Az alábbi cikkünk még egy korábbi holnapstruktúrából származik, így előfordulhatnak szerkesztési hiányosságok. Megértésüket köszönjük.

 

Nagyon finom a V6-os benzinmotor - galériaAz már jó kérdés, hogy érdemes-e a 4,7 literes, dupla turbós V8-as erőforrással szerelt verziót választani a 350-es ellenében az alapárakat tekintve 7,1 (!) millió forintos felár tükrében, ami azonos felszereltséggel is kb. 5,5 millióra rúg. A tapasztalatok konklúziójaképp azt javasolhatom, hogy amennyiben az ár tényleg nem számít, kérjék nyugodt szívvel a bivalyerős 500-ast, aminek szinte nincs ellenfele az utakon - ám minden más esetben bőven elég a 350-es. A 3,5 literes V6-os szívómotort—ami szinte lötyög az akár egy 630 lovas V12-es biturbós egységet is befogadni képes motorházban - jelentősen átdolgozták a mérnökök. 306 lóerejével gyengébb lett 10 lóerővel elődjénél, ám 370 Nm-es csúcsnyomatéka épp ennyivel magasabb, miközben a kerekek függvényében 6,8-7,5 literes gyári átlagfogyasztása közel 3 literrel mérsékeltebb.

Igen takarékos is tud ám lenni az SL350Finoman, előrelátóan közlekedve városban meglepő módon akár 10 liter körüli fogyasztásokat is produkálhatunk, ami a 306 benzines lóerő tudatában igen tisztességes érték, országúton pedig akár 6-7 liter között, míg autópályán 7-8 liter között eljárhatunk - ha megrendeljük a 65 helyett 80 literes benzintankot, így akár az 1000 km-es hatótávolság sem lehetetlen. A szépen és egész gyorsan dolgozó, kézzel is kapcsolgatható hétsebességes, start-stopos bolygóműves automataváltóval az SL 6 másodperc alatt teljesíti a szokásos százas sprintet, vagyis a mindennapi közlekedés során biztosan nem lesz szükségünk nagyobb teljesítményre - ám egy ilyen típus esetében nehéz a racionalitás alapján dönteni, hisz' itt minden a dőzsölésről szól, ’elfér’ tehát az 500-as motor is.

Viszont a 3,5-ös V6-os igazi ínyencfalat, a nagy szívómotorok szerelmesei (mint például jómagam) biztosan imádni fogják: alapjárattól a 7000/perces leszabályozásig mindenhol gyönyörűen húz, nyomatékkarakterisztikája remek, miközben a szofisztikált, sportosra hangolt kipufogórendszert olyan dallamok, hörgések és durrogások hagyják el, amelyek még az autómánia ellen teljesen beoltott szíveket is azonnal megpuhítják, míg a benzingőzzel fertőzötteket függővé teszik.

Lehetne ugyan hangosabb az SL, ám ne feledjük, hogy alapvetően egy luxusmodellről beszélünk, amely sosem válhat kulturálatlanná vagy tolakodóvá. Videónkkal igyekszünk visszaadni valamennyit a hangélményből, ám higgyék el, a valóságban, az utastérben ülve sokkal dominánsabb és meghatározóbb a V6-os koncertje. Sütő kolléga szerint csinálnunk kellett volna egy változatos felvételt az SL hangjáról, amit aztán a dízelautókban hallgathatnánk – már bánom, hogy kinevettem…

Ha akarjuk, sportautóként viselkedik - galériaAhogy fentebb már dióhéjban kifejtettem, a karosszéria és a futómű egyszerűen zseniális. A remekül szuperáló állítható lengéscsillapítás szériában jár az SL-hez, komfort módban a 19 colos, úthenger szélességű abroncsok ellenére lágy, kellemes rugózást, míg sportállásban közvetlen, feszes csillapítást biztosítva. Ilyenkor provokálásra igazi örömautó válik a modellből: az önzáró differenciálmű hiánya ellenére gázadásra a hátsókerekes roadster késlekedés nélkül megriszálja fenekét, míg ha ’okosan’ piszkáljuk bajszát, minden helyzetben semleges marad, miközben a mérethez és a tömeghez képest nagyon meglepő kanyartempókkal szembesülhetünk. Az autó minden kormánymozdulatra közvetlenül, pontosan reagál, s a szervo rásegítését szintúgy eltalálták a tervezők – ráadásul a végállások között alig 2,1-et forduló paraméter kormányműnek hála (ez az AMG csomag része) szinte sosem kell átfogni a kormányon, ráadásul a 11 méteres fordulókörrel sincs semmi baj.

