Kategóriájuk koronázatlan királyai a Volkswagen konszern középkategóriásai, ez nem vitás, ezúttal azonban még tovább szaladt a ló. A frissült Passat GTE mellé immáron megújult konnektorról tölthető hibrid Superb iV is begördült, még több tudást és képességet becsomagolva a lemezek közé – gyorsak, takarékosak, tágasak és zöld rendszámot is kaptak. A céges ügyfelek kedvencei, azonban magánszemélyeknek is csábítóak lehetnek. Lássuk, mit tud egymás mellett, illetve ellen a konszernóriás két mindentudója!

Az autózásban kicsit is járatosak számára nem meglepő a tény, hogy tesztünk alanyai kategóriájuk elitjébe tartoznak: a Passat már elég rég, a Superb néhány évvel ezelőtt vált a már-már feleslegesen nagy belső tér mintapéldányává. Az amúgy is szűkösebb prémium középkategóriásoktól eltekintve mind a Passat, mind a Superb teljes értékű családi autóként használható, akár szedán, de még inkább kombi változatban, mindemellett pedig a konnektoros hibrid hajtásukkal meglepő dinamizmussal és az eddiginél is környezetbarátabb működéssel, mi több a zöld rendszám privilégiumával is rendelkeznek.

A Super kívül-belül nagyobb, ráadásul komfortosabb hangolású és stílusú

S bár azt mertem az előző bekezdésben digitális papírra vetni, hogy a prémiumoktól eltekintve, azonban kár is volna magunkat áltatni… a német óriás és cseh leányvállalatának csúcsproduktumai már az extrákat és a műszaki színvonalat tekintve is ott loholnak a prémiumok nyakában. A teszt során is parádésan teljesítő csodafényszóróval, sokzónás, időzítetten is programozható klímával, akár HUD-dal, bőrrel, minden finomsággal felvértezve, egyedül talán a terepjárásba törne bele a bicskájuk, de ezt oktondiság volna felróni nekik – tényleg szinte mindent tudnak, amit ma egy autónak tudnia kell és tudnia lehet, sőt, talán még többet is. Mondom ezt tényleges elfogulatlansággal, hiszen sosem éreztem birtoklási vágyat a konszern modelljei iránt, de el kell ismerni, hogy nagyon ott vannak a szeren és nehezen tudnak hibázni.

Noha félő, hogy hamarosan rohamos(abb) terjedésük miatt kevesebb privilégiumot kapnak a zöld rendszámmal szerelt modellek, nem árt tisztában lenni vele, hogy jelenleg milyen előnyökkel jár mindez. A zöld rendszámot kiérdemlő, a jogalkotó megfogalmazásában környezetkímélő járművekhez az alábbi kedvezmények társulnak.

A Passat GTE egyértelműen a dinamikusabb, sportosabb modell, miközben árcédulája is magasabb

Ilyen például az ingyenes parkolás a legtöbb városban vagy például a már egyre ritkább ingyenes töltés lehetősége. Nincs regisztrációs adó, átírási illeték vagy gépjárműadó. Nem kell cégautó adót fizetni. A zöld alapszínnel ellátott autók mentesek a védett övezetek behajtási díja alól. És persze az üzemeltetésük is kedvezőbb. Nem mindenkinek hoz ez sok-sok százezret vagy milliót a konyhára, de kétségtelenül akadnak olyanok, akinek igen. A potenciális előnyöket részletesebben itt szedtük össze.

Mindkét konnektoros modell megjelenése egyedi a modellsorozaton belül, a Passat GTE a sportosabb, dinamikusabb irányvonalat képviseli a mélyebbre húzott, átrajzolt lökhárítóival, hangsúlyosabb kipufogóvégeivel és itt-ott feltűnő GTE felirataival, a Superb iV pedig a komfortosabb, praktikusabb, kényelmesebb és nyugalmasabb irányon halad, a közös műszaki alapok és hajtás ellenére. A zárt, csatlakozónyílást rejtő hűtőmaszkról ugyan mindkét modell felismerhető, ám a GTE sokkal merészebben eltér a hagyományos motorizáltságú verzióktól, mint a Superb.

Szép kijelzők, magas minőség és temérdek megjeleníthető adat

Méretben nem meglepő módon a kis túlzással földöntúlinak nevezhető helykínálatot nyújtó Superb diadalmaskodik, hiszen 486 centijével mintegy tíze centiméterrel múlja felül a Volkswagen gyárban készülő testvérmodellt, ám tengelytávban már „csak” 5 cm a cseh versenyző előnye. Térkihasználás tekintetében a Passat is nagyon jól teljesít, de a Superb e téren verhetetlen. Miközben kb. 1,8 méter magas felnőtteknek mindkét modell bőven elegendő, felette már elöl és hátul is kezd szűkös lenni a fejtér (erre megoldás a kombi változat), főleg a Superb esetében, miközben a Passat tökéletesen bőséges, a Skoda feleslegesen nagy lábteret mutathat fel.

