A Kia rendszerint nem okoz komoly meglepetést; a koreaiak az elmúlt években pusztán hibátlanul és szorgosan végzik dolgukat, gyakorlatilag minden szegmensben olyan ütőképes modelleket kínálva vásárlóik számára, amelyek semmiféle lutrival nem járnak és kvalitásaikat tekintve simán össze lehet mérni őket a legjobbakkal – a híres hétéves (150 ezer km-ig) garancia pedig sokáig tartó nyugalmat vetít előre egy-egy új Kia kapcsán a tulajdonosok számára. A siker tehát érthető.

Ha már szóba került a siker, a márka alappillére – legalábbis az európai piacon – kétségtelenül a kompakt Ceed modellcsalád, amely már első generációjától kezdve meghatározza a kompaktok piacát, így amikor a Kia bejelent egy Ceed-et, még a legnagyobb, messze földön híres konkurens gyártókon is eluralkodik a félelem. Pontosan ez történt a legújabb, immár harmadik generációs Ceed idei bejelentése alatt. Óriási meglepetésre persze senki nem számított, és nem is történt világmegváltás: a koreai óriáskonszernen belüli testvérmodell, vagyis a tavaly leleplezett Hyundai i30 alapjait felhasználva a Kia egy rendkívül összeszedett, objektíven támadhatatlan autót állított négy kerékre, ami ráadásul igencsak szemrevaló. A gyártás Szlovákiában folyik és a tervezés is európai, így a Ceed nekünk készült, ami érződik is rajta. A modell annyira friss, hogy alig száradt meg a festék a korai példányokon, de az első tesztautó máris megjárta szerkesztőségünket.

Kiszámítható, a szó pozitív értelmében

Amennyiben azt a feladatot kaptam volna (nyilván ilyen soha nem volt és nem is lesz, pusztán egy fiktív feltételezésről van szó), hogy teljesen látatlanban, a tesztautó birtokba vétele előtt, de azért nyilván a műszaki adatok, az árak és a funkciók ismeretében írjak egy beszámolót az autóról, szinte az utolsó mondatig ugyanazt tudtam volna leírni, mint most teszem, annál is inkább, hogy az azonos építőkockákból épülő, hasonló tudást nyújtó és egyazon hajtásláncokkal kínált Hyundai i30-at jól ismerem. Tán csak a túl hátul elhelyezett könyöklőt nem tudtam volna látatlanban megemlíteni, de a Ceed-nél ezen is lehet változtatni, hiszen opcionálisan kérhetünk csúsztathatót.

Meglepetés tehát nuku, a Ceed úgy jó, ahogy van: egy minden irányból tetszetős formatervvel megáldott 4,3 méter hosszú ötajtós kompakt, amiben elöl-hátul jól el lehet férni, közel 400 literes csomagtartója a kategória legnagyobbjai közé tartozik, minősége és összeszerelése kiváló, opciós kínálata és biztonsága megfelel korunk elvárásainak, hajtásláncai rendben vannak, akárcsak futóműve. És itt meg kell jegyeznünk, hogy a legtöbb gyártóval ellentétben a Kia a hátsó futóművön sem spórolt: szinte minden konkurens modell egyszerűbb kivitelei (sőt, néhol az összes verzió) csatolt lengőkaros megoldással rendelkeznek a hátsó tengelynél – a méregdrága prémium szegmensben is van erre példa, gondoljunk csak az új Mercedes A-osztályra –, míg a Kia az összes Ceed-et igényes többlengőkaros megoldással szereli fel, ami érződik is a futómű viselkedésén; a feszes hangolás ellenére maximálisan elégedettek voltunk a képességekkel.

