Két olyan újdonság érkezett gyakorlatilag egy időben szerkesztőségünkhöz tesztre, amelyeket a magyar piac ízlését szem előtt tartva már nagyon vártunk, ráadásul mivel többé-kevésbé mindketten hasonló vásárlóközönséget céloznak meg, nem is volt kérdés, hogy összehasonlítjuk őket. Cikkünk a Fiat és a Hyundai új reménységeiről, a Tipo és az Elantra kompakt szedánokról fog szólni, amelyek első ízben 1,6 literes dízelmotorokkal tettek tanúbizonyságot képességeikről.
Két új, fontos szedán a magyar piacon - galériaA klasszikus közvetlen összehasonlítás helyett viszont ezúttal inkább egy amolyan összevont teszttel jelentkeznénk, aminek oka rendkívül egyszerű: hiába beszélhetünk nagyjából azonos méretű autókról, amelyeknek legfőbb erényük a családbarát kialakítás mellett a racionalitás és a kiváló ár/érték arány, a pozícionálásuk eltérő, így nem lepődhetünk meg azon, hogy mondjuk a Tipo az igényesség tekintetében néhány ponton alulmarad a Hyundai büszkeségével szemben.
Ez a szép nagy szedán már 3,5 milliótól hazavihetőIgen ám, de ezt minden bizonnyal azonnal megbocsátjuk neki, ha figyelembe vesszük, hogy a listaárak tekintetében az induló ára kereken 1,5 millió forinttal olcsóbb, és akciósan is van köztük 1,2 millió: a Tipo 3,7 milliótól startol (akciósan 3,5 milliótól, 4-ért pedig már egy egész jól felszerelt Opening Edition szériát kínálnak az olaszok), az Elantra pedig 5,2 millió (akciósan 4,7) forinttól indul. Persze a differencia nem tükrözi teljesen a valóságot, hiszen míg a Fiatnál egy 95 lóerős 1,4 literes benzinmotor jelenti a belépőt, addig a Hyundai-nál nincs lejjebb az 1,6 literes, 128 lóerős benzinesnél, ráadásul a koreai modell alapfelszereltsége is bőségesebb, mint a Törökországban gyártott olaszé.
Erős 1,6 literes dízelekkel érkeztek hozzánkNálunk viszont ezúttal drágább 1,6 literes dízelekkel vendégeskedtek a modellek: a Hyundai 136 lóerőt, a Fiat pedig 120 lóerőt préselt ki a négyhengeres egyhatosból, az árak tekintetében pedig sokkal közelebb áll egymáshoz a két autó, mint a belépő benzinesekkel. Listaáron így már ’mindössze’ 600 ezer forint a Fiat árelőnye, ami alig 10 százalékos eltérést jelent, ám a valóságban az opciókat 'egyeztetve' (Autó Pult normafelszereltséggel vizsgálódva) nagyjából megállapítható, hogy a Hyundai még így is közel 1 millió forinttal drágább azonos konfigurációban a Fiatnál, ami nagyon sok pénz.
A Hyundai-nál 'csak' 600 ezer, a Fiatnál viszont...A Tipónál különben kétszer is meg kell gondolni a dízelmotort, hiszen míg a koreaiak csupán 600 ezer forinttal kérnek a dízelért többet a szívó 1,6 literes benzinesnél, addig a Fiatnál azonos szinten 1,1 millió forint (!) a különbség az egynégyes szívó benzinesen felül. Cserébe igaz, hogy a Fiat a 120 lovas 1.6 Multijet-nél 300 ezer forinttal olcsóbban kínál egy 95 lóerős 1.3 Multijet dízelmotort is, miközben a Hyundai-nál a két említett motorból áll a kínálat, de mi ha megtehetnénk, biztosan a Fiatnál is az 1,6 literest választanánk, már csak az 5- helyett 6-fokozatú váltó miatt is, a kiváló menetteljesítményekről nem is beszélve. Na de ne fussunk még ennyire előre!