Noha a konnektoros hibridek esetében az akkupakk miatt a csomagtér kurtább, ilyenkor az elődhöz képest 13 kWh kapacitásúra hízott akkumulátorok mindkét modellnél innen veszik el az értékes helyet, nagyjából 180 litert. Ám ezúttal még ez sem érvágás: a Passat bő 400 litert tud, míg a Superb majd' 500 liternyi holmit vár alapesetben, bővítve pedig még ennél is jobb a helyzet.

A Superb kicsit talán ingeszegényebb környezetet ad

A kárpitok, a műszerfal és úgy egyébként a felhasználói környezet mindkét esetben példás, sem az anyaghasználatba, se az összeszerelési minőségbe nem tudunk belekötni, mi több menetzaj tekintetében is fej-fej mellett haladnak az autók. Olyannyira csöndesek, hogy még a legális autópályatempónál nagyobb sebesség esetén is csendben gördülnek, nem szükséges a beszélgetés alaphangerejét még kicsit sem megemelni. Igaz, a futóművek szigetelése azért a prémium kategóriában ennél jobb.

A felszereltség és a felszerelhetőség tekintetében a két modell hasonlóan áll, bár természetesen a Passat esetében bőségesebb a választék az opciós listán. A tesztmodellek ugyan eltérő felszereltségi szintet képviseltek, ám összességében a vevők elég széles skáláról válogathatnak, akár biztonsági asszisztensekről, akár a komfortot vagy épp a menettulajdonságokat fokozó extrákról beszélünk. A lehetőségek igazán prémiumosak: felárért állítható futóművet, HUD vetített kijelzőt, a VW esetében elektronikus diffizárat, masszírozós, ergo vezetőülést, sőt, akár duplafalú üvegezést is kérhetünk hozzá.

Varázsgomb a Passatban, ami igazán nagy löketet bocsát rendelkezésre

Központi rendszerek terén gyakorlatilag nincs eltérés. Mind a vetített óracsoporton, mint a központi, érintőkijelzőn ugyanazok az információk jelennek meg, minimális grafikai és színbéli eltérésekkel. A belső tekintetében összességében a Passat előrébb van egy picitkét, de messze nem olyan nagy a különbség, ami bármilyen választást eldöntene – különösen a magasabb ár ismeretében, amit cikkünk végén részletezünk. Mindkét modell legnagyobb érdekessége a hajtáslánc, foglalkozzunk inkább azzal!

E tekintetben nincs eltérés: egy négyhengeres benzines és egy, a DSG váltóba integrált elektromos motor, amely az első kerekeket hajtja együtt, vagy egymástól függetlenül, továbbá egy-egy 13 kWh-s akkucsomag. A régebbi modellekből ismerős 1.4 TSI 156 lóerőt ad és a 250 Nm-t, amit tetéz az elektromotor akár 115 lóereje és akár 330 Nm nyomatéka. A rendszerteljesítmény összesen 218 lóerő (400 Nm), amit a Superb esetében a Sport, a GTE esetében a GTE gomb megnyomásával aktiválhatunk.

A Superb is kifinomult belül

A Passat és a Superb utasterét akár előzetesen is befűthetjük a fűtési időzítővel, ha pedig kedvünk tartja, tisztán elektromosan is elautókázhatunk, igaz, ilyenkor drasztikusan csökken az elektromos hatótáv, de még mindig egész jó mozgásterünk van. Ideális esetben 55-60 km is kifacsarható tesztalanyaink akkujából, de általánosságban a 45-50 km a tuti. Fontos megemlíteni, hogy elektromos fűtés is van a csomagban, így télen kapásból tudunk villannyal közlekedni, nem kell megvárni, hogy a benzinmotor bemelegedjen, mint pl. a Kia Optima PHEV esetében.

A turbós erőforrás a potens elektromotor segítségével már szinte alapjárattól repíti a karosszériát mindkét esetben. A már említett varázsgombok megnyomását követően rögtön megértjük, hogy a Passat esetében a hárombetűs mozaikszó nem csupán marketingmaszlag: ilyenkor olyan erők szabadulnak fel, amiket még a katalógusadatok alapján sem várnánk. Bár most sajnos nem tudtunk 0-100-at mérni, sokat elárul az a tény, hogy a korábbi (lényegi dolgokban változatlan hajtásláncú) GTE tesztautóval 6,6 másodperces 0-100-at mértünk. Ebben aktívan közrejátszik a villámgyors hatfokozatú duplakuplungos automata váltó is, aminek lassabb tempónál hagyományosan tétovább működését sem tudjuk most a szemére vetni, hiszen olyankor az elektromotor flottabbul mozgatja a történéseket.

