Tesztek

Ha akarom, olcsó, ha akarom, racionális, ha akarom, igásló, ha akarom, izgalmas! De vajon akarom? Higgyék el, nem teljes képzavar a felütés, mert a Dacia modelljeit csak akkor lehet megérteni és higgadtan értékelni, ha a feltételes módot racionális feltételekre váltjuk.

Ám még mielőtt elkezdenénk konkurenseket, vásárlókat, illetve a kocsiban rejlő titkokat és az olcsóság valódi okát keresni, nem mehetünk el szó nélkül a Logan MCV lényéből fakadó számos izgalmas kérdés mellett.

Lehet családi autó vagy flotta tagja, de akár kisvállalkozónak is alternatívát nyújthat

Maga a Dacia újjászületése amolyan közgazdasági mintapélda arra, hogyan kell válságban előre menekülni egy hétköznapi autókat gyártó vállalatnak. Tulajdonképp Praktikusabb, mint szép a Logan kombi változatateljesen logikus út, hogy gazdasági szükséghelyzet idején nyitni kell azok felé, akiknek még maradt tőkéjük és elszántságuk új autót vásárolni, de nem kívánnak, vagy nem tudnak, esetleg előrelátóan nem mernek drágább árkategóriájú négykerekűt venni.

A Dacia ennek a szemléletváltásnak köszönheti piaci pozícióját. Még a kétezres évek első felében, tehát a 2008-ra végzetesen elhatalmasodó globális gazdasági válság előszelét meglovagolva a Renault szárnya alatt indította útjára a román márka csupa vastag betűvel írt válságautóját, a Logant. Ezzel pedig azon kevesek közé tartoztak, akik komolyan gondolták a kompromisszummentes minimalizmust, ráadásul a célba vett, egyre táguló piaci rés jól fogadta az új modellt.

Teljesen vállalható kívülről – és belülről mi a helyzet?

Ez volt a kulcsmomentum, hisz mindig, minden a fogadtatáson múlik, és ez adja az olcsó, rusztikus tömegmodellek életre keltésének igazi kihívásait. Gondoljunk bele, milyen lehet egy átlagos munkanap a Daciánál.

Ott ülnek a tervezőasztalok mögött a fejlesztők, akik - ha beismerik, ha nem - gyönyörű sziluettekről, nemes anyagokról, technikai bravúrokról álmodoznak, mégis az a feladatuk, hogy mindenféle érzelmi kilengést mellőzve, önuralmukat illetve higgadtságukat a lehető legtökéletesebben kiaknázva minél költséghatékonyabban legózzanak össze egy olcsó, ennek ellenére gazdaságosan üzemeltethető, strapabíró, a környezetvédelmi és biztonsági regulákat teljesítő családi négykerekűt.

Ezen a belsőn azért sokat nem töprengtek a formatervezők

Bizony kihívás ez a köbön, ráadásul a munka hóhérja egészen addig ott lebeg a válságautós projektek felett, míg végül be nem árazzák a típust, mert ebben a szegmensben a malacpersely kímélése mindent visz.

Közben nem megfeledkezve az igazi kardélről, hogy hol van az a minimumszint, az az egyszerűségfaktor, ami még nem vált ki megbotránkozást és vállalhatatlanságot, hanem pont ellenkezőjére, tehát vételre sarkallja a potenciális vásárlókat, valamint képes bebizonyítani a kétkedőknek is, hogy funkcionális értéket kapnak minden egyes forint után.

Már nem egyterűs jellegű, de kombinak kiválóKívülről nézve a kocsit, nagyvonalakban jól állja a fenyegető kardot a Dacia pajzs. Elölről, hátulról teljesen vállalható formavilágot rajzoltak neki a formatervezők, talán csak oldalról lett picit egysíkú a látvány. Sőt, bátran kijelenthetjük, hogy sokat szépült a túlnyújtott első generációs kombihoz képest az új, viszont immáron csak két üléssoros Logan kombi, mely modell újrapozícionáláshoz kellett a nagytestvér Lodgy piacra dobása, hogy maradjon azért a termékpalettán hétüléses változat is.

