Álmomban sem gondoltam volna, hogy egyszer egy kisautó érzékeny szálakat pendíthet meg bennem. Márpedig a Chevrolet Aveo képes a lehetetlenre, ami elsősorban annak köszönhető, hogy társaságában nyoma sincs annak a bizonytalanságnak, amely a kategória néhány tagját jellemzi.
Az újdonság volánja mögött ugyanis könnyen magával ragadhat minket a piacon feljebb szegmentált típusok azon magabiztossága, amiért sokszor további százezreket vagyunk hajlandóak áldozni. Az már csak hab a tortán, hogy a kis Aveo elismerő pillantásokat is be tud zsebelni, mindezek összessége pedig arra teszi alkalmassá tesztautónkat, hogy örökre leszámoljon azokkal a sztereotípiákkal, amik a Chevrolet múltjából fakadnak.
Chevrolet Aveo - galériaAz új Aveo persze elődjeitől különböző tőről fakad, amit már külső megjelenése is hangsúlyosan húz alá. A múlttal való szakítást hivatottak jelezni az egységes lámpaburát leváltó, meglehetősen agresszív benyomást keltő, különálló fényszórók is. Tovább haladva a sárvédők árnyékoló vonalai már finoman futnak fel a hátsó ajtók legenda szerint kupéjelleget kölcsönző kilincseihez, miközben hátul a krómozott keretekkel kiemelt lámpák már jobban megosztják a közvéleményt, mint a négyévente esedékes parlamenti választások. Persze le kell szögeznünk, hogy a Chevrolet újdonsága nem pártok szerint, hanem nemek alapján tagolja a szemlélődőket.
Külsőre megosztja a közvéleményt, de senki sem hagyja szó nélkül
Hiába gondoljuk ugyanis, hogy az Aveo mindenki tetszését elnyeri, tapasztalataink szerint a hölgyek ritkábban vetik rá vágyakozó tekintetüket. Ez persze jelentheti azt is, hogy immáron egy unisex modellel állunk szemben, de azt is, hogy a magabiztosabb fellépés egyesekből némi ellenszenvet is képes kiváltani. Ettől függetlenül a használat során többször állítottak meg minket járókelők az autó felől érdeklődve, mintha egy nagyságrendekkel feltűnőbb, komolyabb típus volánja mögül szálltunk volna ki. Ennek folyománya, hogy ez úton vagyunk kénytelenek elnézést kérni attól a ránk kiáltó úrtól, aki a lehetséges lízingkonstrukciókról kérdezve érdemi válasz nélkül távozott, miközben az olyan megjegyzéseket, minthogy „ez biztos valami sport” már örömmel hagyhatják szó nélkül a leendő tulajdonosok.
Sok a műanyag, de fantáziadús az enteriőr kialakítása
Az elismerő tekinteteket még hagyhatjuk kommentár nélkül, a kellemes hangulatot árasztó utasteret azonban már nem. Igaz, a tervezők nem fukarkodtak a műanyag elemekkel, hiszen még az ajtók borítását is sikerült mindenféle szövetanyag használata nélkül kivitelezni, mégsem érezzük embertől elrugaszkodottnak az egyébként jó minőségű, valamint a színek, és textúrák ügyes játékával jól megkomponált berendezést. Kifejezetten 
A kezelőszervek működése pontos, határozottkellemes részletnek számít például a pillangó-szárnyakkal záródó kétoldali légbeömlő, vagy éppen a radikálisan átszabott műszercsoport, amely szintén megosztó pont is lehet.
A Chevrolet ezúttal nem követi el azt a hibát, amit többek között a Kia Sportage tesztje során is tapasztaltunk, hiszen az alapvető kezelőszervek működése határozott, tapintásuk pedig kellemes, így minden, amivel napos szinten dolgunk van, megfelelő minőséggel kecsegtet. A műszerfalat kopogtatni szándékozók persze ne közeledjenek az autóhoz, de például a kormány fogása, tapintása kategóriákkal feljebb is megállná a helyét, miközben a statikus szemle első perceiben magával ragadó törődésérzet közelebbi ismeretség után sem válik köddé.
Egy legény van a gáton - leszámolunk az előítéletekkel
Annak érdekében, hogy a Daewoo-gyökereket felemlegető szkeptikusokat örökre leszereljük, itt az ideje, hogy előhúzzuk a kalapból az Aveo két generációjával korábbi felmenőjének számító Kalost, ami ezúttal az esélytelenek nyugalmával szállhat szembe a General Motors minőségbiztosítási rendszereivel megtámogatott újdonsággal. A sikeres szerepléshez az egyébként megbízhatóan szolgáló példánynak nem csak egy jó adag előítéletet kell háttérbe szorítania, de esetemben még némi ellenérzést is le kellene győznie, a típus ugyanis nem egyéb módon vált családunk részévé, mint a testvéremet elrabló herceg táltos paripájaként.
Vajon melyikbe ülne a menyasszony?
Az persze első pillantásra világossá válik, hogy a modell korántsem alkalmas a magabiztos, férfias megjelenés hangsúlyozására, vagy a józan állapotban való beülési ingerküszöb átlépésére - vélhetően nem is ilyen érvek alapján került kiválasztásra az autó -, így aztán az 
Becsületbeli ügy - galériaújdonsághoz képest visszahúzódó, és szerénykedő megjelenésű Daewoo a Chevrolet tesztautó érkezéséig meg is húzta magát a periférián.
