Szinte hihetetlen, hogy a Fiat Tipo veteránkorba lépett: a hazai törvények értelmében épp idén januártól kaphatnak OT-rendszámot a legelső Tipók, hiszen a modell 1988. január 26-án debütált a Fiat Ritmo utódjaként. A Tipo megjelenése után elnyerte az Év Autója címet, majd 1995-ös leköszönéséig sok család bevált mindenese volt. Őt a Fiat Brava/Bravo modellpáros, majd a Stilo váltotta, azonban az elnevezés 2015-ben visszatért és rögtön 3-tagú családdá bővült a sorozat.

Harminc évvel ezelőtt az első Fiat Tipo áttörést jelentett a szegmensben: az olaszok olyan autót terveztek, amely vezethetősége mellett az ergonómia terén is soha nem látott előnyöket kínált és több olyan műszaki megoldással is büszkélkedhetett, ami kiemelte a kategóriából.

Igazán mutatósra sikeredett az S-Design csomag, főként a tesztautó pasztellszürke fényezésével

Az új Tipo nem akarja megváltani a világot az innovációk terén, hisz a műszaki csodák helyett inkább a jó ár/érték arányt tűzte ki célul a Fiat vezetősége – persze az olaszos, eredeti formák megtartásával –, amit véleményünk szerint a szakemberek jól tettek, mert így több család számára elérhető a Tipo.

Akár azt is gondolhatnánk, hogy ezzel a kimondottan vagány kinézetű tesztautóval az importőr a típus 30 éve előtt kíván tisztelegni, igaz, ez egy 30 éves különkiadással lett volna igazán stílusos. A Fiatnál azonban érdekes módon kihagyták tavaly a ziccert, márpedig simán készíthettek volna egy 30 éves jubileumi szériát az olaszok, tekintettel arra, hogy a 3,5 millió forinttól elérhető Tipóból több különkiadás is elérhető: a szokásos felszereltségeken felül a kínálatban van egy ‘Street’, egy ‘Mirror’, valamint egy ’S-Design’ felszereltségi szint.

Legendás típusnév a Fiatnál a Tipo – nem is értjük, hogy miért felejtették el bő 20 évre az olaszok

Cikkünk főszereplője egy S-Design modell a jól bevált 1,4 literes T-Jet turbós benzinmotorral és ötajtós karosszériával, amely nevéből is ítélve számos optikai kiegészítővel varázsolja még vagányabbá a Tipót. Az ötajtós Tipo különben már a jutányos árú, 3,59 milliós alapmodellel is sokat kínál.

A belépő 1,4 literes, 95 lóerős szívómotorhoz ennyiért például már hat sebességfokozat jár, a tágas karosszéria pedig egyebek mellett légkondit, USB-csatlakozós rádiót, könnyebben tekerhető City-állással ellátott kormányzást, elektromos ablakokat, osztottan dönthető hátsó üléstámlákat, valamint 6 légzsákot tartalmaz a törvényileg előírt tételeken felül – vagyis az is boldog lehet, akinek nem telik többre, a csomagot pedig a bőkezű 5 éves garancia teszi teljessé.

Rontják a komfortot, cserébe viszont gyönyörűek a feláras (S-Design csomag részét képező) 18 colos felnik

Persze a tesztelt S-Design változat jóval kívánatosabb az acélfelnis alapmodellnél: az S-Design tulajdonképpen egy új felszereltségi csomag, amely kívül és belül egyaránt vonzóbbá teszi a Tipót. A külcsínt tekintve egyedi 18 colos keréktárcsák, egy új, látványos szürke szín (tesztautónk épp ebben tündököl), fényes fekete kiegészítők és a modell történetében először xenon lámpák jelentik az újdonságot – ráadásul utóbbiak sötétítettek, ami még mutatósabbá teszi az autót.

De a Fiat azért ravasz volt, mert az S-Design felszereltségi szinten belül van egy S-Design csomag 300 ezer forintért, és csak ez tartalmazza az előbb felsorolt extrákat – egyébként ‘csak’ 17 colos felnik és halogén izzók járnak.