Hatalmas a csomagtartó, aszimmetrikusan dönthetők az ülések, de nem síkba hajthatóak

Formagazdagságról, és érzékekre ható rafinériáról természetesen nem beszélhetünk a Logan MCV láttán, ám a karosszéria alapvető arányaiban nincs különösebb kivetnivaló – egy sima dobozforma annak összes, mára kissé elfeledett előnyével.

Tágas, komor és kissé igénytelen utastérA Daciában például jut elöl-hátul rendes fej- és lábtér akár 190 cm magas felnőtteknek is, meg tekintélyes 537 literes csomagtartó, egyedül széltében nem túl nagyvonalú a kocsi. A puttony viszont több mint másfél köbméterre növelhető a hátsó ülések előredöntésével, bár érdekes módon a Logan MCV nem kínál teljesen sík rakfelületet. Amit nagyon értékeltem a formában a jó kilátás mellett, hogy radarsereg, illetve kamerahadak nélkül is könnyű vele a parkolás – csak a parkolóhely hosszát kell józanul megsaccolni és határozottan tekerni a kissé alulszervózott, rossz tapintású kormányt.

Hátul is bőséges hosszában, és jár hozzá három állítható fejtámasz is

De vajon hol érhető tetten a modellen az olcsóság, hisz csodák nincsenek, valahol csak elspóroltak rajta valamit, másképp nem jöhet ki a manapság kategóriájában, és messzi környékén is verhetetlen 2,2 millió forintos indulóár, mely például tartalmazza a front- és oldallégzsákok mellett az elektronikus menetstabilizátort és az IsoFix rögzítőpontokat is, vagyis azt sem mondhatjuk, hogy a biztonság terén fukar az autó.

Részletekben meglehetősen gyenge - galériaKívülről nem sokat árul el a titokból a Logan, talán csak a kerékjárati ívek hatékony belső burkolatainak hiánya és a kevés hatásvadász díszítés tűnhet fel. Nos, a spórolás belül érhető tetten igazán, például az utastérben, ahol az anyagok tapintása, külleme, megmunkálása, túl ingerszegény formái és komor színösszeállítása kissé lehangoló. Ebben a tesztautóban tudatosult bennem igazán, hogy a hangulatos élettérhez nem szükséges mindent pazar anyagokkal burkolni, de kell, hogy legyen néhány olyan szép részlet, amire jó ránézni, amin megpihenhet a szem.

Ha a csúcsfelszereltség ilyen komor, milyen lehet az alapváltozat?

Természetesen mielőtt pálcát törnénk a Dacia szakembereinek feje felett, nem szabad felednünk az alapkoncepciót, a költségek minimalizálására való törekvést, melybe nemhogy belefér, de szükségszerű a régebbi modellekben már letűnt alkatrészek „újrahasznosítása”, és csak a legalapvetőbb úri apróságok, szabóságok beépítése.

Az LG navi okos, olcsó és gyors - nagyon ajánlottAz előbbieket mérlegelve nem hiányoltam a kocsiból a piperetükrök világítását és fedelét, a bőrborítást a kormánykerékről, azt is elfogadtam, hogy a csomagtér ajtaja belülről csak részben burkolt, a vezetőülés egyszerű fém rudakkal pozícionálható, a fényszórókat pedig a műszerfal alján - közel sem ergonomikusan - elhelyezett bowdenes tekerőgombbal lehet állítani. Beláttam, hogy az elektromos ablakok gombjai azért kerültek középre, mert így két kapcsolót és tán egy kevés kábelt spóroltak a mérnökök, és a jó sok megszokást igénylő - indexkar csúcsán csücsülő - dudagomb is biztosan olcsóbb.

A csomagtartó optikailag inkább haszonjárműre hajaz

Azt viszont még egy válságautóban is nehezen tudnám megszokni, hogy a kerékcseréhez szükséges kellékek a csomagtartó oldalára vannak rögzítve, ami nem csak furcsán néz ki, de minden poggyászt összekoszol.

