Rideg fém, puha bőr, kellemes tapintású diófa és a legmegnyugtatóbb illatok – a természethez közelálló matériák harmonikus egyvelege miatt lesz egy autóból vérbeli luxusmodell, olyasfajta élményt kínálva, amely kevés helyen adatik meg. A Volvo pedig ezúttal magasra emeli a lécet, már puszta jelenlétével is belevési magát az ember emlékezetébe, jelezvén ezzel, hogy ismét olyan svéd csúcsmodell született, amelyet sokáig nem felejtünk el.
Teljesen megújult a Volvo stílusa - galériaHazánkban a Volvo a tőle eltagadhatatlan prémium miliő ellenére valamelyest alulértékelt márka a német luxustrióval szemben, azonban mindennek ellenére teljesen mértékben ott van a svéd gyártó, ahol lennie kell: a legjobbak között. Ettől függetlenül a Volvo szó hallatán elsőre szinte mindenkinek a jellegzetes kocka formák és méretes családi kombik jutnak eszébe, holott a márka már túllépett ezen a korszakán. Ám kellő mértékű megújulás, szignifikáns átalakulás eddig nem ment végbe, a svédek modelljei így finomságuk ellenére kissé beleszürkültek a mezőnybe a többiek mellett.
Ez az, amit le kellett győznie a gyártónak: saját magát. Saját árnyékán kellett túllépnie ahhoz, hogy ne csupán észrevegyék, de meg is kívánják egy Mercedes-Benzzel vagy akár Lexusszal szemben. Ehhez pedig valamilyen szintű paradigmaváltás, formai forradalom kellett, amit a Volvo merészen ugyan, de meg is lépett nemrégiben.
Igényes részletekkel tömték meg - galériaA változás első szelét az XC90 hozta el, kellőképpen megteremtve a táptalajt az új filozófia szerint életre kelő újdonságoknak, amelyek merészebb vonalakkal és merőben új stílusjegyekkel igyekeznek beleégetni a Volvo emblémát a szemlélők szürkeállományába.
A svédek új stílusjegyei, jellegzetességei pedig minden kétséget kizáróan markánsak és emlékezetesek. A régi modelleket idéző, jellegzetes, függőleges osztású króm hűtőmaszk a nosztalgia mellett homorúságával az autó egyik legkülönlegesebb formai játékává emelkedik, amelyhez remek körítésként szolgál a Thor kalapácsát mintázó nappali menetfény. Ez utóbbi természetesen irányjelzőként is funkcionál és LED-es technikát tartalmaz.
Bármennyire is próbálnék objektív maradni, a sziluettet nem lehet nem lenyűgözőnek kikiáltani, ami nem csupán a majd’ 5 méteres hossznak, hanem a jól megválasztott arányoknak és a hatalmas motorháztetőnek is köszönhető. Az autó hátsó traktusa, a lámpák és a csomagtér környezete talán szándékosan lett kissé keményvonalasra rajzolva, a svédek pont azért rajzoltak a egyszerűtől elrugaszkodva mokány, marcona hátsót. Más gyártó talán nem merte volna meglépni mindezt.
A diófa mindenütt szépen mutat benne - galériaAmi a leglényegesebb, hogy az összkép minden kétséget kizáróan lenyűgöző, egységes és határozott – minden ott van, ahol lennie kell és egyedülálló megjelenést eredményez. Mindenki megnézni, mindenki ledöbben egy pillanatra, hiszen a Volvo S90 nemes egyszerűséggel belevési a pillanatot a szemlélő emlékezetébe. Persze mondhatnánk, hogy az XC90 után az S90 már nem durran olyan nagyon nagyot, azonban a gyakorlat mégis az ellenkezőjét mutatja
Az utasteret illetően nagyjából hasonló a szituáció: az XC90-ben látott anyagok, formai és technikai megoldások köszönnek vissza a svédek legméretesebb szedánjában is. Maga az érzés, ami elárasztja a bent ülőt, kifejezetten érdekes, hiszen a köré folyó műszerfal egészen természetesnek hat például a Ford nyomasztó megoldásával szemben. Ennek ellenére nem szűk az autó, azonban prémiumhoz méltó módon a nagy külső méretek ellenére belül a kategóriához viszonyítva csak átlagos a helykínálat. Mindezt ellensúlyozza, hogy a csomagtér méretes, illetve az utastér rendkívül csendes, méltó módon a Volvo szegmensben képviselt értékrendjéhez.