Félbőr ülések teszik izgalmasabbá és igényesebbé az S-Design Tipók enteriőrjét – galéria

Az utastérben félbőr ülések, kontrasztvarrás és jó felszereltség vár minket. Alapáron jár például a modern Uconect rendszer, amely az Android Auto és Apple CarPlay szolgáltatásokkal is megbirkózik, vagyis tükrözni képes az okostelefonok kijelzőjét, de a digitális klímáért sem kell felárat fizetni, ami üdvözítő, a manuális klímaberendezés gagyi kezelőfelülete ugyanis nem méltó a Tipo szintjéhez – így viszont teljesen rendben van az összkép.

A S-Design csomag összességében kifejezetten látványosabbá varázsolja a Tipót, az extrák pedig kétségtelenül jobbá teszik az autót. Csak a 18 colos felnik igényelnek némi kompromisszumokat a rugózási komfort terén, de a felnik pedig olyan szépek, hogy némi kényelmi lemondást igazán megérnek.

Szinte hihetetlen, hogy az első (ős) Tipo 31 éve gördült le a gyártósorról – galéria

Az S-Design csomag különben csak az izmosabb hajtásláncokkal, így az 1,4 literes 120 lóerős turbós benzinessel és a szintén 120 tagú ménest mozgósító 1,6 literes dízellel elérhető – utóbbit a hatfokozatú manuális váltó helyett plusz 500 ezer forint ellenében kérhetjük egy szintén hatgangos duplakuplungos automatával is.

A Tipo karakteréhez kétségtelenül a virgonc, bár kissé iszákos 1.4 T-Jet benzines illik leginkább, főleg, hogy 535 ezer forinttal olcsóbb a dízelnél. Persze azok számára, akik kimondottan sokat autóznak, előbb-utóbb megtérül a dízel, de a legtöbb család általában nem megy annyit, hogy megérje beruházni a kevésbé dinamikus, drága és nem olyan kulturált dízelbe.

Kétségtelenül az ötajtós kivitel a Tipo széria legcsinosabb tagja – galéria

Főleg, hogy így sem kimondottan olcsó az S-Design szint, hiszen a benzines verzió alapára 5,555 millió forint, tehát az említett 300 ezres S-Design csomaggal együtt már 5,855 milliónál tartunk – és a fent felsorolt opciók mellé jó pár extrát megrendelhetünk még, mint például a navigációt, a tolatókamerát vagy éppen a tolatóradart – ez a három egyébként együtt egészen jó áron, 175 ezer forintért lehet a miénk.

És ha mondjuk a praktikusabb és nagyobb SW (kombi) kivitelre várunk, további 300 ezer forinttal kell számolnunk, de itt megjegyeznénk, hogy az ötajtós is a kategória egyik legjobban használható csomagterével büszkélkedhet, aminek 440 literes térfogata nem csak papíron hangzatos, de a valóságban is szinte mindent elnyel.

Láttunk már igényesebb autóbelsőt, de jó itt ülni – galéria

A Tipót máskülönben jól ismerjük, hiszen eddig többször is vendégeskedett nálunk. A formatervre terelve a szót, az arányok rögtön kompaktot tükröznek, az ötajtós modell pedig egységesebb, sőt, ha úgy tetszik, minőségibb megjelenést hoz, mint szedán testvére, pedig a négyajtós is csinos. Jó okkal tesz így, hiszen magasabbra is pozicionálják, mint a költséghatékony jelzőt bátran magára vállaló négyajtóst, amelyet hasonló felszereltség melletti 300 ezer forinttal drágább ára is jelez.

Immár az okostelefonok kijelzőjét is képes tükrözni a multimédiás rendszer – galéria

A 4,37 méteres hossz átlagos kompakt méreteket takar, amelyet ügyes kihasználással növeltek különösen tágasra a tervezők. Elöl kényelemesen elférünk, hátul pedig a lábtér és a fejtér is elegendő 190 centiméteres magasságig – magasabbak számára a lábtér lesz először szűkös.

Hátul is egészen tágas a 4,36 méter hosszú kompakt

A beltér egyébként jól áttekinthető, az ajtó kemény műanyagjairól pedig a jó minőségű, 7 colos központi kijelző igyekszik elterelni a figyelmet. Az egység kimondottan szép, tűéles megjelenítésű és szériában jár a jól felszerelt szintekhez. A hozzá csatolt hifi éppen csak tűrhetően szól (felárért sincs jobb), emellett pedig a tolatókamera esetében a segédvonalak nem segítenek, mivel az autó sokkal jobban fordul, mint ahogy ők mutatják. Mindezt viszont csak enyhén róhatjuk fel, mert a tétel mindössze 60 ezres felárát így is bőven megszolgálja.

