot is. Ez azonban a csomagtér mellett a hátsó sorra is jó hatással volt, ugyanis minden irányban kényelmesen elférnek még a nagyobb termetűek is.

Az igazán nagy újdonság, vagyis a teszt apropója azonban nem a már ismert kombi verzió vagy a GT csomag, hanem a friss, ropogós hajtáslánc: a 308 SW orrában az új fejlesztésű 1.5 BlueHDi dobog, amelyhez nyolcfokozatú automata társul. A franciák kifejezetten büszkék az új erőforrásra, amely többek között a speciális kialakítású (szabadalom tárgyát is képező) égésteret is kapott. A technológia a 24 órás Le Mans-i autóversenyen szereplő Peugeot 908 modellen bizonyított.

Sok benne a hely, mégsem találtuk igazán praktikusnak az SW-t

És valóban, az 1,5 literes dízelmotor igazán kellemes társnak bizonyult, főként, hogy csendes és kulturált működésre képes. Fogyasztás terén persze csodák nincsenek, de az AdBlue folyadékot is emésztő hajtáslánc hozza a kötelezően alacsony étvágyat. Lakott területen kívül 4-4,5 liter között vígan elvan, városban és autópályán már valamivel többet kér, terheltségtől és stílustól függően 5,2-5,4 literrel elégszik meg a nagyobb igénybevételkor.

Az Aisintől származó nyolcgangos, bolygóműves szerkezet pedig arra hivatott, hogy tökéletessé tegye a kis dízelmotort. A puha váltások és a jó fokozatkiosztás azt eredményezni, hogy a 130 lovas kombit minden helyzetben kellemesen dinamikusnak érezzük (9,7 szekundum alatt megvan a 0-100), persze a maga képességeit szem előtt tartva. A már említett üzemmódváltót Sport vagy Eco módba kapcsolva megváltozik a váltó, a gázpedál és a kormánymű karakterisztikája, illetve a műszerfal fénye is fehérről vörösre vált - nem feltétlenül éri meg a kapcsoló az érte elkért 130 ezer forintot. A hajtáslánc így összességében ötösre vizsgázik: dízelhez mérten cseppet sem zajos, viszont takarékos, bőséges nyomatéka mellett nyers ereje is elegendő a 308 mozgatásához, a váltó pedig tökéletesen passzol a négyhengereshez. Kár, hogy mindezért 590 ezer forinttal kell többet fizetnünk, mint a padlógázon még egy kicsivel dinamikusabb, háromhengeres, 1,2 literes benzines turbómotorért - igaz, ezt a különbséget a sokat autózók még fogyasztásból visszahozhatják, ha éppen nincs nagy differencia a két üzemanyagtípus között a benzin javára.

A gombtalanság átka, hogy mindent az érintőképernyőn vezérelhetünk

A kormányzás egészen kellemes: a szervo jól van súlyozva, és a kis kormánnyal pontosan tudjuk irányítani a kombi 308-at – a körülményekhez képest ráadásul még a visszajelzésekkel sem fukarkodik. A Peugeot-t sok kritika érte, hogy még az erősebb változatok esetében is megmaradt az egyszerűbb, csatolt lengőkaros megoldás hátul, ami teljesen jogos, de a franciáknak szerencsére sikerült ügyesen hangolniuk a felfüggesztést, így különösebb panasz nem érheti az autót, de az is tény, hogy rosszabb minőségű útburkolaton kanyarogva kiérződik a csatolt lengőkaros megoldás jellegzetes hátulütője, az elpattogás.

Annak ellenére, hogy bizonyos tekintetben kellemes mindennapi társnak bizonyult a 308 SW, nem mehetünk el szó nélkül a hibái mellett sem. Sajnos nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az autó, vagy például a műszerfal, a zavaró ergonómiai bakik nem frissültek kellőképpen a bemutató óta, aztán ott van a csatolt lengőkaros hátsó futómű és mindennek a tetejébe a borsos vételár. Bizony, a franciák nem olcsón mérik portékájukat, ami esetünkben azt jelenti, hogy a tesztelt példányért 10,11 millió forintot kell letenni az asztalra. Ez persze rengeteg pénz, de érdemes hozzátenni, hogy egy abszolút csúcsra szerelt, teljesen családbarát méretű, jól motorizált dízel kombiról beszélünk.

Jobban is árazhatták volna a franciák a kompaktjukat

Az 1,5 literes dízel 130 lóerős verziója és a 8-as automata 7,51 milliótól indul, a józannak mondható Autó Pult normafelszereltségért pedig mintegy 8.240.000 forintot kell a kasszánál hagyni. Ez sem kevés pénz, főleg annak tudatában, hogy a konkurensek hasonló teljesítményű és szintén automatás hajtáslánccal, illetve hasonló felszereltséggel tudnak olykor versenyképesebb árat, miközben némelyikük frissebb és potensebb is.

Rögtön egy kivétellel kezdünk: a szintén nem fiatal Skoda Octavia 1.6 TDI DSG félmillióval többet kóstál, de érdemes hozzátenni, hogy értéktartásban ennyivel jobb is. Az Opel a 136 lovas 1.6 CDTI-vel és automatával szerelt K Astra kombit bocsátja harcba a Peugeot-nál picivel olcsóbban, a Fordnál pedig a Focus kecsegtető, nyolcas automatával és 1,5-ös, 120 lovas dízellel, ugyancsak valamivel valamivel alacsonyabb áron és nem mellesleg a Hyundai i30 is alálicitál tesztalanyunknak. Ha annyira nem a méret, hanem a megjelenés számít, akkor üdítő újdonságként a Kia ProCeed is szóba jöhet, amely hasonlóan csúcsra szerelve szintén 10 millión belül várja az érdeklődőket.