A nézők tátott szájjal, csillogó szemekkel figyelik a bűvész minden mozdulatát, kiéhezve a szemfényvesztés nyújtotta élmény minden egyes cseppjére. Mindeközben a kisördög sem pihen, s a trükkök mögé látni kívánás érzése is egyre fokozódik. Elég csupán egy apró figyelmetlenség, egy pillanatra megremegő kéz, s az illúzió egy szempillantás alatt megsemmisül; szertehullik a bűvészdoboz.
Határozott kiállása dinamizmust sugall - galériaHiszen pont a felvázolt kép volna a legfájóbb számunkra, a gyermeki érdeklődéssel figyelt trükkök esszenciájának teljes megsemmisülése, ami gyakorlatilag az illuzionista hitelének vesztését is jelenti egyben – a széthulló bűvészdoboz a mester elbukását hivatott jelképezni. A szemfényvesztésnek, ahogy az életben oly sok dolognak, két oldala van: egyfelől vágyunk rá, csodáljuk, egy pillanatra tán magunk is hiszünk a földöntúli erők és az ember kapcsolatában, másfelől elménk nem hagy nyugodni a bűvész produkciója közben, odabenn verejtékeznek a neuronok, hogy végre felfedjék a sokak által áhítattal figyelt mutatvány titkát.
S a bűvész sikere lényegében ezen múlik. Ha precízen, figyelmesen hajtja végre a trükköt és a tökéletesség minden mozdulatában, a mutatvány minden rezdülésében ott lakozik, a végeredmény ámulat és elismerő taps lesz. Ellenben a rontott gyakorlat a néhány pillanatra mégiscsak elhitt csoda szemünk láttára semmissé válásához, kétkedéshez vezet, s a becsapottság érzése árad szét ereinkben.
A kérdés ezúttal természetesen nem más, minthogy a prémium finomságnak beharangozott, ékkövekkel díszített Citroën DS5 képes-e maradéktalanul megfelelni a tisztelt publikumnak, fenn tudja-e tartani a makulátlan illúziót a legapróbb hiba nélkül, hogy aztán kalapot emelve adjuk neki bizalmunkat.
Akárhogy is, a bűvész köntösébe bújt DS5 szerepe cseppet sem könnyű, ám a mai kiélezett mezőnyben senkinek sincs igazán egyszerű dolga, így az ár és az érte adott érték napjaink megcsapzott gazdasági helyzetében a leghangsúlyosabb ponttá nőtte ki magát.
A Citroën DS5 pedig nekiveselkedik a mutatványnak; jómagam árgus szemekkel figyelem vigyázó mozdulatait, érdeklődve próbálok a mutatvány mögé látni, nemes egyszerűséggel kíváncsiságom utat tör magának. Ennek ellenére a bűvész keze biztosan mozog, s első ízben tapsvihart kiváltó produkciót mutat be a franciák középkategóriás finomsága az ízléses, mégis extrém és vagány krómdíszek, masszív, mégsem súlyos autó érzését keltő vonalak harmonikus összjátékának segítségével.
Ritka formai burjánzásnak lehetünk tanúi, a hátsó lámpába nyomott markáns mélyedés, a szépséges vonalak közt parázsló helyzetjelző és a megannyi apró részlet mind-mind tökéletes illúziót épít fel. Egy mokány, izmos, mégis elegáns zakóba öltözött úriember illúzióját.
A DS5 egyedi mivolta egy pillanatra sem kérdéses, az i-re a pontot pedig a modern textúrával ellátott elegáns könnyűfém felnik teszik fel, mégpedig úgy, hogy az összképen egy cseppet sem érződik, hogy méretes, 19 colos görgők hengerelik az aszfaltot. Az illuzionista hibátlan mozdulatai eközben váratlan dinamizmust vesznek fel, s a hátsó traktuson a két oldalt kivezetett kipufogóvégek egyben azt is jelzik, hogy nem csupán a miliő sikerült mozgalmasra, hanem a szemfényvesztés mögé csoportosuló fizikai munka bizony komoly erők mozgósítására képes.
