Tesztek

„A tempomat rángat, a kipufogó búg, az ülés nyom, az USB akad, autópályán 8,4 litert fogyaszt” – így hangzott az a belső berkeinkben csak hiszti SMS-nek becézett üzenet, ami szerkesztőségünk irányelveinek megfelelően már a vallatás alatt vitára bocsátja a tesztalanyainkkal kapcsolatos fenntartásokat. Az ilyen tőmondatos levelezéseknek köszönhetően szűrhetőek ki az olyan kritikus megjegyzések, melyek csupán egyéni szájízünk szerinti hibákra hívnák fel a figyelmet, miközben képesek lehetnének hamis képet festeni egy-egy autó valódi egyéniségéről.

Nos, az új Swift Sport esetében a hosszúnak számító lista minden pontja megáll a lábán, így aztán elégedetlenül, magamban forrongva foglaltam helyet azon a balatoni konferencián, ahová az M7-es autópályán vezetett az első utam. A monoton utazás persze egy élményautó legnagyobb ellensége is egyben, így aztán két napi munkával töltött „fogságunk” alatt csak remélni mertem, hogy a Suzuki büszkesége a gyenge kezdés után majd makacsul talpra áll.

Az ötajtós kivitel debütálása újabb vásárlókat győzhet meg

Noha a típus igazi praktikus családi mindenesnek, valamint takarékos és költséghatékony élményautónak is számít, a multifunkciós egyveleg kezdetben rosszabbik skizofrén arcát fordította felém – aztán rám mosolygott. Országúton üzekedve ugyanis a fogyasztás a határok keresése közben is elindult lefelé, az adrenalin-szint pedig felfelé, miközben az 1,6 literes szívómotor hétezres fordulatszám melletti éneke a kezdeti hiányosságokat is háttérbe szorította.

Az ülések nem kifogástalanok - galériaA mecseki szerpentinen aztán minden a helyére került, hiszen a hatfokozatú manuális váltóval pontosan és gyorsan lehet dolgozni, a fékpofák jó adagolhatóság mellett harapnak nagyot a mindössze 1045 kg tömegű autó tárcsáiba, az erőforrás 136 lóerős teljesítményéhez és 160 Nm-es nyomatékához pedig jó gázreakció társul, jóllehet, előbbi 6900-as, utóbbi 4400-as fordulaton történő kiteljesedése már a prospektus alapján is jól szemléltetné, hogy ezt a motort bizony sanyargatni kell.

Sajnos már a kihalás fenyegeti a pörgős szívómotorokat. Pedig...

Amint ennek ízére ráérzünk, s elég gyorsan dolgozunk ahhoz, hogy a mutató mindig a piros határ közelében ingázzon, borús kedvünk biztosan jóra fordul, s a kiváló futómű már csak a habot nyomja majd a tortára. A felfüggesztés progresszív karakterisztikája ugyanis nagyszerű és mindennapi használatra is fenntartások nélkül alkalmas kanyarvadászt varázsol a Swiftből, ami nem mellesleg gázelvételre forgatókönyvszerűen hozza játékba a farát.

'El az útból!' - galériaMindez pedig annyit tesz, hogy amint valaki a kacskaringón meglátja a visszapillantó tükörben a Suzuki xenon fényszóróit megcsillanni, jobban teszi, ha kétszer ekkora teljesítményű autó volánja mögött is inkább csak a külső sávot érzi magáénak. Bizony, vélhetően még nagy rutin sem kell ahhoz, hogy a viszonylag kis tengelytávolságú Swiftet elkezdjük zsigeri szinten érezni, innentől kezdve pedig a robbanékony szívómotornak és a remek beállításoknak köszönhetően a világ legtermészetesebb módján táncolhatunk vele a határon, vagy tehetjük látványosabbá az időmérő készülékek számára kevésbé értékelhető mutatványt. Ekkor persze a megfelelő ellenállásúra szervózott és közvetlen kormányzás is jó barátunkká válik, hogy aztán korrigálások, illetve nyitások során kis mozdulatokkal is manőverezhessünk. Erre egyébként azokban az esetekben is szükség lesz, melyekben a hátsó kerekek egy-egy úthibán elpattanva meglepetésszerűen adnak plusz feladatot a sofőr számára.

