Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

Minden idegszálam megfeszül, a pulzusom az egekben. Nem tudom, meddig bírom még ezt, de a bőrbe varrott Recaro kagylóülések szorításában, a perforált sportkormányt markolva úgy érzem, már nem sokáig. Aztán zöldre vált a lámpa, és minden akaraterőmmel azon vagyok, hogy sikerüljön konszolidált módon elrajtolni – de sajnos néha elragad a hév. Ilyen, és ehhez hasonló érzések kerítettek hatalmukba az új Opel Corsa OPC-t hajtva.

Okkal dicsérhetjük a mérnököket - galériaBevallom férfiasan, mióta vissza kellett szolgáltatnom a slusszkulcsot az importőrnek, mintha elvonási tüneteim lennének. A villámos márka legkisebb keményvonalas sportmodellje ugyanis pillanatok alatt képes függővé tenni az embert, kiváltképp, ha egyébként is szerelmes az autózásba. A tesztelt vörös Corsa OPC-től persze okkal vártunk sokat, hiszen a 700 ezer forintos OPC 'Performance' csomaggal felszerelve gyakorlatilag az előző generáció Nürburgring Edition névre keresztelt, és a korábbi alapmodellnél szinte minden szempontból sportosabb változatát láthatjuk viszont – természetesen új köntösben.

A lelkesedés pedig már az első pillanatban garantált, hiszen bár az Opel formatervezői nem estek túlzásba, az OPC-t mégis messziről meg lehet különböztetni átlagos testvéreitől. A sportváltozat egyébként kizárólag háromajtós kivitelben érhető el, és a jól bevált recept szerint ezúttal is a lökhárítók és a küszöbök lecserélése hozta a legnagyobb változást. Nem szabad persze az érdekes részletekről sem megfeledkezni, mint például az összképet kifejezetten feldobó krómszínű betétek az első lökhárító széleinél, a motorháztetőbe vágott vékonyka nyílás, vagy éppen a feláras, remekül mutató hátsó szárny.

Fáradhatatlanok - galériaA háromajtós Corsa egyébként már önmagában is dinamikus jelenség, köszönhetően a sportosan lejtő tetőnek, az izmos hátsó kerékjárati íveknek és az Opeleknél jellegzetes, az ajtók alján végigfutó árnyéktörő vonalaknak. Az OPC esetében persze a fent említetteken felül a dögös 18 colos felniszett, és a hátsó lökhárító diffúzorszerű betétjéből előbújó Remus kipufogók is tovább emelik a szemlélődők pulzusát. Ha pedig még tovább fokoznánk az összhatást, érdemes válogatni a színpalettáról, némi felárért ugyanis tényleg feltűnő színeket rendelhetünk, gondolunk itt főként a versenykékre vagy a méregzöldre.

A Corsa OPC tehát igazán impozáns látványt nyújt az utakon, és ezt sokszor a külvilág reakciói is megerősítik – nem ritkák a hosszas pillantások, a mosolyra görbülő szájak és a tetszést kifejező kézmozdulatok sem. A lelkesedés tehát már a külcsín alapján is indokolt, és rengeteg apró részletről lehetne megemlékezni, de a menetteljesítmények természetesen még izgalmasabbak, így ezúttal beszéljenek helyettem a fotók.

Imádtuk - galériaMielőtt azonban életre keltenénk az 1,6 literes turbós erőforrást, pillantsunk be az utastérbe. A hatalmas ajtókat kinyitva a feláras, de az OPC csomag részét képező Recaro kagylóülések rögtön magukkal ragadnak. Nagyon hívogatóak, és miért is állnánk ellen nekik? Nem csak jól tartanak, de párnázásuk is kellemes, így akár hosszabb utazások alkalmával sem lehet rájuk panaszunk – hát, még ha kicsit mélyebbre nyomjuk a gázpedált. A másik figyelemre méltó pont a perforált bőrrel bevont, alul lapított sportkormány, melyet élmény megmarkolni és használni is, de erről majd kicsit később.

Az ajtón kicsit sok lett a műanyag - galériaA fent említett részleteken kívül egyébként viszonylag kevés helyen hirdeti OPC mivoltát a Corsa. A jellegzetes betűhármassal például csak a váltókaron, a műszerfalon és a küszöbökön találkozhatunk, de előbbiek igencsak kicsire sikerültek, míg utóbbit csukott ajtók mellett nem is látjuk. Mindezek ellenére nem is hiányzik több, hiszen az ülések és a kormány már önmagukban is elegendőek lennének. Apropó, a váltókar kék kontrasztvarrása kicsit durvára sikerült, és bár nem sérti fel a kezünket, nem mindig kellemes vele az érintkezés – persze annyira nem is bánjuk azt, hogy ez éppen elegendő okot szolgáltat egy szép sofőrkesztyű beszerzésére.

A minőségérzet és az összeszerelés rendben van, persze kisautó mivoltát az OPC sem tudja letagadni: néhány helyen kemény, kopogós műanyagokkal találkozhatunk, de ez inkább csak az óriási ajtók betétjein zavar igazán – ugyanakkor a sportváltozat néhol puha bőrborítást kapott, és a legfontosabb helyeken ezekkel érintkezünk. A kissé mélyre került, de jól használható érintőképernyős multimédiás rendszer ezúttal is bizonyított: gyorsan, logikusan és megbízhatóan működik. Egyedül a központi rendszer baloldalán található gombcsokrot takarja el a kormány teljes mértékben, de ez nem olyan nagy katasztrófa.

A váltó a gyengepont - galériaA helykínálatra szintén nem lehet panaszunk, hiszen elöl kiválóan el lehet férni, és ha egyszer bejutottunk hátra, akkor a rendelkezésre álló térrel már ott sincs gond – kategóriájának egyik legtágasabb tagja a Corsa. A csomagtér 285 literes értéke szintén jól kihasználható, és a hátsó ülések ledöntésével bővíteni is lehet. Ugyanez igaz a praktikumra: a telefonunknak, pénztárcánknak könnyen megtaláljuk a helyét az autóban. Ez persze mind fontos, de tudom, hogy már Önök is azt várják, hogy életre keltsük a motortérben lapuló lóerőket!

Előbb azonban lapozniuk kell, de tartsanak velünk a következő oldalon is!