Tesztek

A 'bicskás', OPC emblémával ellátott slusszkulcsot elfordítva rögtön tisztává válik, hogy nem egy egyszerű kisautóval állunk szemben – már ha eddig valaki kételkedett volna benne. Az Opel és a Remus mérnökei egyébként nem játszották túl a négyhengeres orgánumát: morcosan kel életre a kisautó, és forgatva is képes izgalmas dallamokat produkálni, de sosem válik zavaróvá, és valószínűleg a szomszédok sem fognak szitkozódni, amikor a késő esti órákban érünk haza. Ebből a szempontból tehát az arany középutat járja az autó, azonban a menetkomforttal nem lehetünk teljesen elégedettek.

Jó itt ülni - galériaA futómű, és főleg a kerekek felől ugyanis hangosan tör be a kinti világ zaja – szinte minden kavicsfelverődést jól hallhatunk, és a gördülési zaj is erősen jelen van. Mindezek ellenére azért autópályatempónál sem fogjuk a hajunkat tépni a Corsában, és az autó képességeit kihasználva ez legyen a legnagyobb problémánk. Az előző generációból érkező (tehát még nem közvetlen befecskendezéses), ám azért néhány ponton átdolgozott, Szentgotthárdon készülő 1,6 literes turbómotor ugyanis kifejezetten jó erőben van, ráadásul a hajtáslánc többi része is támogatja a széles mosolyt.

Mindehhez nem árt megrendelnünk a már korábban említett 700 ezres 'Performance' csomagot, amellyel a kiváló kagylóülések és a látványos keréktárcsák mellé egy lamellás, Drexler gyártmányú önzáró differenciálművet, és elöl nagyobb, 330 mm átmérőjű (a gyári 308 mm-es) Brembo féktárcsákat kapunk. Márpedig a 207 lóerő és a 245 Nm-es csúcsnyomaték (ami túltöltéssel 280 Nm-re ugrik fel) mellé kellenek ezek a tételek, hogy teljes legyen az élmény. És az élmény bizony teljes: a turbós benzines már a pincéből lelkesen húz, amit a kiváló rugalmassági adatok is bizonyítanak, ez pedig jóval fontosabb, mint a papíron nem annyira erősnek számító 7 másodperces 0-100-as sprintidő.

Virgonc a mutató - galériaA Corsa OPC kedvenc vadászterületét a kanyarok jelentik, és ott valóban elemében van a kisautó. A betonkemény sportfutómű mellett a 18 colos, 215 mm széles Michelin Pilot Super Sport gumiabroncsok is sokat nyomnak a latba (szintén a Performance csomag részét képezik), így közúton szinte hihetetlen tempóra képes a kisautó a fordulókban – persze a már-már szélsőséges abroncsokat először nem árt bemelegíteni, hidegen hajlamosak csúszkálni. Sajnos nekünk nem állt módunkban versenypályán kifaggatni a Corsát, de egyes elismert külföldi magazinoknál versenyzők kezében is bizonyított az OPC. A Nürburgringen megtett körök tapasztalatai alapján jóval gyorsabb lett elődjénél az autó (körideje alig több mint nyolc és fél perc), amit a gyors és semleges futómű mellett főleg a kiválóan dolgozó önzáró differenciálműnek és a fáradhatatlan Brembo fékeknek köszönhet – az izmos erőforrásról és a kiváló gumikról nem is beszélve.

A mi kezeink alatt sem versenypályán, hanem hazánk útjain kellett helytállnia a Corsa OPC-nek, és örömmel jelenthetem, nem okozott csalódást. A sportosra hangolt, ültetett futóművön az itthoni utak sem fogtak ki, így az úthibák sem tudják igazán megijeszteni – a felfüggesztés feszességét persze folyamatosan érezzük, de mindez közel sem jelent kibírhatatlan kompromisszumot. A határok feszegetése egyébként már-már veszélyes művelet a Corsával, hiszen olyan kanyarsebességekre képes az autó, amiről szinte álmodni sem mertünk.

