Lehet az régi vagy új, lehet gyenge vagy erős, lehet gázolajos vagy benzines, rövid vagy hosszú, de akár fapados vagy kényeztető extrákkal teletömött, egy dolog közös mindegyik Toyota Land Cruiser-ben: az évek során az összes kivitel legendás megbízhatóságról és elnyűhetetlenségről tett tanúbizonyságot.

A japán terepjáró-legenda időközben 60. életévébe lépett, és szép jubileuma mindenképp megérdemel egy születésnapi megjelenést az Autó Pulton. Vágjunk is bele a mesébe!

Valahol itt kezdődött a történet az 50-es évek kezdetén: a képen a Toyota AK10, a Land Cruiser őse

Az egész valamikor 1950-ben kezdődött, ekkor történt ugyanis, hogy a koreai háborúban a katonaságnak szüksége volt egy viszonylag könnyű, többfunkciós és értelemszerűen terepen is jól elboldoguló járműre, amelynek építési megbízását a Toyota kapta meg. A japánok egy akkori Jeep-re akadtak a szigetországban, amely nem is lehetett volna jobb donor a kezdéshez; az összkerekes Toyota „Jeep” BJ prototípus 1951-ben máris napvilágot látott.

Meghajtásáról egy teherautóból származó 3,4 literes hathengeres benzinmotor gondoskodott, 85 lóerős csúcsteljesítménnyel (és 215 Nm-es maximális nyomatékkal), amivel erősebb, nyomatékosabb volt az amerikai katonai autónál – és valamelyest nagyobb, nehezebb is.

Az első generáció civil használatra történő sorozatgyártása hamar megkezdődött

A kompakt ’mindenes’ aztán akkora sikert aratott, hogy nem kerülhette el a Toyota egy civil változat piacra dobását (ugye-ugye, némi Hummer H1 déjá vu) – 1953-at írtunk, amikor három kivitelben is megkezdődött a szériagyártás, mégpedig az addigi „BJ”-néven; igen ám, de a cégnél gyorsan belátták, hogy illene valami méltó nevet adni az újdonságnak.

No, ugye kitalálják, hogy mivé keresztelték a típust: bizony, Land Cruiser (magyarul földön cirkáló) lett a becsületes neve, amit az akkori technikai igazgató, Hanji Umehara fundált ki. A történet egyszerű: az úr hallott egy brit konkurensről, ’valami’ Land Roverről, aminek márkaneve megtetszett neki - ám természetesen nem nevezhette el ugyanígy a BJ-t; aztán elkezdett gondolkodni és kipattant fejéből a Land Cruiser név – röviden ennyi.

A második, 20-as széria már komfortosabb és használhatóbb volt; vele az export is elindult

A típus történetében aztán az igazi áttörést a második generáció, vagyis az 1955-60-ig gyártott 20-as széria hozta. Itt már nem egy utcai használatra idomított, ám eredetileg katonai autóról, hanem egy exportra is szánt, teljesen civil igényekre tervezett járműről volt szó, amely jóval komfortosabb volt az ősnél.

Az első sorozathoz hasonlóan még a „20 Series”-nek sem volt terepáttétele, ám a 3,9 literes, 105 lovas benzinmotor nyomatéka és a rövid egyes miatt erre nem is volt feltétlenül szükség. Különben ezen sorozat égisze alatt, 1957-ben jelent meg az első négyajtós Land Cruiser az FJ25 személyében.

Ime, az elpusztíthatatlan, legendás 40-es: a 25 évig gyártott típus világsiker lett, és máig használják

A következő generáció 1960-ban napvilágot látott, és gyártását az eddigiekénél jóval tovább, közel 25 évig húzták a japánok – az utolsó 40-es 1984-ben gurult le a szerelőszalagról. Az harmadik széria motorja még tovább erősödött: a 3,9 literes erőforrás már 125 lóerő leadására volt képes, és itt már megjelent a terepáttétel, ám a váltófokozatok száma maradt három.

A Land Cruiser eladásai egyébiránt ezzel a modellel kezdtek el világszerte beindulni, Amerikában például a bevezetés után rövid idő elteltével a legkeresettebb Toyota volt.

A 40-es hosszított alapjait használta az Amerikai 55-ös: nem szép, de tartós és használható

1965-ben az eladások elérték az 50 ezret, 73-ra pedig már ennek hatszorosát (!) is túllépték. A közel negyedévszázados gyártás során rengeteg esemény történt a 40-es széria háza táján, amelyek közül a leglényegesebb a dízelmotor érkezése volt 1974-ben, de a tárcsafékek is itt bukkantak fel először. 1967-től 1980-ig építették, és főleg az amerikai illetve ausztrál piacokra szánták a japánok az FJ55 kódjelű, átformált (kissé esetlen) orrú négyajtóst, melynek közel 45 centivel hosszabb tengelytávolsága jóval tágasabb utasteret, ám természetesen korlátozottabb terepképességeket biztosított.

A 40-es sorozatot amúgy mind a mai napig előszeretettel nyúzzák a világ szinte minden táján – állítólag lehetetlen elpusztítani, és lehetséges, hogy van ebben valami igazság…

1980-ban a luxus irányába nyitott a Toyota a Land Cruiserrel: a 60-as széria globális sikerdarab lett

Innentől kezdve két irányban folytatódott a típus útja: a 40-es utódját a 84-től gyártott robosztus 70-es széria képezte/képezi, míg a hosszabb, kicsit komfortosabb FJ55-ből született a közismert FJ60-as, amellyel elsősorban szintén az amerikai és az ausztrál vásárlók igényeit akarta kielégíteni a márka. De az 1990-ig készített 60-as a világ minden táján, például Európában is sikeres lett.

Esetében elődeivel összehasonlítva már egy jóval nagyobb karosszériáról beszélhetünk, és a négykerekű küldetése is változott: elsősorban kiépített utakra tervezték, bár a terepképességek terén sem szabad lebecsülni. A 60-as akár hét személy számára is biztosított helyet utasterében, a komfortról pedig többek között klímaberendezés és hátsó fűtéskonzol gondoskodott; az első turbódízelmotor itt jelent meg, ráadásul bizonyos erőforrásokhoz négygangos automataváltót is lehetett társítani.

(A következő oldalon cikkünk folytatódik.)