Tesztek

A Nissan Note érdekes területen lavírozik: bár a gyártó az új pozicionálás alapján praktikus kisautónak nevezi, kategóriáját tekintve valójában valahol a városi B-kategóriás modellek (Opel Corsa, VW Polo és társaik) és a mini egyterűek (Kia Venga, Opel Meriva, Citroen C3 Picasso stb.) között mozog. Éppen ezért sok esetben épp két szék közé, a pad alá kerül a vásárlási döntések során, pedig objektíven nézve valójában egy ideális kisautót tisztelhetünk személyében, amely akár a családi autó feladatkörét is gond nélkül betölti. Igaz, hogy vagy félarasznyival nyúlánkabb a kicsiknél, ami miatt egy hajszálnyival nehezebb vele manőverezni, cserébe viszont komoly praktikumot és középkategóriát súroló helykínálatot kínál.

Alig 4 méteren ekkora lábteret még nem láttunkTesztünk mindössze 4,1 méter hosszú alanyának második üléssorából egy Volvo V70 hátsó traktusába átülve – hozzáteszem, azonos sofőrre beállított vezetőülés mögött – szinte elkapott minket a klausztrofóbia; a Note-ban hátul akkora a lábtér, hogy akár táncolni is lehetne benne. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a most tesztelt példány felszereltségében nem volt megtalálható a hosszirányban állítható hátsó üléssor, aminek következtében így mindig adott volt az óriási tér, a csomagtartót viszont így nem lehetett ilyen formában bővíteni.

Így 300 liter, állítható üléspaddal majd' 400 is lehetneEz azt jelenti, hogy a fix hátsó üléssor miatt meg kell elégednünk mintegy 300 liternyi űrrel, ellenben ha megrendeljük a rendkívül hasznos opciót, akár 381 literesre növelhetjük a rakteret (lehajtott hátsó támlákkal közel másfél köbméterrel számolhatunk, ráadásul úgy, hogy még így is tisztességes marad a lábtér. Továbbá a „családi csomag” nevű, 150 ezer forintos extrához jár egy multifunkciós csomagtér tálca, amivel többféleképpen lehet felosztani a csomagteret, valamint akadnak könyöktámaszok elöl-hátul, 2 helyett 3 hátsó fejtámla, plusz pohártartók és sötétített üvegek – nem kérdés, hogy nem érdemes kihagyni ezt. További pozitívum a puttony kapcsán, hogy a csomagtartó padlója alatt nem defektjavító készletet, hanem egy szükségpótkereket találhatunk, ami aranyat ér a másik, használhatatlan megoldáshoz hasonlítva.

Csak a 2-irányban állítható kormány nem méltó ideA Note pufibb felépítésének köszönhetően, legyen szó szinte bármilyen magasságról, a fejtérrel sem lesz garantáltan gondunk, így egyedül az utastér szélessége nem képes felvenni a versenyt a nagyobb kategóriák képviselőjével, hiszen csodák nincsenek, az 1,70 centi alatti érték korlátokkal jár. Az első sor helykínálatára szintúgy nem panaszkodhatunk, a jó komfortérzetet pedig egészen kényelmes ülések szolgálják elegendően magasra emelhető fejtámlákkal, s kedvezően magas pozícióval, aminek köszönhetően az idősebbek is boldogok lehetnek a típussal. A kezelhetőség rendben, ergonómiai szempontból egyedül a mindössze  két irányban állítható kormánykerék miatt morgolódtunk – azért jó lenne, ha nem csak magasságban, hanem hosszirányban is állítható lenne a kissé laposan álló volán. A praktikumra visszatérve, tárolókból nincs hiány, bőven akadnak jól használható rekeszek. Az anyagminőség lehetne egy fokkal jobb, de a kiskategória átlagát így is hozza a Nissan.