Hasonló az eset a többi opcióval is: az ülésfűtés kapcsolójának kissé félreeső elhelyezkedéséért és a pusztán egy fokozatért gyors működés és a csupán 57 ezres ár kárpótol. Emellett a biztonsági csomagot is érdemes kiemelni, amely mindössze 100 ezerért adaptív tempomatot és ráfutást megelőző rendszert is tartalmaz – ráadásul a vezetési segédrendszerek még jól is működnek.

A kategória egyik legnagyobb csomagtartója – galéria

És hogy miként muzsikál a Tipóban a jó öreg 1,4 literes, mindenféle mai trükköt mellőző, tehát hagyományos hengerenkénti befecskendezős és így egész jó megbízhatóságot ígérő T-Jet egység? A papíron 120 lóerőt és 215 Nm-t leadni képes, de a valóságban ennél erősebbnek érződő egység meglehetősen flottul mozgatja a Tipót, már jóformán alapjárattól intenzíven fokozhatjuk a sebességet, 2500-nál pedig kiteljesedik a gyorsítási potenciál.

Az 1.4 T-Jet 120 lovas kiadásán érződik, hogy csak kis turbó lélegezteti és felül az elektronika elveszi a szuszt, hiszen jóformán 3500-tól leszabályozásig állandónak érezhetjük a gyorsítást. Ez egy kicsit lapos karaktert eredményez, viszont a 10 másodpercen belüli 0-100 km/h-s sprintidő is jelzi, hogy teljesítménynek nem vagyunk híján.

Jól passzol a Tipóhoz a T-Jet motor, de már érződik rajta a kor

A rugalmasság annyira rendben van, hogy hosszabb váltóáttételeket is elbírna a típus, és akkor autópályán is nagyobb csendben, továbbá alacsonyabb fogyasztás kíséretében közlekedhetnénk. Így azonban a kompaktok átlagánál valamivel nagyobb zajszintet regisztrált hangerőmérőnk, amiben bizonyára közrejátszottak a 225 mm széles 18 colos téli kerekek, amik a futóművet is kissé idegessé teszik a kisebb úthibákon; a nagyobb egyenetlenségeket szépen kirugózta az arany középútra belőtt megoldás, a hátul csatolt lengőkaros kialakítása ellenére is.

A kormányzás egyébként szintén megfelel a várakozásoknak, kellően pontosan közlekedhetünk vele, és a hagyományként feltűnő City gombbal teljesen felpuhíthatjuk, de erre legfeljebb csak finom kezű hölgyeknek lesz szükségük.

Már 3,6 millió forinttól be lehet ülni a Tipóba, de az S-Design 5,5 milliótól indul

A kimondottan könnyen kapcsolható váltóval élmény az alul is izmos motornak dirigálni, ha pedig ezt kellően ügyesen és előrelátóan tesszük, még a budapesti nagyobb forgalomban, zimankóban is ellehetünk 7,5-8 l/100 km-es fogyasztással, és autópályán 130-cal sem lesz rosszabb a helyzet. Ahogy normakörünk 6,7 literes eredménye mutatja, országúton 5-össel kezdődő értékekkel számolhatunk.

Mindez még a régi vágású modern turbómotorokra jellemző adat – manapság már vannak olyan egységek, amelyekkel bő 1 literrel is hatékonyabban közlekedhetünk, de ezeket jellemzően arányaiban jóval drágább konkurenseknél kaphatjuk meg.

Egy sokak számára elérhető – és szerethető – családi autó a Tipo

A Tipo ugyanis egészen szimpatikus árazást kapott és az extrázottság növelésével még inkább el tud húzni a jellemzően drágább konkurensektől a kedvező áron kínált opciók révén – a különbség akár milliós is lehet. Minden bizonnyal sokan látják csábítónak a szintén 120 lóerős 1,6-os dízel alternatívát, a közel 600 ezer forintos felár kifizetése viszont – amint azt feljebb is ecseteltük – csak azoknak éri meg, akik kimondottan sokat közlekednek autópályán, országúton ugyanis az 1.4 T-Jet sem iszákos, (nagy)városi forgalomba pedig annyira nem való a dízel.