... 1,1 millió forint a dízelmotor felára - galériaA formatervek tekintetében abszolút az ízlés dönt, de nyugodtan megállapíthatjuk, hogy két, igencsak formásra sikeredett kompakt szedánnal állunk szemben. Egyik modellnél sem érezhetjük, hogy amolyan ’mostoha-szedánról’ lenne szó, ami nem is véletlen, hiszen mindketten eleve négyajtósnak születtek, így harmonikus vonalvezetéssel büszkélkedhetnek. A Tipónál külön dicséretet érdemel a kidolgozott formaterv, hiszen ne feledjük, hogy a vásárlók már 3,5 millió forinttól beülhetnek ebbe a csinos autóba. A méreteket illetően hasonló a felállás, alig néhány centi választja el őket: a Fiat 4,53 méter hosszan nyúlik el, tengelytávolsága pedig 264 cm, az Elantra pedig 4,57 méter hosszú, tengelytávja pedig 2,7 méter.
Hátul az Elantra tágasabb, de...A helykínálat tekintetében a Hyundai nagyobb belül (mind hosszirányban, mind pedig széltében), ami különösen hátul érezhető, ahol a fejtér is tágasabb, cserébe viszont a Fiat több csomagot képes elnyelni, papíron bő 60 literrel veri konkurensét (520 vs. 458 liter). A mélyen benyúló lengőzsanérokat viszont igazán elfelejthették volna a tervezők, amelyek komoly veszélyt jelenthetnek a sérülékenyebb tárgyakra nézve, vagyis a tágas puttony pakolásánál észnél kell lenni. Kényelemben, a helykínálatot érintő különbségeken felülkerekedve mindkét modell hasonlóan jó, az ülések itt is, ott is komfortosak, ráadásul méretük is rendben van, az üléspozíciók pedig ideálisak. A Hyundai-nál továbbá örülhetnek a hátul ülők, mert kapnak külön középső légbeömlőket, így több levegő jut a második sorba.
...csomagtérben a Tipo a nyerő.Anyaghasználatban érződik a Hyundai feljebb pozícionálása, kellemesebbek, finomabbak a műanyagok, igaz, az összeszerelés a Tipónál is rendben van, a teszt során nem zörgött és teljesen egyben volt az olasz négyajtós is. A belső formaterv és az utastéri megoldások terén ugyanez a helyzet: elég ránézni a két műszercsoportra vagy a két klímakonzolra, a különbségek szembeötlők a Hyundai javára. A Fiatnál különben nagyon ajánljuk az automata klímaberendezés megrendelését, ami bőven megéri a 80 ezer forintos felárat a széria manuális klímán felül, már pusztán a sokkal igényesebb klímakonzol révén is, főleg, hogy a manuális konzol nem csak végtelenül egyszerű, de a tekerők működési kultúrája is gyenge. Sebaj, a lényeg, hogy a probléma orvosolható, a béna indexkarral ellentétben, ami gyenge akadáspontjával idegesíti a sofőrt. Sebaj, ez legyen a legnagyobb probléma.
Kicsi a Fiat-féle Uconnect képernyője, de jó a rendszerAz olaszok elérhető árú központi rendszere viszont dicséretet érdemel (az Easy szinten csupán 100 ezer forint a navigációs funkció felára), mert abszolút jól működik és a TomTom rendszer kitűnően navigál, egyedül a kijelző lehetne nagyobb, mert így kissé egérmozi hangulata van az 5 colos képernyőnek. Ja, és hiányoltuk a magyar menüt is. A Hyundai-nál minden rendben van, hibátlan az ergonómia, kellemesek az anyagok, jó az összeszerelés, a helykínálat pedig óriási. Viszont a koreaiak a hivatalos extralistán érdekes módon még felárért sem kínálnak navigációs rendszert, bár minden bizonnyal létezik megoldás a kérdésre. Cserébe pedig igencsak felnőttes extrákat találunk a koreaiak palettáján: például bőrkárpitozást, akár szellőztethető (!) első üléseket, nem csak első, de hátsó ülésfűtést is, napfénytetőt, prémium hifirendszert, holttérfigyelőt, térdlégzsákot, elektromos vezetőülést és még sorolhatnánk. Persze extrákból a Fiatnál sincs hiány. Mindkét autónál szimpatikus különben, hogy az extraárak teljesen reálisak, egészen kedvező áron kellemesen fel lehet szerelni a két modellt.