Tárolórekeszekből sincs ám hiány - galériaAz opcionális felszereltségek tekintetében számos olyan tétellel büszkélkedik a négykerekű, ami a kategóriában nem jellemző. Csak hogy néhányat soroljunk: 360 fokos kamera-/parkolórendszer, holttérfigyelő, sávelhagyásra figyelmeztető segéd, mozgó tárgyakat észlelni képes asszisztens, de igazán ritka dolog például a kulcs nélküli rendszer is, ami 75 ezer forint ellenében főleg a Hölgy vásárlóknak jelent nagy megkönnyebbülést, hiszen elég csak a táskában tartani a kulcsot. Az asszisztensek megbízhatóan működtek a tesztút során, egyedül a holttérfigyelővel nem voltunk maradéktalanul kibékülve, hiszen egy kissé túlaggódja a dolgokat a rendszer – igaz, ez sokkal jobb, mintha fordítva történne a dolog. A kamerák szintén hasznosnak bizonyultak, bár azt sajnáljuk, hogy nem társul hozzájuk parkolóradar, ami tovább könnyítené a parkolást. A navigációs/multimédiás egység különben szuperül működik, gyors, okos, s külön pozitívum, hogy van magyar menüje.

Igazán csinos lett a Note; jól áll neki a sport csomag isA formákkal általában nem ingünk foglalkozni, de ha kívülről szemügyre vesszük a modellt, meg kell állapítanunk, hogy kimondottan csinos vonalakkal ruházták fel a tervezők a 4,1x1,7x1,53 méteres dobozt. Mindegy, hogy elölről, oldalról vagy hátulról vizslatjuk a Note-ot, minden irányból vagány, és jó arányokkal rendelkezik az Angliában gyártott japán. A tesztautó viszont minderre rátett még egy jókora lapáttal, amiről a 289 ezer forintos, vagyis alapvetően reális áron kínált sport csomag gondoskodik. Ehhez például sötétített ablakok, méretes hátsó légterelő, karbon mintázatú hátsó lökhárító, sportos első légterelő, oldalsó díszléc, fényes fekete hűtőrács, fekete szegélyű fényszórók, valamint egy dögös, 16 colos „gyémántcsiszolt” alu kerékszett tartozik, s olyan mérges megjelenést kölcsönöz az autónak, hogy akár 200 lóerős teljesítményt is elhinnénk.

Korrekt motor a kompresszoros 3-hengeresNem meglepő, hogy a sport csomag kizárólag a kínálat legerősebb motorjához párosítható, ami egyben tesztünk apropóját képezi. Azért rettenetes erőgépre ne gondoljunk, hiszen be kell érnünk 98 lóerővel és 147 Nm-rel, amely értékeket egy 1,2 literes háromhengeres benzinmotor állítja elő, természetesen kényszerlélegeztetéssel. A Nissan azonban meglepő módon nem a sokak által járt turbós utat választotta, hanem egy mechanikus feltöltővel, vagyis kompresszorral látta el a közvetlen befecskendezésű, Miller-féle égési ciklusú, magas kompressziójú egységet. Halkan megjegyezzük, hogy meglehetősen furcsa a kompresszor alkalmazása, hiszen ez a megoldás soha nem szuper hatékonyságáról volt híres. Ennek ellenére a gyártó 4,3 literes vegyes fogyasztást kommunikál, ami nem meglepő módon elérhetetlen ábránd, azonban a valóság vidámabb, mint azt gondoltuk volna.

Igényes a műszerfal. 6 literből simán el lehet járni.A városi szakaszokkal, országúti etapokkal, rövid távokkal és sok autópályával tarkított teszttávot például 6 literen belül abszolválta az autó, ami tekintettel arra, hogy benzin csörgedezik az ’ereiben’, tisztességes értéknek számít. Szabályos autópálya-tempónál és városban különben szintén 6 liter körül kortyol a kis háromhengeres, országúton pedig nem nehéz bőven 5 liter alatti értékeket produkálni. Az üresen 1,2 tonna alatti test mozgatásához a 98 lóerő és a 147 Nm teljesen elegendő; persze nem versenyautó a Note DIG-S, de ha akarjuk, igazán dinamikusan küzd a siker érdekében a háromfogatú ’egykettes’, amely természetesen kevésbé kulturált, mint egy négyhengeres, cserébe viszont forgatva mérges, érces hangja van.