Harapós - galériaPersze akkor sincs probléma, amikor átcsúszunk azon a bizonyos határon: ilyenkor finoman elkezdi tolni az orrát, gázelvételre pedig hajlamos a hátsó felét is keresztbe rakni – ezek azonban könnyen kezelhető kitörések. A kormányzás szintén támogatja az élményhajhászást: pontos és jól súlyozott a volán, magabiztosan tudjuk terelgetni vele a kisautót, és még némi visszajelzéssel is szolgál az útról. A kiválóan dolgozó, és meglepő módon igencsak agresszív önzáró diffi is elkél az autóban, hiszen még így sem teljesen mentesek a hajtási befolyástól az első kerekek – ehhez persze a rossz minőségű utak is hozzájárulhattak.

Vigyázni kell vele - galériaA hajtáslánc gyenge pontja egyértelműen a váltó. Úgy érezzük, hogy a gyáriaknak nem volt kapacitásuk egy OPC-specifikus, sportos szerkezetet kifejleszteni, így egy átlagos megoldás kapott helyet a leggyorsabb Corsában is. Míg a kuplung sportosan kemény lett, a váltókar használata már nem annyira nagy élmény. Egy sportváltozathoz képest hosszú úton, és nem is igazán olajozottan jár– nincs meg benne az a magabiztosság, ami az igazán gyors váltásokhoz elkélne. Az összképet persze mindez nem tudja lerontani, így a Corsa OPC volánja mögött továbbra is az lehet a legnagyobb problémánk, hogy vissza tudjuk fogni magunkat a hétköznapokban.

Noha az ilyen sportolásra termett típusok esetében a fogyasztás általában másodlagos szempont szokott lenni, a Corsa árkategóriájában azért erre is figyelni kell. A 7,8 literes normakör ugyan egy ekkora autónál nem éppen kiemelkedő – még akkor sem, ha 200 lóerő feletti teljesítménnyel számolhatunk –, de az mindenesetre jó hír, hogy forszírozottabb menetben sem ugrik meg igazán durván a fogyasztásmérő mutatója. Ezt pedig a kevesebb, mint 9 literes tesztátlag mutatja meg igazán jól, hiszen elhihetik, hogy a teszthét alatt nem a hatékonyság volt az elsődleges szempont.

A valóságban nem szorul háttérbe - galériaÉs ha már az árakról szó esett: a Corsa a szegmens egyik legolcsóbb versenyzője a maga 6 milliós alapárával, ami remek hír, főleg annak tudatában, hogy a kis OPC a kategória egyik 'legélesebb' képviselője, és a Performance csomaggal pályázásra is teljesen alkalmas. Alapáron persze nem jár túl acélos felszereltség, de a legfontosabbakat így is megkapjuk, sőt, a 6 millióba még a xenon fényszórók is beleférnek. A tüzes kisautó célját tekintve a legfontosabb extra kétségtelenül a már sokszor megénekelt OPC Performance csomag, ami 700 ezer forintos árával nem olcsó, de a kiváló sportülések, a nagyobb fékek és abroncsok, valamint az önzáró differenciálmű szinte elengedhetetlen a harmonikus összképhez – legalábbis akkor, ha igazi sportautós élményeket szeretnénk.

Érdemes egy pillantást vetni a konkurensekre is, hiszen jó pár ellenlábassal kell szembenéznie a Corsa OPC-nek. A legkomolyabb talán a Renault Clio RS, ami kereken 200 lóerővel, ám alapáron (kissé élményt rontó) automataváltóval és plusz két ajtóval kínálja magát 7 millió forintért, vagyis kicsit drágábban is, mint egy Performance csomagos 210 lovas Corsa OPC. A másik komoly kihívó az izgalmas Ford Fiesta ST, aminek hamarosan érkezik a 200 lóerős verziója - a jelenlegi, 182 tagú ménest mozgósító változat 6,3 milliótól startol. Ha még tágabbra nyitjuk a pénztárcánkat, akkor a 231 lóerős MINI John Cooper Works, vagy a szintén 231 lovas Audi S1 Quattro is szóba jöhet, de itt már alapáron 8,4 illetve 9,3 millió forintról beszélhetünk, és bár teljesítményben is a Corsa fölé lőnek, versenypályán könnyen alulmaradhatnak az Opel mérges kisautójával szemben.

A tesztben található, és a galéria végén csokorba szedett látványos fotókért Erdélyi Ferencet illeti az elismerés, akinek további munkáit ide kattintva tekinthetik meg.