Megéri felárát a 7DCT automataváltó - remekül dolgozikA próbára fogott Hyundai-ban volt még egy extra, ami a Fiathoz a dízelmotor esetén egyáltalán nem elérhető. Ez nem más, mint az automataváltó, mégpedig nem is akármilyen: a koreaiak friss fejlesztésű hétfokozatú duplakuplungos automatája kapott helyet az autóban, ami az eddigiekhez hasonlóan most is kiválóan dolgozott, rendkívül jól passzol a nyomatékos 1,6 literes dízelmotorhoz, és az automataváltók kedvelőinek nem is kérdés, hogy bőven megéri 500 ezer forintos felárát. Érdekes, hogy a benzines Elantrához még mindig a ’régi’ hatfokozatú bolygóművest kínálja opcionálisan a Hyundai, igaz, csupán 350 ezer forintért. Ha már itt tartunk: a Fiatnál csupán a 110 lóerős 1,6 literes benzineshez van ugyanilyen automataváltó, a motorfelárral együtt plusz 500 ezer forintért a ’kézis egynégyeshez’ képest.
Minek az az ülés melletti kemény műanyag az Elantrában?A tesztautóban dolgozó Hyundai-féle 7DCT természetesen start/stop rendszert is kapott, ha kell, gyorsan, normálisan hajtva pedig ideális időpontokban és finoman kapcsol, áttételezése is jó. Akárcsak a Fiat kéziváltója, amit szintén öröm használni; elsőre talán kissé túl határozottnak tűnik, de aztán könnyű rákapni az ízére, meglepően jó a kapcsolási érzete, határozott kézzel élmény vele minden váltás. És a kart gyakran használva mindig életvidám tartományban tartható a motor, aminek 120 lóereje és 320 Nm csúcsnyomatéka szinte repíti a könnyű, menetkészen mindössze 1,35 tonnás autót. A Hyundai sem sokkal nehezebb, de hiába a plusz 16 lóerő (igaz, csúcsnyomatéka alacsonyabb, automataváltóval 300, kézivel pedig ’csak’ 260 Nm), a valóságban kevésbé dinamikus, mind érzésre, mind pedig mérve.
4 millióért is méltatlan ez a klímakonzol a FiatbanA karaktere mindkét dízelnek kellemes, már 1500/perctől megjön az erejük és 4000/percig vidáman húznak. Nem túl releváns, de a végsebesség mindkét autónál 200 km/h körül, a 0-100 km/h-s sprintidő pedig 10 szekundum környékén (a Fiatnál kicsit alatta, az Elantránál kicsit felette) alakul. Örömteli, hogy a motorok hangja sem tolakodó, egyedül hidegen zajosak kissé. És külön örömteli, hogy mindkét autó utastere kimondottan csendes még nagy tempónál is, vagyis kiváló utazóautókról beszélhetünk. Ráadásul az alacsony fogyasztások révén tankolni is csak ritkán kell megállni. Papíron gyakorlatilag megegyezik a két modell étvágya (a Hyundai vegyes fogyasztása az automataváltóval 4,1, a Tipóé 4,2 l/100 km), a valóságban pedig szintén nagyon hasonló értékeket mértünk; mindkét modell 6 liter alatt fogyasztott nálunk, a Fiat néhány decivel takarékosabb volt. Városban és autópályán körülbelül 5,5-6, országúton pedig 4 liter körüli étvággyal lehet számolni visszafogott stílusban, odafigyelve 5-6 liter körül állapodik meg a vegyes étvágy.