A híresztelésekkel ellentétben 8 másodpercen belül futja a 'százat'

Az új Sport eszenciáját a fenti bekezdéssel is megízlelhetnénk, de azért a számháborúk lelkes katonáit sem hagyjuk kielégítetlenül. Nos, méréseink szerint a kötelező sprint során a gyáriak pesszimista jóslataira közel egy szekundumot pirítva 7,82 másodperc alatt gyorsíthatunk álló helyzetből 100 km/órás sebességre, jóllehet, a Suzuki legnagyobb erénye mégsem ebben rejlik. Meglepetésünkre ugyanis a tesztfogyasztás a meglehetősen elítélhető módon kiváltott agresszív vezetési stílus ellenére is stabilan beállt a 7 literes átlagra, ami annál is inkább meglepő, hogy a rövid fokozatoknak köszönhetően a normakörünk sem kecsegtet ennél lényegesen nagyobb hatékonysággal – következésképp végre létezik egy olyan élményszerző autó, amit büntetlenül vezethetünk súlyos lábakkal.

A leggyengébb láncszem...A kigyúrt Swift mindemellett a hétköznapok során is igazi társ, hiszen sportos hangolása ellenére a felfüggesztés a komfortosság terén sem szedi meg a maga vámját, s ha kisebb kompromisszumokkal is, de a második üléssor akár 170-180 centiméteres magasságig is jól kihasználható. Ezek után a legnagyobb hátulütő már csak a VDA szabvány szerinti 211 literes csomagtartó lehet, ami űrtartalmát sokkal inkább mélységének, semmint szélességének köszönheti, így aztán szerény méretén túl a kialakítása is hagy kívánnivalókat maga után.

Piros öltések dobják fel a hangulatot - az extrákon még van csiszolnivaló

Ettől eltekintve a jó összeszerelési minőséggel és átlagos – de értékarányos – anyaghasználattal szembesülve az utasteret csak fenntartásokkal kritizálhatjuk. A tengelye körül 2,7-et forduló kormánykerék fogása például kifogástalan, de az ülések derékban sokak számára szűkek lehetnek, míg vállban keveset tartanak. Mindenesetre a térérzet elől szellős, s a Sport bőséges felszereltsége a Suzukik között fejedelminek számít – többek között kulcsnélküli indítás, bluetooth kihangosítási lehetőség, automata klíma, és xenon fényszóró is része a Suzuki Swift Sport - galériacsomagnak. Kritika a nagy gázfröccsökkel és intenzív lassításokkal dolgozó, rángatós tempomat, illetve a nagyobb memóriával bíró USB adathordozókat beolvasni képtelen szórakoztató berendezést illetheti, mintegy tanulságul arra, hogy a márka az extrák tekintetében még nem idomult kellő mértékben az úttörő márkák szofisztikált megoldásaihoz.

Ezektől függetlenül a Swift Sporttal bárki boldog lehet, azzal a kikötéssel, hogy a típus sem élményautóként, sem családi mindenesként nem kötelezi el magát - inkább mindkét minőségében az arany középutat keresi. Ennek köszönhető, hogy a járműből még hiányzik egy jó adag radikalitás ahhoz, hogy sportautóként tekinthessünk rá, de a példaként említhető visszafogott kipufogóhang a sztrádás búgástól eltekintve még éppen megfelelően szolid ahhoz, hogy városban se váljon zavaróvá, vagy túlzóan harsánnyá. Nos, a kormányzástól a futóművön át a hatékonysággal társuló teljesítményig minden jellemző ezen a kötélen egyensúlyoz – sikerrel.

Öröm vagy bánat? - Ötmillióért is versenyképes...

A hazai piacra újdonságként lépő ötajtós (+100.000 Ft) kivitel bőséges felszereltséget fedő alapára 4.990.000 forint, ami az erőltetve létező konkurenciával való összehasonlításban versenyképes pozícionálást takar. Ettől ugyanis vagy olcsóbb, de egyszerűbb és kisebb teljesítményű ellenlábasokat találunk, vagy szélesebbre tárva a pénztárcánkat felfelé kacsintgathatunk. Szó se róla, a Corsa OPC, vagy éppen a Fiesta ST szűkös ülései sokkal jobban megérdemlik, hogy a karácsonyi ajándék reményében fogyókúrázva lemondjunk értük a nagymama legfinomabb bejglijéről, de ötmillió forintos költségvetéssel a Swift Sport most mégis verhetetlen a szegmensben.