Tesztek

Egy nehéz munkával töltött hét után nem is lehet más vágyunk, minthogy minél gyorsabban hazaérjünk a családunkhoz. Ilyenkor nincs is kedvünk tovább hadakozni, mint inkább végre letennénk a kardunkat, hogy elfelejtsük azt a száz és száz harcot, amit az elmúlt napokban vívtunk, és inkább minden terhünket áthelyeznénk valaki másnak a vállára. Olyasvalakire szeretnénk bízni magunkat, aki újra feltölt minket erővel, akinek magabiztos fellépése megvéd minket a külvilág minden bántalmától, és akinek árnyékában nyugodtan feltöltődhetünk még akkor is, ha közben kilométerek százait hagyjuk a hátunk mögött.

A Peugeot 3008 csúcsmodelljére pedig pontosan illik a fenti leírás, hiszen a francia oroszlán karjaiban szokatlan kényelemben és kifogástalan biztonságérzet közepette utazhatunk, nem is beszélve arról, hogy tesztautónk fejedelmi ’Premium Pack’ felszereltségével bárkit képes lenne lekenyerezni. De vajon találunk-e csomót a kákán, vagy elvakultságunkban az egekbe magasztaljuk a 3008-as kétliteres dízelmotorral és hatsebességes automataváltóval szerelt változatát? Lehet, hogy fogatlan az oroszlán?

Mindenesnek készült, de vajon beváltja a hozzá fűzött reményeket?

A francia márka fejlesztői a 3008 megalkotásakor gyakorlatilag egyetlen modell segítségével szeretettek volna egy minden igényt kielégítő járművet alkotni, hiszen még a hivatalos közlemény szerint is egy szabadidő tevékenységre szánt hobbiterepjáró, egy családi igényeket kielégítő egyterű és egy praktikus kombi keverékeként jött létre az a forma, ami még a célok megvalósítása után is egységes képet tud mutatni. A 3008 nem szeretne sem többnek, sem kevesebbnek látszani annál, mint ami, s ez végtelenül szimpatikussá teszi az autót, melynek orr-része éppen azt a robosztusságot és magabiztosságot sugározza, amit vezetés közben is átérzünk.

A szerényebb hasmagasság és a jelentős első túlnyúlás gyorsan világossá teszi számunkra, hogy a 3008-nak esze ágában sincs terepre menni, de a krómozott koptatók láttán még a padkára való felállást sem szívesen kockáztatjuk meg vele, noha (felszereltség függvényében, bár az automataváltó kizáró ok) a csúszásgátló ’Grip conrol’ rendszer havas, vagy latyakos úton az elsőkerékhajtás dacára is kihúzhat minket a kínos szituációkból.

A kétliteres dízelmotor dinamizmusa az automataváltó árnyékában is kitűnik

A kétliteres, 163 lóerő csúcsteljesítményű és maximálisan 340 Nm-t leadó dízelmotor minden szituációban tisztességesen mozgatja a Peugeot crossoverét, s a dinamikus haladásban a bolygóműves automataváltó is partner, amelynek egészen sebes kapcsolásai szinte észrevétlenül történnek.

Az elektronika igen ügyesen teszi a dolgát, hiszen néhány másodperces vezetési stílusváltoztatás után is reagál a megváltozott igényekre. A számítógép gyorsan kiismerhető, csupán annyi dolgunk van, hogy nagyobb teljesítményigény esetén egy kicsit ’neveljük’ a rendszert, ami annyit jelent, hogy például az előzéseket megelőzően súlyosabb lábbal ingereljük a gázpedált, s így a váltó magasabb fordulatszám mellett fog majd felváltani.

Peugeot 3008 - galériaA kapcsolónak van manuális és sport fokozata is, ám tapasztalataink szerint ezek használata csak ritkán lehet indokolt. Noha a váltó kézi lökdösése élvezetes tevékenység, a motor halk viselkedése miatt nehéz megtalálni az automata módnál optimálisabb kapcsolási időpontot, és a ’sport’ gomb aktiválásával is csak annyi történik, hogy a vezérlés hagyja feleslegesen sokáig, akár 4700/perces fordulatig is pörögni a motort, ami viszont már a nyomatékgörbe lefelé ívelő szakaszára esik. Finom használat mellett már bőven kétezres főtengelyfordulat alatt megtörténik a váltás, míg padlógázas igénybevételnél rendszerint nagyjából négyezres fordulatig pörög a motor.