De nem is a helykínálat az, amit az S90-ben szeretni lehet, hanem az, hogy minden érzékünket igyekszik kényeztetni. A tapintást a puha bőrrel, az izgalmas textúrájú fával és a minőségérzetet sugallóan kis súlyossággal működő kezelőszervek nyerik meg, a szaglás pedig örömmel válik a kárpitozás árasztotta friss és mély bőr illat áldozatává. Ezzel párhuzamosan a látást a szép formák, elegáns vonalak és a jól összeválogatott színek ejtik rabul, a fülnek pedig a 19 hangszórós Bowers&Wilkins audiorendszer válik igazán csábítóvá. A Volvo ezzel a harmonikus belsővel képes valamivel többet nyújtani a konkurenseinél.
A Volvo minden téren kitett magáért - galériaA vetített kijelzős műszerfal persze bizonyos szinten konfigurálható, ahogy a hangulatvilágítás és a központi egység minden funkciója is. A feláras, elektromosan állítható ülések zseniálisak, az észrevétlenül működő négyzónás klíma ugyancsak, és az ergonómiával sincs gond. A diófa betétek tényleg nagyon szépre sikerültek és sokat hozzátesznek ahhoz a a fajta természetességhez, otthonossághoz, amit az autó beltere áraszt. És akkor az apró finomságokról, mint a bőrüléseken díszelgő apró svéd zászló, a gyémántmintás kezelőszervek vagy a bőrbe nyomott Inscription felirat, nem is beszéltünk.
A prémium miliőhöz illő felszereltséggel érkezett az S90 szerkesztőségünk garázsába: az Inscription néven futó verzióba majdnem mindent beleszuszakolt a márka. Automatikus mátrix-led fényforrások, távolságtartó tempomat, sávtartó, holttérfigyelő és még temérdek biztonsági asszisztens szerepel a listában a napfénytető, az elektromos csomagtér nyitás, a 19 hüvelykes felnik és a prémium hangrendszer felett. Egyedül az ülésszellőztetés hiányzott tesztalanyunkból, azonban a perforált bőrrel, valamivel magasabb áron erről sem kell lemondanunk.
Akármennyire is hibátlannak tűnik az S90, természetesen nem tud makulátlan lenni, ahogy egyik autó sem, azonban szerencsére csupán apróságok tekintetében kereshetjük a kákán a csomót. A központi rendszer kezelése olykor-olykor kisebb akadozással érdemel szemöldökráncolást, illetve a fedélzeti számítógép előcsalogatása bizonyult szokatlannak. Például az átlagfogyasztás csak egy menü előhívásával tekinthető meg, a szokványos út, fogyasztás, egyebek körét egyszerűen nem tartották elég fontosnak a szakemberek.
Kényelmes, de csak közepesen tágas - galériaAz eddigiekhez hasonlóan a hajtásláncon is nehéz fogást találni. A Volvo a jelenlegi csúcsdízeles verziót bocsátotta rendelkezésünkre, ami a D5 néven ismert kétliteres, 235 lóerős erőforrást, a nyolcfokozatú Aisin automataváltót és automata összkerékhajtást takar. A 7 szekundumos 0-100-as sprint, illetve a teljesítmény és a 480 Nm-es csúcsnyomaték ismeretében nem meglepő, hogy szinte minden szituációban magabiztos az autó. Bármikor képes gyorsan visszakapcsolni és nagyot lódulni, miközben odabenn a sebességérzet jelentősen mérsékelt marad.