A fejlődés persze az évek múltával is tetten érhető minden gyártónál, így vásárláskor a Kalos tulajdonosai sem hozhattak rossz döntést, de azt is tényszerűen megállapíthatjuk, hogy a régi idők muzsikusába átülve erős pofonként hat ránk úgy a látvány, mint a minőségérzet. Az utastér műanyagai ugyanis igencsak kemények és ridegek, aminek köszönhetően a recsegő-ropogó, nyikorgó hangok is gyakori vendégek az utastérben.
Nem csak a kutyus opciós tétel - itt még hagyományosak a műszerek is
A kormányzásban a közvetlenségnek nyomát sem találjuk a minden tekintetben esetlen és érzéketlen kezelőszervekkel megáldott autóban, s az elhasználódás mértékét nem ismerve lepődök meg azon, hogy a pedálok különösebb ellenállás nélkül huppannak a padlóra, miközben a váltóval harcot vívok a helyes fokozatok megtalálásáért. A kuplungpedál valahol a csillagok magasságában talál fogást a tengelykapcsolón, a fékek nehezen adagolhatóak, az ötfokozatú manuális egység kapcsolójának hiányosságairól pedig az autó tulajdonosai ugyanúgy egybehangzó véleménnyel számolnak be, mint a billegős és bizonytalan futómű korai elhasználódásáról, vagy éppen a jelentős fogyasztásról.
Masszívnak és időtállónak fest a beltér - galériaMindezekkel erős kontrasztot alkot az új Aveo robosztussága, és masszív felépítésről árulkodó csendessége, amely remek példa az autóipar fejlődésére. Noha elsősorban itt is a műanyag a berendezések meghatározó alkotója, kielégítő minőségük miatt mégsem feltételeznénk róluk, hogy jelentősen megviselné őket az idő vasfoga, így egyelőre hangjukat sem hallani a szerény futásteljesítménnyel bíró autóban. A kormányzás közvetlenségét a kategóriához mérten nem érheti kritika, s ugyanez elmondható, a pontosan, és jól megvezetett, valamint kellő erőszükségletet igénylő váltókapcsolóról is.
'Ihr Tempo ist mörderisch' - közös tulajdonságok, hogy egyikük sem rakéta
Késdöfés tárgyalásunk mindkét résztvevőjét létfontosságú szervükön, a szívükön éri. A műszaki ismertetőket böngészve persze egyikük sem kelthet csalódást, hiszen az új Aveo a General Motors polcairól származó 1.4 literes, négyhengeres benzinmotorja 130 Nm maximális nyomatékkal szolgál, miközben diadalmas, 100 tagú ménest enged szabadjára az első tengely abroncsainak gyötrelmére. Út közben már aggodalmaink támadnak, melyek okaira az ismertetők részletesebb böngészésével deríthetünk fényt. Ezekből kiviláglik, hogy az ígért Kánaán négy-, 
A gyáriak alábecsülik - galériailletve hatezres percenként fordulat mellett jönne el, noha a normál használat követelményeitől igencsak távol áll, hogy ilyen tartományban űzzük a vadat.
A karakterisztika ilyen jellege egyébként a benzines szívómotorok sajátja, az Aveo szerencsétlen módon való hangolásáról mégis tanúskodik, hogy említhetnék egyező hengerűrtartalmú benzines erőforrással szerelt típusokat, amik dokumentált formában erőtlenebbnek tűnnének, ám a hétköznapokban mégis ügyesebben kihasználhatóak. Mondom ezt annak ellenére, hogy méréseink alapján egyébként nem lassú az autó, így például a százas sprint során képes volt rápirítani a gyáriak 12,2 másodperces eredményére (11,6 szekundum, amely előny az ugyanazon hajtáslánccal szerelt Corsához képest az ésszerűbb abroncsválasztásból ered).
Az Aveo kevesebbel is beéri
Miközben a Kalos lustaságát szomjúsággal hálálja meg, az Aveo a híresztelésekkel ellentétben tud takarékos is lenni, mely tulajdonságáról az Opelekről ismerős EcoFlex felirat is árulkodik. Hihetetlen, de igaz, hogy tesztautónk azon kevesek közé tartozik, akik még a kiskategóriában képesek alulmúlni a gyáriak által meghatározott fogyasztási értékeket, így például városban a 7,7 l/100 km-es hivatalos álláspont helyett 7,4 litert regisztráltunk, miközben normakörünkön a vegyes átlagra vonatkozó eredményt is sikerült lepipálni (5,8 l). Érdekesség, hogy a számítógép még magáról sem hiszi el, 
Nem érdemes bántani, a nyugodt stílus illik hozzáhogy hasonló eredmények elérése egyáltalán lehetséges az autóval, így hat liter alatti kiírással egyetlen alkalommal sem jutalmazott minket.
A takarékoskodás persze nem is esik nehezünkre a volán mögött, hiszen az egyenletesen leadott teljesítmény nem teszi indokolttá, hogy forgassuk a motort, az ugyanis gyakorlatilag egyetlen fordulatszám-tartományban sem válik igazán erőtől duzzadóvá, legfeljebb kieresztett hangjával kelt hamis illúziókat bennünk. Autópályán sajnos az erőtlen motor miatt rövidre szabott végáttétel miatt már négyezret forog a főtengely, ami amellett, hogy rányomja a bélyegét a fogyasztásra, nagyjából a reálisan tartható utazósebességet is behatárolja, amit a 70 dB körüli mért zajszint is jól mutat.
A biztonság terén nem viccel az új Aveo. A következő oldalon kiderül, hogy miért.