Annak ellenére, hogy a hidrogénes hajtás alapjait adó elektromos hajtás folyamatosan fejlődik, egyre kevesebb európai autógyártó lát kilépési lehetőséget a technológiában. Pedig a megoldás jól jönne az EU 2050-es klímasemlegességi törekvéseihez, csak egyelőre úgy tűnik, hogy a fizikát nem lehet meghazudtolni.

Az a fránya energiamegmaradás törvénye. Na, azzal van a baj. Pontosabban az inverzével. Ugyanis a semmiből valamit alkotni felettébb nehéz. Így van ez az autózással, egészen pontosan az autó hajtásával: valamilyen energiahordózóra mindig szükség van ahhoz, hogy járművünk mozgási energiát nyerjen. Illetve magának az autó létrejöttének is vannak anyagi és gyártási feltételei: a megalkotásával elveszünk a környezetből valamit.

Ez az általunk 10 éve próbált hidrogénes B-osztály 400 kilométeres hatótáv mellett 5 perces tankolást mondhatott magáénak

De nem mindegy, hogy mennyit, kinek és hol, ez az elv pedig a rendszernek keresztbe pakol. A belsőégésű motorok ugyanis helyben rontják a levegőt, az elektromos autók viszont nem, ráadásul működtethetők megújuló energiaforrásból, csak éppen a legyártásuk és újrahasznosításuk erőforrásigényesebb, mint a benzint és gázolajat kortyolgató társaké. Vagyis a város levegőjét ténylegesen valamivel talán tisztábbá tehetik, sőt, a zajszinten is csökkenthetnek, de rendszerszinten ugyanúgy helyben toporgunk velük, miközben mind gyártói, mind felhasználói oldalon hatalmas kompromisszumokat veszünk a nyakunkba.

Hasonló a helyzet a hidrogénes hajtással is, csak éppen a négyzeten. Még több komponens, még több kérdőjel, még nagyobb költségek. Talán épp ez az oka annak, hogy a Volkswagen konszern, a Stellantis, a Mercedes-Benz és a BMW is hátat fordított az ígéretes technológiának. Hiába fejlődik az elektromos autózás, áttörés nincs se a hálózat, se a technológia tekintetében, így pedig állami támogatás hiányában életképtelen a rendszer – képzeljük el nagyjából az elektromos autózást, sokkal nagyobb költségekkel.

A Toyota Mirai lépett egyet előre a témában - menetpróbánkhoz kattintson a képre!

Az autóipar nagy nevei, így Herbert Diess és Carlos Tavares is legyint csak a technológiára jelenleg, amellyel Tavares szerint csak azok a vállalatok próbálnak lépéselőnybe jutni, akik le vannak maradva a villanyautók fejlesztésével. Itt biztos a Toyotára – az üzemanyagcella egyik nagy úttörőjére – gondolt, de ne feledjük, hogy a Hyundai-Kia és számos kínai gyártó is sokat költ a hidrogénes fejlesztésekre.

Ugyanakkor a Renault szerint a haszongépjárművek szektorában lehet kereslet a megoldásra, hiszen ha mindenki be lesz kényszerítve az elektromos közlekedés ege alá, akkor csak így valósítható meg a hatékony szállítmányozáshoz szükséges gyors feltankolás – miközben egy ilyen rendszer a hagyományos villanyautókénál könnyebb tud lenni. Ugyanakkor Herbert Diess – a Volkswagen vezére – szerint jelenleg háromszor annyiba kerül egy hidrogénes teherautót üzemeltetni, mint egy elektromosat.

Ez is Mirai - csak éppen a minden tekintetben sokkal jobb új generáció

Azt pedig csak mi fűzzük hozzá, hogy a politikai szférában most éppen senkit nem érdekel, hogy a nehéz autók mennyivel jobban teszik tönkre az úthálózatot és mennyivel több gumiabroncsot koptatnak – ezt jelenleg még szépen elfedi a környezettudatos autózás ígéretének folyamatosan vékonyodó leple.