Az extravagáns formák persze nem járnak kompromisszumok nélkül: a szemnek alkotott szépség menet közben már épp a szemet korlátozza, a kilátás és a karosszéria átláthatóság hagy némi kívánnivalót maga után.
Az okosan felépített produkció a puha, pneumatikus masszázsfunkcióval és fűtéssel is ellátott csodaszép bőrülések ölelésében sem törik meg, ráadásul az utastérben folytatódik a formák vidám tánca, végigvezetve a szemet a műszerfal lankáin, a gombok krómdíszein és a mérhetetlen eleganciát sugalló órán.
"De vigyázat, mindent a szemnek, semmit a kéznek!" – int meg az illuzionista, amikor odalépek megannyi varázslatának tárházához, az oly törékeny bűvészdobozhoz. S ahogy az életben oly sokszor, a tiltás ezúttal ugyancsak a vágyat fokozza, a kísértés pedig a később pokolba kívánt érintéssel teljesedik be. A bársony megfakul, az ezüsttükör megreped, s az elrontott mozdulatot hibák sorozata követi.
A nagyon szépen felépített összkép és a tetszetős formák az olcsóbb kategóriákban is szidalmazott, kissé lötyögő kapcsolókkal, a klímakonzol krómdísszel ékesített nyomógombjainak illúzióromboló működésével, valamint a tetőablakok között húzódó felső tároló nyikorgásával kezd szertefoszlani. Természetesen nem minden kósza nesz kerül a száműzetés feketelistájára, a bőr súlyos ropogása például kiváltképp jó érzést kelt. Ám sajnos a hiányosságok sora itt messze nem ér véget, az úthibákon áthajtva meg-megnyikkanó kárpitok és a sokfelől érkező nyöszörgés még csak a kezdet az egyébként csendesnek mondható utastérben.
Igaz, szerencsére feláras extra, ám egy finom franciától nem várnánk olyan tolakodó opciós tételt, mint a sávelhagyásra figyelmeztető segéd, ami szokatlan módon a kormány helyett az ülőlapot rezgeti, méghozzá pont olyan helyen, ahol már-már kellemetlenül intim szféránkba hatol. Ha már az asszisztenseknél tartunk, sajnos az automata távolsági fényről sem tudunk pozitívan nyilatkozni: a másoknál látott hasonló rendszerek gyors reakcióval rendelkeznek, a Citroëné viszont tétovázva gépészkedik, sokszor elvakítva a szembejövőket.
Pedig maga a koncepció egyáltalán nem volna rossz, a helykínálat rendben van, akár elöl, akár a hátsó sorban kell megbújnunk - utóbbi esetében viszont már kissé alacsonyan húzódik az ülőlap.
A csomagtartó méretét szintén nem érheti kritika, a kesztyűtartóét viszont annál inkább, hisz' még a gyártó használati utasítása sem fér el a furcsa formájú, picike nyílásban, ráadásul a kapaszkodó, továbbá a tárolók, ezáltal a praktikum hiánya miatt szintén méretes fekete pont jár.
Egyébiránt a prémium érzet egyértelműen jelen van. A kellemes, puha és minőséget sugárzó, szép formákba öntött anyagok extravaganciát sugallnak, a színek harmóniája pedig igazán hangulatos körítést ad az autónak. A kapcsolók elhelyezése sem általános, a mérnökök igyekeztek a legtöbb funkció kezelőszervét a középkonzolra csoportosítani, így ott kapott helyet a központi- és gyerekzár, az ablakemelők kapcsolósora, valamint a központi rendszer padja is. Utóbbi rendben teszi a dolgát, de a magyar nyelvű program az ékezetes betűkkel igencsak hadilábon áll.
Képes a DS5 túllépni árnyékán és átbillenteni jó irányba a mérleget? Lapozva kiderül.