Spórolásnak nyoma sincs - galéria

Nézzük csak, mit hozott az új Ceed! A Kia új, K2 platformjára épülő 3. generációs Ceed 2 centivel szélesebb (1800 mm) és 2,3 centivel alacsonyabb (1447 mm) lett elődjénél, hossza azonban változatlan maradt (4310 mm), akárcsak tengelytávolsága (2650 mm). Az arányok ellenben egy kicsit eltolódtak, ugyanis míg az első túlnyúlás 2 centivel rövidebb, addig a hátsó ugyanennyivel hosszabb lett. Mindennek köszönhetően a csomagtér a korábbi 380-ról 395 literesre nőtt, a második sorban pedig nagyobb váll- és fejtér áll rendelkezésre, amit meg is tapasztalhattunk az autóban ülve – a lábtérrel pedig eddig sem volt gond. A Ceedben így hátul is kényelmesen foglalhatunk helyet és négy, akár 190 centis felnőtt is kellemesen utazhat benne. Hátsó légbefúvó csak magasabb felszereltség esetén jár a második sorhoz, akárcsak ülésfűtés. A Ceed a friss alapok révén 20-30 kilóval lett könnyebb, és jóval merevebb, biztonságosabb is a karosszéria.

Tágas, de csak a magasabb felszereltségi szinteken igazán sokoldalú a beltér

Az utastér – akárcsak a külcsín – a Kia legfrissebb megoldásaiból építkezik, éppen ezért túl nagy meglepetés nem ér minket. A legfrissebb szoftvert futtató, Android Auto és Apple CarPlay futtatásra is képes, akár hazánkban is működő valós idejű forgalomfigyeléssel ellátott navigációval is rendelhető multimédiás rendszer képernyője – ami 5, 7 vagy 8 colos lehet a felszereltségtől függően – a középkonzol legtetejére került, alatta pedig friss, akár kétzónás klímapanel és a szokásos kezelőszervek várnak minket. Az ergonómia teljesen rendben van, akárcsak az anyaghasználat, bárhová nyúlunk, mindenhol puha matériák fogadják érintéseinket, melyek egyébként a zajszigetelésben is komoly szerepet töltenek be.

Ügyes központi rendszer, jó anyagminőség és abszolút meggyőző összeszerelés

Modern extrákból természetesen nincs hiány; a Kia teljes vezetéstámogató és asszisztens-arzenálja elérhető a Ceedhez: megállásra is képes adaptív tempomat, hátsó keresztirányú forgalomfigyelő, vészfékasszisztens, parkolórendszer, tolatókamera, gyalogos- és táblafelismerő, illetve félig önvezető rendszer is elérhető – utóbbi az adaptív tempomatot és a sávtartót kombinálja, de csak az automata váltós verziókhoz rendelhető. Ezek mellett olyan kényelmi és technológiai extrák jönnek még szóba, mint a vezeték nélküli mobiltöltő, a fűthető és szellőztethető első ülések, a prémium JBL hangrendszer, az akár teljesen LED-es fényszórók (a nappali menetfények már alapáron járnak), a kulcs nélküli rendszer, vagy éppen a vezetési üzemmód-választó.

És mi a helyzet a motorháztető alatt? Benzinfronton a Hyundai i30-ból ismerős – és az egyliteres, 120 lovas, 3-hengeres turbós benzines mellé csatlakozó – 1,4 literes turbós szív jelent újdonságot, amely 140 tagú ménest kínál bő 240 Nm-es csúcsnyomaték mellett. Vélhetően sok-sok vásárló fog az 1.4 T-GDI motor mellett dönteni, így tesztautónkban is ez az egység dolgozott, hatfokozatú manuális váltóval kombinálva. Az árérzékenyek és a városban kimondottan sokat közlekedők számára jó hír lehet, hogy az 1,4 literes 100 lóerős szívó benzines továbbra is elérhető. Dízelfronton egy teljesen új 1,6 literes erőforrás mutatkozott be, 115 és 136 lóerővel illetve 280 Nm-es csúcsnyomatékkal. Az összes motor megfelel az Euro 6d-TEMP normáknak, a turbós benzinesek a trendeknek megfelelően részecskeszűrőt kapnak.

Az arany középutat jelképezi a 140 lóerős hajtáslánc

A tapasztalatok igencsak pozitív képet festenek az autóról a csendes 1.4 T-GDI motor és a 6-fokozatú manuális váltó párosával, igaz, a váltóról tudni érdemes, hogy a kar megvezetése nem túl határozott, a gyors kapcsolásokat pedig nem veszi zokszó nélkül. Ennek ellenére a manuális egységgel nagyobb összhangban dolgozik a motor, mint a 7-sebességes duplakuplungos automatával és a menetteljesítmények is abszolút rendben vannak: a 9 másodperces 0-100 km/h-s sprintidő a hétköznapi használatban több, mint elegendő, akárcsak a bőven 200 km/h feletti végsebesség, a rugalmasság pedig szintén tisztességes, mindig érződik a magas nyomaték jótékony hatása.