Felemeli a tetőt, hogy a csomagokhoz férjünkAz utastérről nincs értelme hosszasan beszélni: minden a helyén van, az ergonómia hibátlan, a 4-féle, kivétel nélkül méretes ülésekből bizonyára mindenki ki tudja választani a megfelelőt. Ami meglepő egy sportautó esetében, az a praktikum és a helykínálat; utóbbit nem szükséges magyarázni, 193 centis magasságom ellenére a plafonig még maradt vagy 10 centi a fejem tetejétől, a belső szélesség luxusautós, míg hosszban szintén tisztességes úton állíthatjuk szériában elektromosan a fotelokat. Ám azt egyikünk sem gondolta volna, hogy a Mercedes SL-ben a számtalan, zárható és nem zárható, többnyire méretes tárolórekeszben lényegesen több kacatot el tudunk helyezni, mint például egy 7-es BMW-ben.

Végül elérkeztünk a költségekhez, amelyeket a cikk közben valójában nagyrészt kitaglaltunk. Az átlagemberek számára valóban elérhetetlen a nyitott Mercedesek csúcsa, ám meg kell értenünk, hogy a különlegességet, a perfekciót és a mérnöki csúcsteljesítményt busásan meg kell fizetni.

Praktikus, igényes és elegáns az utastérA Mercedes nem szeretné, hogy mindenki SL-lel járjon, azt viszont igen, hogy aki kifizeti árát, ne érezze kidobottnak az érte kért összeget. Ezt pedig hibátlanul közvetíti a modell. Az SL-nek valódi konkurense gyakorlatilag nincs: egy hasonlóan motorizált és felszerelt BMW 6-os kabrió körülbelül 10 százalékkal olcsóbb, míg egy nyitható tetejű Porsche 911 átlagosan 15-20 százalékkal drágább. Ám valójában nem lehet összehasonlítani egyik vászontetőssel sem: a BMW bár 4 személyt utaztathat, nehezebb és sokkal kevésbé sportos, míg a dinamikusabb Porsche sosem tud ennyire komfortos, halk, kulturált és tágas lenni.

Érdemes megnézni a fenti, 5-6 perces gyári promóciós filmet az SL-ről. Profi munka.

Az SL-en már 60 éve dolgoznak a tervezőkEgy biztos: ha megéri, ha nem, a Mercedes SL-nek a piacon nincs párja - helye viszont annál inkább -, és bizony szinte nem tudunk példát mondani még egy olyan autóra, amelyben ennyire jól megférne egymás mellett a fényűzés és a luxus a sportossággal, s a színtiszta vezetési élménnyel. Képzeletbeli garázsomból biztosan nem hiányozna a típus, s ezzel szerkesztőségünkben nem vagyok egyedül. Csak ne feledjék: a konfigurációra érdemes nagyon odafigyelni, és az autót oly különlegessé tévő extrákon még a borsos felárú tételek dacára sem érdemes spórolni.

Néhány szóban

Mercedes-Benz SL - galériaA Mercedes SL szériája 60 év alatt tökéletesen kiforrott: a hatodik generációnak szinte nincs olyan hiányossága, amit némi pluszpénz ellenében ne lehetne orvosolni, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy néhány bagatell tételt, mint például az elektromosan behajtható tükröket illett volna beépíteni a 28,6 milliós alapárba. Máskülönben csak szuperlatívuszokban beszélhetünk az autóról: az utastér igényes, tágas, kényelmes, csendes és praktikus, a futómű illetve a kormányzás párját ritkítja, a hajtáslánc csodás, a karosszéria rettenetesen merev, és a típus sportautós menettulajdonságokra képes, miközben a kényeztetéshez nagyon ért. Nem is érdemes vitatkozni: a csúcs-roadster minden porcikájából sugárzik a csillagászati magasságokban tanyázó vételár. Jut eszembe, mégis sikerült egy hibát találni: ha eső után lenyitjuk a tetőt, a rajta maradt víz az utasok nyakába zúdul, ami nem túl elegáns dolog. Halkan megsúgom, két pluszüléssel a világ talán legfinomabb négykerekűje lenne.

Előnyök: Az egész autó egy mérnöki csúcsteljesítmény, szinte tökéletes az utastere, hajtáslánca, futóműve, kormányzása, kényelme, miközben tényleg élmény vezetni, minden percben és időben.

Hátrányok: A kiválóságnak nagyon megkérik az árát; Ha vizes a tető, nyitáskor befolyik a víz az utastérbe; Néhány extralistáról orvosolható apróság; Két szükségülés hiánya 

Alapadatok Futómű Karosszéria Mérések Költségek