A tesztparkunkba látogató kombi i40 különleges kivitele okán ritka lesz, mint a fehér holló. Benne ugyanis az 1,6 literes alapmotor működik, viszont a felszereltség terén takarékoskodásnak semmi nyoma. A makulátlan extralista valószínűleg nem sok alapverzió érdeme lesz, de szerényebb felszereltséggel vajon jól teljesít az egyhatos? Lássuk!
Cáfolhatatlan erősségeivel gólnak is mondható.A Hyundai i40-et már szembesítettük az egyik legnagyobb próbával: a kategória egyik legjobb autójával, a Volkswagen Passattal eresztettük egy ringbe, ahol minden objektív érvet egybevetve csak egy nagyon vékony hajszállal maradt el a kategória etalonjától. Ez pedig nagyon jó ómen a frissült erővel támadó koreaiaknak, főleg, hogy az összeszerelési minőség terén sikerült lekörözniük a nagy múltú, német gyáróriást.
Alapmotor, közel csúcsfelszereltséggel - galéria.
Nagy puttyony, nagyobb tömeg - galériaAz akkori dízel kombihoz képest tesztautónk két részletben tér el – két irányba. Az egyik a felszereltség, amelyhez szinte minden elérhetőt megrendelt a forgalmazó, a másik pedig az 1,6 literes szívómotor, amely a Jetta orra alá borsot törő Elantrából ezúttal nagyobb testbe költözik. Hogy a negyed tonna plusz tömeggel is megbirkózik-e az ezúttal 135 lóerős ’egyhatos’, azt is hamarosan eláruljuk, de a három legnagyobb különlegességet előbb megvizsgáljuk a beltérben.
Éjjel vagy vakít, vagy nem mutat - galéria
Ha már a vaskos A-oszlop a kilátást megnehezíti, pillantásom hajlamos volt inkább a beltérben elkalandozni. Itt rögtön szemet szúrt, sőt, vakított a jó felbontású, okos és gyors központi navigációs rendszer, amelynek a fényerejét sajnálatos módon nem lehet eléggé lecsökkenteni a nyugodt éjszakai vezetéshez – még szerencse, hogy egy gombbal ki lehet kapcsolni a kijelzőt.
Az ügyes és könnyen kezelhető rendszerrel itt katonás rendet tarthatunk.
Sávban tart, ha megkérjük.Ha már extrák, a 85 ezer forintért kínált csomagtartó rögzítősín és elválasztó háló kimondottan hasznosnak bizonyult az 553 literes csomagtartó hatékony felosztására, amely így megakadályozta a csomagok illetéktelen megmozdulását. A Honda Accordéhoz hasonló, kormányzásba is belenyúló sávtartó rendszer itt is bizonyított, sőt a teljes mértékben ráhagyatkozást, azaz a kéz kormányról való levételét nem túl finom korrigálásokkal hálálja meg.
Finom részleteket is találunk bőven.Ez pedig ezúttal pozitívum, hiszen így kedvtelésből nem fognak rá hagyatkozni a vezetők, amikor pedig lanyhul a figyelem és tényleg szükség van rá (és kézben van a kormány), akkor jól eső határozottsággal regulázza meg a bóklászó sofőrt. Ha már kormány és kéz: a remek anyaghasználat és minőség még mindig itt szenved csorbát. Ideje lenne, hogy a Hyundai megtanuljon már rendes bőr (avagy műbőr) kormányborítást készíteni: a jelenlegi megoldás ugyanis kissé kellemetlenül mű és csúszós, ráadásul morzsalékos kopásra is hajlamos.
(Mi történik, ha elindulunk? Elég-e az 'egyhatos'? Mennyire kedvező a beszálló? A következő oldalon kiderül!)