Bármennyire is takarékosnak hangzik a kétliteres dízelmotor, illetve a gyártó bármennyire is 4,8 literes étvágyat ígér, az 1,7 tonna, a 235 lóerő és az összkerékhajtás nem képes ilyen mértékű takarékoskodásra. Az S90 a teljes teszt alatt 8 liter körül kortyolt, míg az Autó Pult normakörén valamivel 6 liter feletti fogyasztást produkált. Persze a városi használat jelenti esetünkben a legszomjasabb etapot, autópályán és leginkább városon kívül már könnyedén 6 liter alatt marad az átlag.
Kamerát és aktív redőnyt rejt a maszk - galériaA futómű a légrugós kialakítással ugyancsak jó pont, hiszen többféle arcát képes mutatni attól függően, hogy épp milyen körülmények közepette közlekedünk. Alapvetően a kényelmes beállítás a preferált, amihez még jobban hozzásegítenék a 19-es helyett alapáras 18-as kerekek, de emellett képes feszes és gyors is lenni. A kormányzás ellenben kissé plasztikus, ám ezen ma, az elektromos rásegítésű szerkezetek korában nem érdemes csodálkozni. Az összkerékhajtás kétségkívül passzol az autó karakteréhez, elősegítve a megfelelő gyorsulást, plusz a stabilitás terén sincs szégyenkeznivalója.
Amit a Volvo az S90-essel kiválóan bizonyít, hogy harmóniában egyszerűen verhetetlenek. Mindemellé olyan megjelenés társul, ami jóformán minden szinten megállja a helyét, legyen szó szimpla színházlátogatásról vagy a golfklub esedékes találkozójáról. A svédek tényleg abban képesek valamivel többet nyújtani a konkurenseknél, hogy harmóniában, megjelenésben és érzelmekben egyedülállót alkottak.
Mindezért cserébe a Volvo legalább 16 millió forintot kér, ami józan extrázással és az Autó Pult normaszintjét figyelembe véve épp 17 millió Ft felett áll meg, miközben a szinte mindennel megtöltött tesztmodell már a 23 milliós határt karcolja. A Mercedes-Benz E-osztálya jelenleg még nem kapható a stuttgartiak 4MATIC összkerékhajtásával, így tovább kell böngésznünk.
A kategória talán legegyedibb választása - galériaA BMW árszabászának ujjai között az 5-ös sorozat esetében valamivel visszafogottabban fogott a ceruza, hiszen hasonlóan felszerelt, 218 lovas 525d xDrive-ot félmillióval olcsóbban elhozhatunk. Mindeközben az Audi az ugyancsak 218 lóerős háromliteres TDI-vel szerelt összkerekes A6-osért majd' 18 milliót kér, tehát nagy különbségek nincsenek, a Volvo ajánlata hozzávetőlegesen a kínálat közepébe lő, amivel remek alternatívává válik azok számára, akik nem szeretnének a klasszikus prémiumokból választani, mégis luxusra vágynak.
Néhány szóban
A Volvo alaposan átdolgozta csúcsmodelljét, ami szerkesztőségünk egyöntetű véleménye szerint kiválóan sikerült. A svéd szakemberek egyedülálló stílust, formákat raktak össze, miközben minden porcikájában harmonikus tud maradni az S90. Néhány apróbb hibától eltekintve egy nagyon is jó képességekkel megáldott, igényes autóval állunk szemben, amely árával sem túloz - aki ebben a szegmensben keresi a választását, annak mindenképp érdemes fontolóra venni a Volvo büszkeségét.
Előnyök: Lehengerlő formaterv; Harmonikus, prémium utastér; Korrekt ár/érték arány; Példás összeszerelési és anyagminőség; Többarcú futómű; Erős, nyomatékos hajtáslánc; Csendes utastér
Hátrányok: Csupán átlagos helykínálat; Olykor-olykor akadozó központi rendszer; Kissé magas fogyasztás; Plasztikus kormányzás