Tesztek

Részletek

Írta: Szabó Péter

Megjelent: 2012. június 18.

View Comments

2. oldal / 2

Ahogy a Peugeot 3008 tesztjében, itt sem tudunk maradandóan elismerő szavakkal nyilatkozni a hibrid-dízelről, igaz, kiindulópontnak megfelelő a rendszer – a tökéletességig viszont még hosszú út vezet.

Jobb váltóval egyenletesebben szökhet a mutató.Elsőként mi az automatizált váltót cserélnénk bolygóműves automatára, amit egyébként a hagyományos kétliteres dízel esetében már megtett a gyártó. Nem érdemes kertelni: ez jelenleg a világ második legrosszabb automatája (feltéve, ha ebbe a kategóriába a robotizált váltó belefér), a lista „éllovasa” pedig az elektromotor által nem támogatott MCP6. Hogy annyira mégsem vészes a helyzet, az az autóipar magas fejlettségi fokának köszönhető, de padlógázas gyorsításra így is kacaj hagyhatja el az irigykedve próbakörre ácsingózó alkalmi utasaink száját.

A következő feladat az akkumulátorok hűtésének hatékonyabbá tétele lenne. Már a 3008 esetében is tapasztaltuk, hogy melegben (30 Celsius fok felett) az elektromos rendszer inkább hanyagolja az aktív működést. A DS5-nél jobb volt a helyzet, igaz, magas áron: elektromos üzemmódban a klíma ugyanis nem hűtött, ez pedig jelentős hőmérséklet-ingadozást okozott a belső térben, kellemetlenné téve a magas hőmérsékletben történő városi/országúti utazást. Hiába örültünk annak, hogy a rendszer itt sokkal inkább kihasználta az akkumulátorok maximális kapacitását, így csurig töltve a gyakorlatban is 3 kilométer feletti távot autózhattunk károsanyag-kibocsátás nélkül, ha mindeközben izzadtunk. Értem én: hatékonyság mindenekfelett, de hát valahol mégiscsak az autó van értünk, nem mi az autóért.

A márkához hűen itt is kellemes csend uralkodik.A hatékonysággal nem volt probléma: igaz, a normakörünkön mért 5,2 literes érték ezúttal is több mint egy literrel elmaradt a gyári adattól, de önmagában nem rossz egy szükség esetén összkerékhajtású, méréseink szerint 9 másodperces 0-100-as gyorsulásra képes méretes autótól. A hatliteres városi fogyasztás teljesítése nem lehetetlen, míg országúton egészen 4,6-ig lemehetünk – tovább nem igazán. Ez tényleg korrekt teljesítmény, de hozzátenném azt is, hogy a kategória leghatékonyabb ’hagyományos’ dízelei is lépést tudnak tartani, igaz, kulturáltságban egyik sem jobb az egyébként is nagyon csendes DS5 hibridnél.

Leginkább a nyugodt vonulás illik hozzá.Érdemes tehát a hibridre vállalkozni? Van, akinek igen. Aki ugyanis fogékony az innovatív, jövőbemutató megoldásokra, megtalálja a formai előkelőséghez illő hajtáslánci extravaganciát. Persze ez egyúttal még több kompromisszumot szül, még ha a többlengőkaros futómű egyértelműen jobban is dolgozik, mint a hagyományosabb verziók csatolt lengőkaros kialakítása. Ha már ez szóba került: a DS5-höz a nyugodt siklás jobban illik, ám a viszonylag magas felépítmény enyhe feszességet követelt meg a mérnököktől. Ezzel az alap 17-es kerekeken minden bizonnyal nincs probléma és még 18-as felniken is bőven a tűrhető határon belül vannak a felütések, a 19 colos kerekekért viszont már tényleg nem érdemes pénzt adni, biztosan megbánnák.

Ékszerdoboz.

Hibrid és jó felszereltség: költséges út.Jobb futómű ide vagy oda, kissé borsosnak tartjuk a HYbrid4 hajtáslánc 1,25 milliós felárát. A korábban emlegetett oroszlános alternatíva esetében például feleennyit kell otthagynunk, ha az ügyes bolygóműves automatával szerelt, 163 lóerős dízel helyett az elektronok felé húz a szívünk. Bár az elméletben két literrel jobb fogyasztás és a menetdinamikai előny indokolja a különbséget, gyakorlati méréseink szerint mindkét differenciát gondolatban megfelezhetjük. Ha ehhez hozzátesszük a csomagtartóból elrabolt helyet, gyorsan megérkezünk a konklúzióhoz: jobb autót kapunk olcsóbban, ha a 2.0 HDi vagy az 1.6 THP kivitel mellett döntünk.

A magasak mondjanak le a tetőablakról.Spórolni pedig nem is árt, amit tesztautónk 12,6 milliós árcédulája is mutat. Igaz, 11,63 millióért már igen korrektül felszerelt DS5 HYbrid4-et kapunk, ám ahogy egy hercegnő esetében, úgy a formás franciánál sem ildomos extrákon spórolnunk: a valóban remek, különös hangulat, amiért végtére többmilliós felárat fizetünk mondjuk egy hasonló adottságú Peugeot 3008-hoz képest, csak így lesz teljes. A remek, BMW-féle 156 lóerős, 1,6 literes turbómotort pedig már automatával is megkaparinthatjuk 8 milliótól, melynek listaára teljes bőrözéssel és minden fontos opciós kínálattal felszerelve is 11 millió forint alatt marad.

Soknak tűnik? Hát kérem, ez itt a szív választása, amikor pedig ő szólít, nincsenek akadályok. Az objektív-racionális lelkületűek márkán belül is találnak minden szempontból jobb választást a C5 2.2 HDi képében, ráadásul kifelé kacsintgatva is gazdag az alternatívák sora. Érzelmes modellből viszont sokkal kevesebb van. De azért egy-kettőt találni, amit a remek Volkswagen CC is bizonyít. Ráadásul hasonló menettulajdonságokkal és a valóságban csak pár deciliterrel nagyobb étvággyal, normaárra felszerelve szinte forintra ugyanannyiért (10,7 millió) elvihetjük, mint a franciák büszkeségét.

S hogy mi lett DS5 hercegnő és a herceg meséjének vége? Teljes szerelem. Igaz, ehhez gonosz módon szerelmi bájitalt vetett be a francia Hölgy, ám ez a formákba belefeledkező királyfit aligha zavarja – a lényeg, hogy ő boldogan él saját kis világában. Ha pedig esetleg Önök is hasonló helyzetbe kerülnek: a HYbrid4 helyett egyelőre válasszanak egy hagyományosabb verziót – abból nem lehet baj, ha királynőnk esetleg varrni és mosogatni is tud…