Egyedül a markánsan érezhető turbólyuk zavar bele a képbe: szinte minden gyorsításnál feltűnik, hogy az erőforrásnak ‘fel kell szívnia magát’, ezután viszont vehemensen indul meg már alacsony fordulatról is, és egészen sokáig kitart. Ezen persze segíthetünk, ha a kickdown kapcsolón túlnyomjuk a pedált, amelynek köszönhetően már 1500-tól egészen szépen belehúz a négyhengeres, de fél-háromnegyed gázra nem kapunk különösebb meglepetést alul. Az egység egyébként kulturált darab. A fogyasztás szintén rendben van, a Ceed kellemes értékekkel örvendeztetett meg minket a benzinkutakon. A 7 literes tesztátlag is jónak mondható a sietős körülmények ismeretében, de az 5,5 literes normakör még figyelemreméltóbb. Városban és autópályán 6,5-7, országúton pedig akár 4,5 liter körüli érték is elérhető, ha okosan közlekedünk. Vannak ennél takarékosabbak, de szomjasabbak is, vagyis a hajtáslánc képessége is pont olyan, mint a modellé: a váltót leszámítva erős 4-es.

Csendesebb futás, pontosabb kormányzás

A Kia azért is dicséretet érdemel, mert kifejezetten szem előtt tartotta a fejlesztéskor az előző generációval kapcsolatban megfogalmazott újságírói kritikákat, melyek – mint a márka legtöbb modelljénél – főleg a plasztikus, érzéketlen kormányzásra irányultak. Ezt pedig a gyáriak hatékonyan javították ki, és bár továbbra sem a legközvetlenebb volán a Ceedé, a kategória átlagát bőven hozza – talán még felül is teljesíti –, és a rásegítés mértékének külön állítása sem hiányzik, ami ki is maradt az új generációból.

És hogy mennyi az ára? A hivatalos árlista szerint az új Ceedekre a kivitel függvényében 250-300 ezer forintos központi kedvezmény van érvényben, így a legolcsóbb modell (nyilván a 100 lóerős, szívócső-befecskendezéses 1,4 literes szívó benzinessel és LX felszereltséggel) 4,5 millió forinttól elérhető. A többi motor csak eggyel magasabb (Bronze) szinttől áll rendelkezésre; azonos szinten a belépő 1.4 CVVT egységnél 300 ezer forinttal kerül többe a 3-hengeres, 120 lóerős 1.0 T-GDI, miközben a tesztelt 1.4 T-GDI-ért további 300 ezer forinot kell leszurkolni. Az akciós árakat nézve tehát 5,4 millió forinttól indul a tesztelt kivitel, ami a konkurens gyártók hasonló tudású modelljei és az új Ceed képességei ismeretében egyáltalán nem eltúlzott. Persze bőven lehet fokozni az 5,4 milliós árat, így bőven hétmillió fölé is lehet húzni az árat, de 6-6,5 körül már remek Ceed-et kapni.

Kedvezményesen 6 millió körül már egészen jól felszerelve el lehet hozni

A családosok helyében mindenképp elgondolkodnánk a nagyjából negyedmillióval drágább puttonyos változatban, aminek 625 literes csomagtartója minden elképzelhető igényt kielégít. Konkurensekből Dunát lehetne rekeszteni, hiszen tekintettel arra, hogy Európában még mindig ez a vezető szegmens, így szinte minden „mainstream”, azaz nem prémium gyártó kínál kompakt modellt, a mezőny pedig még soha nem volt ennyire kiélezett és erős, mint most.

A Ceed előnye, hogy egyszerűen nem rendelkezik kiugró hibával, és bár nagyon kiemelkedő tulajdonsága sincs, kiegyensúlyozott bizonyítványa okán kétségtelenül a kategória egyik legjobb autója, ráadásul ára is teljesen rendben van, értékarányosnak mondható.

Semmiben sem kiemelkedő, de mindenben erős: jár a csillagos négyes