A gázolajos erőforrás csak hidegen és az alapjárat közelében hallat magáról, míg később járása teljesen kisimul - mindez egészen addig fajul, hogy a vaskos szigeteléseknek (is) köszönhetően autópályatempó mellett szinte már csak a szél- és a gördülési zaj szűrődik az utastérbe.

Jelentős méretei és tömege ellenére is takarékos tud maradni

A motort annál is inkább dicséret illeti, minthogy a 100 km-re vetített vegyes normafogyasztása a gyári adatnál jóval kevesebbre - 5,8 literre - adódott. Először magunk sem hittünk a szemünknek, s a gázolaj üzemi hőmérsékleten történő felhabosodásának tudtuk be a dolgot, de a mérés megismétlésével sem jutottunk más eredményre.

Nem kanyarvadászatra született - galériaNoha a hajtáslánc képes lenne az örömteli vezetést is támogatni, a 308-as továbbfejlesztett felfüggesztései nem tudják meghazudtolni önmagukat. Az eszeveszett száguldás nem is illik a 3008-as stílusához, sőt, egyetlen ízünk sem kívánja benne az agresszív manővereket, de ennek ellenére ő sem úszhatta meg szokásos szerpentines kirándulásunkat. A visszafordítókkal gazdagon tűzdelt útszakaszon megmutatkozik az autó 1539 kg-os üres tömege, és a kétliteres erőforrás miatt előrébb húzódó tömegközéppont, ami bizony markáns alulkormányozottsági hajlamhoz vezet. Az efféle provokáláshoz ugyan nincs szükség nagyobb sebességre, de ráérezvén az autó képességeire ez a jelenség könnyedén elkerülhető.

Az ívmenetben való örömautózásban az érzéketlen, könnyű kormánymű szintén nem válik jó partnerünkké, és a szélsőségesebb helyzetekben, rövidebb féktávokon nehezen adagolható fékrendszer is elrontja az örömünket. A vaskos „A” oszlop nem csak az éles visszafordítókban keseríti meg az életünket, de alsóbbrendű útra kanyarodván is ki kell hajolnunk az ülésből, hogy meggyőződjünk arról, nem került-e valaki a holttérbe.

A vaskos 'A' oszlopok miatt nem árt elővigyázatosnak lenni

Az egyszerű, csatolt lengőkaros hátsó futóművet már alaposabban átdolgozták a mérnökök, és a 1.6 THP, valamint a 2.0 HDi modelleket egy „Dinamic Rolling Control” elnevezésű rendszerrel látták el. Ennek lényege, hogy ívmenetben a két oldalon lévő lengéscsillapítók egy, a kereszttartóra erősített harmadik hidraulikus csillapítóhoz csatlakoznak, ami arra hivatott, hogy megakadályozza a karosszéria erősebb billegését, bedőlését.

A vezetőülésben ennek nem érezzük azonnal járulékos munkáját, de utasaink szubjektív benyomása szerint határozottan pozitív irányba mozdítja el a hátul ülők biztonságérzetét, s minden bizonnyal jótékony hatással van a kanyarodási képességekre is. Az autó hangolása összességében hiába lágy, mégis feszes, ami a rosszabb minőségű utakon tapasztalható - ám a finomabb rázkódások mellett is igazán kellemes utazóautó a 3008-as.

A határozott és magabiztos megjelenés garantált

Ha már a biztonság került szóba, e téren tesztünk tárgyánál határozottabb fellépésű járműre aligha vágyhatnánk. Olyannyira robosztus és erős kisugárzása van, hogy amint magunkra zárjuk a vaskos ajtókat és kizárjuk a külvilágot, talán még kedvenc tévénézős fotelunkban sem érezhetnénk nagyobb nyugalomban magunkat. Egyetlen hátránnyal kell szembenéznünk, nevezetesen, hogy a Peugeot 3008 2.0 HDi túlságosan is semleges, ami bizony elaltatja bennünk az aggodalom legkisebb szikráját is.

