A németek sosem voltak híresek felülmúlhatatlan gasztronómiájukról, a táplálkozás problémáit a sör-virsli-mustár triumvirátussal az esetek túlnyomó többségében képesek (voltak) megoldani. Manapság már alakunkra is ildomos odafigyelni, de ennek ellenére mégis maradhatunk a bajoroknál: a BMW 320dA olyan, mint egy tartalmas, ízletes ebéd, amitől ráadásul még pocakunk sem dagad.
Étvágytalan mégis erős? A BMW tudja a receptetBizony, az ember már csak olyan, hogy a következmények nélkül járó élvezeteket aligha ismeri. Ami jó, az tilos, hizlal, vagy erkölcstelen – tartja a mondás, s valóban, a gasztronómia területén maradva én személy szerint állítani merem, hogy a legízletesebbek az igazi szaftos falatok, amelyek következményeképp viszont állandó mérlegeléseket és a fogyókúrázás elkötelezettségét említhetünk. No de vajon elkerülhetetlenül fennáll az összefüggés a két dolog között? Szerencsére nem. A BMW már korábban is bebizonyította, hogy a combos teljesítmény miatt nem feltétlenül szükséges áldozatot hozni a fogyasztás oldalán, sőt… de még ne fussunk ennyire előre, nézzük, milyen ízekkel csábít a vadonatúj, F30-as kódjelű 320d.
A klasszikus felépítésű szedán formavilága minimális megosztást szül a szemlélők körében, ugyanis a tetszés nem borítékolható. Néhányan húzzák valamelyest a szájukat, hogy biza hátulról mintha egy 5-ös sorozatot látnánk, ami épp a fantázia hiányával egyenlő vélemény, ám a konzervatív, illetve márkahű vásárlók körében bizonyosan ellenkezőleg hat a jelenség. Az ívek és a fény-árnyék vonalak játéka viszont felettébb kellemes összképet hoz létre, a kidolgozott orr pedig ennél jellegzetesebb tán már nem is lehetne.
Kifejezetten kellemes részlet az oldalról is kikandikáló vesepár, miközben a morcos, mégis szép formába öntött fényszórók egységes keretet adnak az eddig még nem látott megoldásnak. A hosszú motorháztető és a profilnézet előrevetíti, hogy hátsókerekes autóval van dolgunk, miközben a típus amolyan könnyed eleganciát és magabiztosságot is sugall egyben. Egy szó mint száz, a BMW szakemberei igen ügyesen bántak a ceruzával, a tesztautó elegáns barna színe pedig kifejezetten passzol az 3-as stílusához, ahogyan a 'Modern line' opciós szint jellegzetes részletei is. A króm vesék, az elegáns könnyűfém felnik, illetve a csomaghoz tartozó belső elemek egységes, kifinomult stílust teremtenek.
Ennél stílusosabb nem is lehetne - galériaA barna külsőhöz hibátlanul rímel a világosbarnás-bézses, vagy ahogy a BMW-nél nevezik, osztriga színű belső, ahogy a Modern line-hoz kérhető 'háromdimenziós' fabetétek is látványos eleganciát kölcsönöznek az utastérnek. Igazi figyelmesség, hogy a bajorok még a kulcsot is a beltér színvilágához igazították. Ide tartozik még a hangulatvilágítás is, amelyet a menürendszerben magunk állíthatunk a klasszikusnak megfelelő narancssárgára vagy a Modern line fehérjére. Noha ezek apróságok, mégis pont ettől lesz igazán finom az összhang, s nem utolsósorban ezektől prémium a prémium.
A fabetéteket közelebbről vizslatva azonban már szemráncolásra is okunk lehet: sajnálatos módon mindegyik méretes illesztési hézaggal került felszerelésre, ráadásul a legnagyobb, középső elem a középkonzolon folyamatosan jellegzetes nyiszogással jelezte, hogy nem passzol tökéletesen helyére. Ennél bizony jobb összeszerelési minőséget szoktunk meg a BMW-től, és bízunk benne, hogy ezek a széria elején tapasztalható gyerekbetegségek, amelyeket a gyártó gyorsan megold - nem kérdés, az alig drágább 5-ös széria utastere jóval finomabb és igényesebb.
A mérnöki gondolkodás, a precizitás, a logika és az ergonómia viszont a 320d minden egyes porcikájából sugárzik; legjobban talán a vezetőülésbe huppanva, igaz, itt rögtön meg is kell jegyeznünk, hogy az alapáron járó ülések ülőlapja kissé rövid, így az extralistán érdemes bepipálni a sportüléseket, amelyek kényelem és oldaltartás tekintetében egyaránt jobb képességekkel kecsegtetnek, illetve a kihúzható combtámasszal kiküszöbölik az említett hiányosságot.
A vesék még hangsúlyosabbak - galériaMindeközben a technikai arzenált illetően is találunk bőven csemegéket. Tesztalanyunk esetében a BMW többek között a sávelhagyás asszisztenst illetve a holltérfigyelő rendszert is bepipálta. Működésük az egész autó szellemiségéhez hasonlóan roppant kifinomult: nem sípolnak, nem kiabálnak az ember fülébe, hanem finoman, a kormányt vibrálva jelzik, hogy nem megfelelő döntést készülünk hozni meg a következő pillanatban, így mindig jut idő a korrigálásra.
Ha az egyszerűség lehet nagyszerű, az a bajrok szedánjára különösen igaz. A műszerfal letisztult, funkcionális, mégis jó ránézni. A tetszetős műszerek, a minőségérzetet sugalló kapcsolók és az ergonomikus elhelyezés, illetve az egyértelmű kezelhetőség vitathatatlanul vaskos plusz pontokat ér.
Ráadásul a roppant kiforrott, kifogástalanul működő iDrive fedélzeti rendszerről még nem is szóltam, amely a maga okossága mellett igazán szép kijelzőjével és magyar nyelvismeretével lopja be magát a felhasználók szívébe. A feláras Harman-Kardon audiorendszer sem haszontalan opció azok számára, akik sok időt töltenek autójukban és kedvelik az igényes hangzást, ellenkező esetben viszont számos tétel akad, amire elkölthetjük közel 400 ezer forintos felárát.
Klasszikus színek, klasszikus formák - galériaA helykínálat teljesen rendben van: elöl remek helyviszonyok mellett könnyen és kényelmesen beállítható vezetői pozíció kecsegtet, míg hátul méretes lábtér fogad, amelyhez nagyjából 190 centiméteres magasságig elegendő fejtér párosul, mindez - legalábbis a tesztautó esetében - világos, épp ezért nyugalmat sugárzó és térérzetet növelő kárpitozással karöltve. A tárolórekeszekkel és a csomagtartóval sincs gond, utóbbit ráadásul a kulcsnélküli rendszer megrendelése esetén praktikusan lábunk hátsó lökhárító alá lendítésével is nyithatjuk, így még két teli kézzel sem gond a bepakolás.
(Mennyire étvágytalan a valóságban a 20d motor? A második oldalon kiderül.)