Nem túl elegáns megoldás a küszöb...A kesztyűtartó és a csomagtér világításának hiánya szintén olyan spórolás, ami talán túllő a célon. Ugyanakkor bizonyos helyeken meglepően jóleső figyelmességekkel is találkozhatnak a Logan MCV tulajdonosok, hisz a motorháztetőt például munkahenger tartja felnyitva, míg a csomagtér-rolót sín vezeti meg, és mögötte műanyag tároló tálca is helyet kapott a kocsiban, s az okos, jó áron kínált LG navigációs/multimédiás rendszer is jól működik. Arról már nem is beszélve, hogy az egyszerű funkcionális kialakítás egyszerű használatot szavatol, amit értékelnek azok a vásárlók, akik belefáradtak, vagy már nem kívánnak beletanulni a mai, és sok esetben bántóan túlbonyolított autók világába.

Apróságok terén a legnagyobbak a kocsiban a hullámhegyek és hullámvölgyek

A 90 lóerős 1,5 dCi dízelmotor szintén üde színfoltja a Daciának – 1750 1/perces fordulaton ébredő 220 Nm-es nyomatéka dinamikusan és takarékosan mozgatja a karosszériát, ennél többre nincs is szükség.

Városban 4,5-5 literrel simán beéri az erőforrás, és országúton sem kúszik 4,5 liternél magasabbra a mutató, egyedül a zajszint az, amivel ugyancsak nem engedi feledni a tesztautó, hogy élére állítja a garast. A spórolós zajszigetelés miatt csak vágyálom a hangtalan suhanás, pedig a legkényesebb hangahatás, a zörgés elkerüli a Daciát, ami jó jel az összeszerelés minőségét, és az anyagok megelőlegezett tartósságát illetően.

A kidülledő gomb bizonyos szögből kitakarja a piktogramot

Továbbhaladva a hajtásláncon, a váltó már nem olyan mosolyt fakasztó, mint a motor, pedig alapvetően határozottan jár, csak a kapcsolási érzet tűnt nyersnek. Ugyanez a rusztikus hatás érződik a futómű-fék-kormány hármasán is.

A Logan MCV esetén a Dacia konzekvens maradt és a célközönséget hidegen hagyó kanyarvadászat helyett az úthibákat jól kirugózó, nehezebb terepen is túljutó futómű mellett tette le a voksát. Nincs is ezzel baj, csak városban lehetne picit lágyabban, kezesebben vezethető a gépezet, no meg határozottabb, mert a hirtelen kanyarmozdulatokat nem tolerálja fölényesen az autó.

A motorja a legjobb pontja - remek darab a 90 lóerős 1.5 dCi

A konkurenciát viszont jól kikerüli a szomszédok kombija. Az erősebbik, 90 lóerős dízelmotorral szerelt tesztautónk legmagasabb Arctic felszereltsége már tartalmazta a fedélzeti számítógépet, a tetősíneket, az első ködfényszórókat, az első villanyablakokat és fűthető tükröket, a manuális klímát, a multimédiás rendszert, valamint a távirányítós központi zárat, és még 96ezer forintos metálfényezésével együtt is bőven belefért a 3,5milliós árba.

Legnagyobb ütőkártyája alacsony ára - galériaEz adja a Dacia ütőkártyáját, mert az persze nézőpont kérdése, hogy kinek túl rusztikus, vagy kinek pont megfelelő a kialakítása - hol kezdődik a lemondás és hol a megszokás. A vezetési élmény is lehet vita tárgya, az ára viszont mindent felülír, és ezért nehéz hozzá passzoló vetélytársat keresni az új autók között – hangsúlyozom, az új autók között. Ha az alapjait nézzük, akkor a Renault Clio, vagy Škoda Fabia kombi változatát állíthatjuk szembe vele, ezeknél azonban jóval nagyobb helykínálatot biztosít, míg a Rapid Spaceback nem csak minősége, de ára miatt is más ligában játszik. A Loganhoz legközelebb álló kihívók a Citroën C-Elysée és Peugeot 301 páros, de közülük egyik sem kapható kombi karosszériával.