Altatót inkább ne hallgassunk benne - galériaElső találkozásunkkor rögtön egy éjszakai útra indultunk, s ekkor még a fáradtságnak tudtam be, hogy a többszöri pihenő ellenére is lecsukódni készültek a szemeim. Másodjára már kipihenten ültem a volán mögé, ám ekkor újfent a kitűnően szóló hifi-berendezéssel próbáltam meg ébren tartani magam. Végül arra a következtetésre jutottam, hogy a végtelenül nyugodt 3008 egyszerűen elálmosítja sofőrjét, emiatt tudatosan meg kell őriznünk koncentrációs képességünket. És persze arra is figyelnünk kell, hogy ne lépjük túl a megengedett sebességkorlátozásokat, ezt a határt ugyanis még az autópályán is mindenféle veszélyérzet, vagy megerőltetés nélkül érhetjük el, így a kétliteres dízelmotor mellett bizony értelmét nyeri a sebességkorlátozó automatika is.

Pilótafülke módjára illeszkedik hozzánk az utastér

Az utastérben helyet foglalva maradéktalan kényelem fogad minket, miközben az autó pilótafülke módjára ölel át minket. Az ergonómia szinte kifogástalan; nem is szükséges sokáig ismerkednünk a kezelőszervekkel, minden azonnal oda esik, ahová először nyúlnánk érte. A gombok sokaságának ellenére sem zavarodunk össze, bár hozzátenném, hogy a kapcsolók számosságát néhol inkább a modern hatás kifejtése, mint a funkció ellátása indokolja.

A „head up display” (egy kis plexi tükör, amire adatok vetíthetők) és a megkérdezhető hasznosságú, követési távolság megtartására figyelmeztető rendszer például összesen öt billenő kapcsolóval büszkélkedik, amelyek viszont olyan látványosak, hogy azonnal szilárd érvvel támasztják alá a berendezések alkalmazását.

Nincs is kedvünk elengedni a kellemes tapintású kormánykereket

A vaskos, bőrborítású kormánykerék fogása kellemes, ezért áldást adunk azért, hogy az automataváltónak köszönhetően nem is kell elengednünk azt. A kifogásoktól mentes anyaghasználat dacára találunk azonban az összeszerelési minőséget illető hiányosságokat is: már a váltókar első mozdulatától szembeötlő, hogy a kulissza műanyag borításának a kelleténél nagyobb játéka van, és a jobboldali kapaszkodót megragadván is nyikorgó hangok érkeznek a műszerfal irányából.

A kezelőszervek, kapcsolók működése egyébként mindenhol megfelelő erőt igénylő, határozott, s ezek bizony igencsak minőségi benyomást gyakorolnak használóikra - a korrekt anyagfelhasználáshoz hasonlóan.

Nem túlságosan nagy, mégsem könnyű terelgetni

Sajnálatos, hogy a 3008 nem rendelkezik az egyterűek korábban már részletezett előnyével, hogy jelentős külső méreteik ellenére is könnyű a terelgetésük. Noha a magas övvonal a kifogástalan biztonságérzet elsőrendű kiváltója, mégis hátrányosan befolyásolja a forgalom gyors felmérésének lehetőségét, és kollégáim is alátámasztották azon megállapításomat, hogy az autó jobb oldalának érzékelése bizony igen-igen nehézkes. A hosszú és kihasználatlanul maradt műszerfal előtt még meglehetősen előre nyúlik a 3008 motorházteteje, ezért nagyobb odafigyelést igényelnek a precíziós manőverek is.

A hátsó sorban sem kisebb a kényelem - galériaErőfeszítéseink persze meghozzák az eredményt, hiszen az utastérben bőséges helykínálatnak örülhetünk. A hátsó sorban 180 cm magas sofőr mögé beülve még szinte táncra perdülhetnek az ugyanilyen méretekkel rendelkező utasok, akik az üvegtető nyújtotta szabadságérzet mellett a szabályozható klímaberendezésnek és a napfényrolóknak is örülhetnek. Szemráncolásra a tetszetős, ám igen kényes kárpitozás adhat okot, amely családosok számra a legnagyobb jóindulattal sem ajánlható, noha kétségtelenül vidámabb hangulatot eredményez a szokványos fekete huzatoknál.