Tölteni leginkáább otthon érdemes őket

A menetteljesítmények tekintetében noha egyezőek az autók, összességében mégis más arcot mutatnak felénk. A GTE minden szempontból sportosabb vonalat képvisel, míg a Superb józanabb igyekszik lenni. S talán pont emiatt az futómű viszonyában kategóriányi különbség alakul ki. A Superb iV főleg Comfort módba kapcsolva tengerjáró hajó módjára ringatózik az aszfalthullámok felett, miközben a Passat GTE inkább feszességével emelkedik ki, bár neki sem okoz gondot az úthibák finom kiegyenlítése. Egyébként a hibridekkel élvezet minden kilométer, olyan korrektül vannak összrakva és olyan remekül működik a benzin-elektromos rendszerük.

Utóbbinál egyébként magunk állíthatjuk, hogy tisztán villannyal, esetleg hibrid üzemmódban szeretnénk közlekedni, mi több, a megcélzott akkutöltöttségi szintet több lépcsőben beállítva magunk szabhatjuk meg, hogy kicsit vagy teljesen töltődjön vagy merüljön a telep utazás közben. Persze nem meglepő módon a benzinhajtással való töltés nem túl hatékony, ilyenkor akár 3-4 literrel is megemelkedhet az étvágy, miközben 100 km alatt 25-30 km-re elégséges töltést halmozunk fel. Ezekből az értékekből jól látszik, valóban nem tanácsos drága benzinnel növelni a hatótávot.

Az ész választás aa Superb, a Passat felé inkább a szív húz

Tisztán elektromos fogyasztás terén és hibridként a két modell hasonló mennyiségű energiát kér. Nem csoda, hiszen megegyező hajtással állunk szemben. Lemerült akkukkal bőven tartható 6-7 l/100 km-es étvágy, míg a telepeket töltve és azokat kihasználva az aktuális utazástól függ, mennyi benzint égetünk el. Egy hozzávetőlegesen 100 km-es úton feltöltött akkuval akár 3 literes fogyasztás is kijöhet, de persze ehhez hozzá kell adni az elektromos fogyasztás átlagát, amely a hazánkban elérhető töltési lehetőségektől függően 0, de akár 7-8 l/100 km is lehet, sőt.

Ezek az autók nem titkoltan városi/kertvárosi napi ingázásra tökéletesek, ráadásul ingyen parkolhatunk velük a legtöbb hazai városban és néhány helyen (még) ingyen tölthetjük őket – vagyis a hagyományos autós költések töredékét fizetjük. Azért érdemes hozzátenni, hogy igazán gyorsan nem tölthetők, így leginkább akkor öröm velük az élet, ha otthon és a cégnél is hagyományos 220 V-ra akaszthatjuk őket. Ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor máris kétséges az anyagi megtérülésük, főleg, ha a forintosítva nagyobbnak vélt értékvesztést is nézzük.

Nyomós érvekkel szálnak szembe a hagyományos motorizáltságú verziókkal

De hogy is állunk anyagilag? A Passat GTE listaáron 15,7 millióról indul, majdnem teljesen felszerelt tesztautónk pedig már nem tudott 19 millió Ft alatt maradni... persze józan extrázással a normaszintet hozzávetőlegesen 16,5 milliós áron tudhatjuk le. Ezzel szemben a Superb iV, amely jelenleg nem elérhető, a korábbi adatok alapján már 13 milliós áron elhozható volt, a normaszintet 14,5 millióra lőhetjük be, a tesztmodell pedig 15,2 milliót kóstált. Látszik, hogy a két modell közti legalább 2 milliós ökölszám áll, noha mindeközben a Passat a magasabb alapfelszereltségével és sportosságával igyekszik amúgyis távolságot tartani józanabb és kissé lentebb pozicionált testvérével szemben. Hogy megéri-e mindez a dízelekhez vagy a benzinesekhez képest? Abszolút egyén, azaz használatfüggő. Van, akinek megéri. Autópályán sok száz kilométereket száguldóknak viszont még mindig a dízel a jó választás, mindenki másnak pedig ott a milliókkal olcsóbb benzines.

Konkurensek terén jelenleg azonban szűkösen állunk. A korábban kellemes benyomást tevő Kia Optima hibrid verziója jelenleg nem kapható, a Toyota Camry pedig "csupán" zárt hibrid, kis hatótávval és zöld rendszám nélkül. Ellenben  a stílusos Peugeot 508 15 milliós induló listaárával csábító lehet, de érdemes tudni, hogy a helykínálata minden tekintetben inkább a kompaktokhoz áll közel, mint tesztalanyainkhoz.