A 289 ezer forintos sportcsomag igazi vadóc optikát ad a báránynak - megéri árát

Csak 5 fokozat van, de nem is kell a 6.Az alig 11 szekundumos 0-100 km/h-s sprintidő és a 180 km/h feletti végsebesség bőven elegendő egy Note kaliberű autóhoz, s a közepesen jól kapcsolható kézi váltó hiába csupán ötgangos, eltalált áttételezésének köszönhetően nem hiányoltuk a hatodik fokozatot. Rugalmasságfronton azért teljesíthetne jobban a DIG-S egység, amely az alacsonyabb fordulatszám-tartományban eléggé vérszegény, vagyis karaktere inkább a szívómotorokéhoz hasonlít, mint a feltöltöttekéhez. Véleményünk szerint a márka 1,2 literes, négyhengeres DIG-T turbója (pl. Juke-ban, Qashqai-ban) összességében egyértelműen jobban passzolna a Note-hoz, azonban morgolódásra szerencsére így sem ad okot a kis motor, amihez az automataváltók pártolói 320 ezer forint ellenében fokozatmentes CVT-szerkezetet is társíthatnak, ami jó párosításnak ígérkezik.

Jobb a DIG-S verzió futóműve és kormányzásaA korábbi beszámolók során nem voltunk megelégedve a Note futóművével és kormányzásával, a mérnökök azonban a csúcsmotorhoz áthangolták ezeket az elemeket; a sajtóanyagban új rugókról, lengéscsillapítókról és stabilizátor rudakról, módosított kormányzási beállításokról, első-hátsó merevítő rudakról és átprogramozott menetstabilizálóról írnak, mi pedig egyértelműen éreztük a pozitív irányú változást. A futómű és a kormányzás továbbra sem tartozik pályafutásom legjobbjai közé, azonban komoly kritikát nem érdemel: megfelelő szintű rugózást kínál, az autó kiszámíthatóan viselkedik, s nem is akar leesni az útról, egyedül hátulról tapasztalható némi bizonytalanság.

Bőven akadnak kategória-idegen prémium extrákEddig szépen abszolválta a vizsgafeladatokat az autó, így már csupán az egyik legérzékenyebb téma maradt hátra. Természetesen a költségekről van szó. A kedvező fogyasztásnak hála jól indul a Nissan szekere rúdja, mi azonban a tesztautó kulcsának átvételekor féltünk a magas ártól. Bevallom, a sok-sok extrát figyelembe véve 5,5 millió forint körüli árat tippeltem, így amikor kiszámoltam, hogy a tesztautó még listaáron is megáll 5 millióban, pozitív meglepetésnek örvendtem. A Nissan továbbá jelenleg 170 ezer forintos akcióval kínálja a típust, ami azt jelenti, hogy minden jóval megkent tesztautónk megáll 4,8 millióból. Persze ez sok pénz, azonban a méretek, a praktikum, a rengeteg extra és a számos technikai csemegével megkent hajtáslánc figyelembevételével abszolút reálisnak tekinthető, az igazsághoz pedig hozzátartozik, hogy normafelszereltséggel 4 millió forintból megvan a 98 lóerős verzió, ami egy átlagos kisautó árának felel meg, cserébe viszont itt jóval többet kapunk.

4 millióért sok értéket ad a Note DIG-S - jó vételSokat gondolkodtam azon, hogy vajon a 98 lóerős, benzines DIG-S kivitelt, vagy inkább a 300 ezer forinttal többet kóstáló, 90 lovas 1.5 dCi dízelt választanám a modellhez, végül viszont arra jutottam, hogy a dízelt csak akkor preferálnám, ha évente legalább 15-20 ezer kilométerrel terveznék, ellenkező esetben pedig azt a 300 ezer forintot sokkal inkább a benzineshez kínált CVT-automatára költeném. Igaz, hogy a dízel változat étvágya a gyakorlatban vagy másfél literrel kevesebb, a benzines csendesebb, pörgetve egy fokkal dinamikusabb, a jobb futómű és kormányzás pedig döntő előny, arról nem is beszélve, hogy a dögös sportcsomagot csak a benzinessel kombinálhatjuk.

Legyen szó bármelyik változatról is, egy dolog biztos: aki kisautót szeretne vásárolni, mindenképp látogasson el egy Nissan szalonba kipróbálni a típust, mert az azonos áron kínált plusz praktikum bizony sokat segíthet a döntésben.