A Hyundai a kényelem és a minőség kedvelőinek való,...A vezetési élmény nem csak az élénkebb motor, de a dinamikusabb hangolású futómű révén is nagyobb a Fiatban. Persze a feszesebb csillapításnak megvan a maga hátránya is, az azonos, 225/45 R17 méretű kerekek ellenére jóval idegesebben viselkedett ellenfelénél rosszabb útburkolaton, ráadásul az első kerekeket is jobban megvezették az úthibák. A futóművek felépítésében különben hasonló a helyzet, elöl mindkét modell MacPherson, hátul pedig csatolt lengőkaros megoldást kapott, vagyis a jelenleg elérhető legegyszerűbb futóművekről beszélhetünk.
...míg a dinamikus Fiat árával hódít - főleg benzineskéntHátulról itt is, ott is hiányzik az igényesebb többlengőkaros megoldás, rosszabb útburkolaton kanyarodáskor hajlamosak elpattogni a szedánok (ráadásul a Fiat olykor-olykor ijesztően kiteszi a fenekét, főleg terhelésváltásra), de az átlagos igényeket bőven kielégítik. Komfortban különösen a Hyundai jó, egyrészt kellemes a futása, a nagyobb úthibákat is szépen csillapítja, ráadásul csendes is a futómű. Cserébe viszont kormányzása jóval érzéketlenebb a Fiaténál. Összességében két, teljesen eltérő karakterű autóról beszélhetünk: a Fiatot a dinamikus, a Hyundai-t pedig a nyugodt, kényelmes vezetési stílust preferálók fogják jobban kedvelni.
Összegzés: Tipo vs. Elantra
A teszt utolsó mondata akár a végső konklúzió is lehetne egyetlen mondatban, mert tökéletesen lefedi a két autó közötti különbséget: a Fiat azoknak a családoknak kínál ideális portékát a Tipo személyében, akik egy családbarát, tágas és csinos limuzinra vágynak, ami ráadásul megfizethető és vezeti is jó, miközben a Hyundai egy kissé tehetősebb, igényesebb réteget céloz meg az Elantrával, és főként azoknak a kedvébe próbál járni, akik elsősorban a kényelmet és a minőséget preferálják, amiért hajlandók is kicsit többet fizetni. Hogy objektíven megéri-e megegyező konfigurációban mintegy 1 milló forintos, tehát kb. 20 százalékos felárát az Elantra? Szigorúan a tényekre hagyatkozva igen, de ár/érték arányban összességében mindkét autó hasonlóan jó. Viszont míg a Hyundai-t egyértelműen a megfizethető dízellel ajánljuk inkább, addig a Fiatnál vélhetően maradnánk a dinamikus dízelnél sokkal olcsóbb szívó benzinmotornál, hiszen úgy domborodik ki leginkább a Tipo legnagyobb ütőkártyája, vagyis kiváló ár/érték aránya.
A döntést talán a karosszériaformák is megkönnyíthetik a két típus esetében: az Elantra csakis szedánként elérhető, miközben a Tipónál a négyajtós változat mellett bemutatkozott az ötajtós és a kombi, igaz, i30 néven a Hyundai is kínál ugyanilyen alternatívákat, ráadásul a frissen bemutatott vadonatúj i30 generáció rövidesen piacra lép, szerintünk érdemes megvárni. Apropó, a garanciákról nem is szóltunk a cikkben, pedig érdemes, hiszen mindkét gyártó tisztességes 5 évet kínál portékájára – az előny mégis a Hyundai-nál van, hiszen míg a Fiat 100 ezer km-nél húzza meg a határt, a koreaiak km-korlátozás nélküli garanciát biztosítanak 5 évig, vagyis a Hyundai továbbra is a legjobb választás ilyen szempontból a rengeteget autózók (pl. cégek) számára, hiszen mondjuk évi 50-60 ezer km-es futásteljesítmény esetén akár 250-300 ezer kilométerig is garanciális lehet, ami egyedülálló a piacon.