A 3008 persze leginkább éppen a második sor bőséges lábterével bukja el azt a lehetőségét, hogy akár hét üléssel is rendelkezhessen. Egy ilyen befogadóképességgel megáldott egyterű járművet (jelen esetben egy első generációs Opel Zafiráról van szó) a tesztautó mellé állítva látható, hogy a dimenziók ezt lehetővé tennék, noha a csomagtartó meredeken lefelé ívelő vonala talán szűkíti a határokat - de sebaj, a közel hasonló méretekkel rendelkező, azonos alapokra épített, ám akár hétszemélyes Peugeot 5008 ezen hiányosságot hivatott orvosolni.

Nem kellene sok ahhoz, hogy hétszemélyes lehessen

A csomagtartókat kitárva világossá válik, hogy a Peugeot kétszárnyas megoldásának nem az az értelme, hogy a felső ajtó ne nyíljon túl magasra, mint inkább az, hogy kisebb legyen a nyitás hátrafelé ívelő sugara. Az alsó szárny egyébként a Renault Koleos-szal megegyezően éppen 200 kg-nyi terhet visel el, ami lehetővé teszi, hogy kempingezés során akár erre ülve fogyasszuk el az uzsonnánkat.

A praktikumot a könnyen ledönthető ülések mellett a csomagtérpadló magasságának állítási lehetőségei is fokozzák, így a 432 literestől az 1,604 köbméteres térfogatig bármennyi csomagot magunkkal vihetünk. A hátsó ülés vonaláig kínált hely tekintetében ugyan vannak jobban teljesítő konkurensek is a piacon, ám a legalsó szint alatt még egy teljes értékű pótkerék is helyet kaphatott a Peugeot-ban (Isten áldja a franciák jó szokását). Éppen a defekthez hasonló kínos szituációkban nyújthat segítséget a csomagtartóban található, folyamatosan töltődő zseblámpa is.

A csomagtartó mérete akár 1,6 köbméteresre is növelhető

Az ilyen, és ehhez hasonló figyelmességekkel tele van a Peugeot (jelen konfigurációban) fejedelmi felszereltségű modellje, melynek extráit még felsorolni is napestig tartana. Tesztautónkban az amúgy is bőséges tételek sorát további ~1,2 millió forintnak megfelelő összeggel fejelte meg a forgalmazó, így gyakorlatilag a merevlemezes szórakoztató berendezésen keresztül a beépített mobiltelefonon és az ülésfűtésen keresztül a kanyarkövető xenon fényszórókig minden rendelkezésre állt.

A képet a puttonyon felül további 50 literes űrtartalmat jelentő pakolási lehetőségek sokasága teszi teljessé; még a vezető oldalára is jutott egy kesztyűtartó, hogy az USB-csatlakozót rejtegető (hűtési funkcióval is rendelhető) középkonzolról már ne is szóljak.

Megéri a pénzét, de a konkurencia sem tétlenkedik

Mire a 8.190.000 forintos alapárral büszkélkedő 3008 2.0 HDi automataváltóval szerelt változatát így felszereljük, addigra 9.325.000 forintos összeg virít majd az árcédulán, amit ugyan az autó képességei, minősége is robosztussága már-már indokolttá tesz - de mindeközben a konkurencia sem tétlenkedik. A szintén praktikus, ám összkerékhajtással is rendelkező Renault Koleos például több mint egymillióval olcsóbban kelleti magát, de a Nissan Qashqai is hasonló szintre pozícionálta magát.

A fenti gondolatmenet már árnyaltabb, ha figyelembe vesszük, hogy a Peugeot 3008 automataváltóval társítva hazavihető a remek 156 lovas 1,6 literes benzines THP motorral is, ami majd’ 1,4 millió forintos árelőnnyel kecsegtet, igaz, ez esetben alacsonyabb alapfelszereltségről beszélhetünk (a 163 lóerős dízel csak a legmagasabb szinten érhető el). Éppen ezért valószínűsíthető, hogy a kétliteres dízelmotorral szerelt automataváltós oroszlán egészen ritka "madár" lesz a hazai utakon.

Az 1,6 literes változat is nagyobb érdeklődésre tarthat számot - link a teszthez