Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

Tökéletes "városállóság", bőséges hely két utas számára és hatékonyság. 1998 óta ezt ígéri a Smart, amelynek kétüléses, ikonikus törpeautója második generációjába lépve, mikrohibrid technológiával érkezett tesztünkre. Valós gyógyír bánatunkra, vagy csak a könnyed hétköznapok ígérete? Utánajártunk!

Kicsit fog, de nagyot markol? - galériaNem nehéz belátni, hogy a Smart márka életre hívásával a Mercedes-Benz és a Swatch szövetsége 1998-ban minden döccenő, üzleti vagy éppen műszaki zsákutca ellenére egy kisebb csodát tett. Amellett, hogy a duó bebizonyította, hogy az akkoriban divatos retro hullám mellett a teljesen új ötleteknek is van létjogosultságuk, szinte egyetlen karikacsapással társadalmilag elfogadhatóvá, sőt, menővé tették a kisautó-használat meglehetősen femininnek tartott tevékenységét. Az akkoriban még 2,5 méter hosszú parkolózseni törpe a maga módján technikai bravúr volt, ám mégsem ez, hanem a hozzá társított hangulat tette piacilag is életképessé.

Változatlan recept, jobban összeért ízvilággal.

Kevesebb helyen parkolhatunk így.14 évvel és egy generációváltással később a recept vajmi keveset változott. Formailag sokaknak nehéz lehet megkülönböztetni tesztautónkat egy tucatéves példánytól, pedig a változás súlyos centiméterekben mérhető, még ha az összhatás azonos is. Hosszban például 20 centiméteres a differencia, amely így viszont már több parkolóhely „smartos” felhasználását ellehetetleníti – azaz az oldalparkolóba orral vagy fenékkel történő beállást szabályos módon ritkábban gyakorolhatjuk.

Két személyre jól szabva - galériaA koncepció érdekességéből persze ez vajmi keveset von le: a két személy számára bőséges helykínálatot, csomagjaiknak pedig összesen 340 literes helyet nyújtó Fortwo mind a mai napig üde színfolt a forgalomban. Bár már jó ideje az utcakép része, a járókelők azért gyakorta fürkészően, mosolyogva pillantanak rá – ezt egyébként meglehetősen gyakran tehetik. A modell viszonylagos elszaporodottsága csak most tűnt fel igazán, hogy egy hetet a legkisebb Smart volánja mögött töltöttem, az pedig különös meglepetést jelenthet, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. jóvoltából még munkára fogott példányokat is megcsodálhat a nagyérdemű.

A legtöbb helyen egyszerű, de a szövet borítás feldobja.

Átlátható, egyszerű, jól kezelhető - galériaAz egyszerű kivitelezésű, ám praktikus rekeszekkel szépen megrakott autó egyébként tényleg jó partner lehet, ha a könnyed tisztíthatóságot tartjuk szem előtt. A kényelmes, sokak által csak porschésnek nevezett ülésekben órákat is vígan ücsörgünk, és szinte fel sem tűnik, hogy a kormányoszlop állíthatatlan, illetve hogy a műszaki megoldások helyenként a legegyszerűbb kisautókat idézik.

A szövettel bevont műszerfal azért kellemesen felfelé kerekíti a hangulatot, amelyet valójában a kompakt méretek már önmagukban szavatolnak. Egy biztos: aki a kilátást és a manőverezhetőséget ezúttal is panasszal illeti, vagy éppen ügyetlenkedik a volán mögött, az nyugodtan leadhatja a jogosítványát.

Aki viszont az első utat követően kétes érzelmekkel száll ki a smart jelenleg egyetlen modelljéből, ne hibáztassa magát. A koncepció viszonylagos érettsége ellenére ugyanis csiszolnivaló  akad bőven. Lapozzanak, a következő oldalon minden kiderül!