Összehasonlító tesztünk előző részében vérre menő csata folyt. Fogak hulltak, sebek szakasztottak, miközben hősök, s nem vesztesek születtek. A kisméretű crossoverek első összecsapásának zajából az Opel Mokka/Chevrolet Trax testvérpáros győzelmi kiáltása szűrődött ki. De elég ez a győzelemhez? A második fordulóban a motorpalettákat vizsgálva jutunk el a végső konklúzióhoz.
A beltéri finomságok is plusz súlyt hoznakTömeg. Egyetlen egyszerű jellegzetesség, amely ezúttal is oly’ sok mindent befolyásol. Miközben a több általában kétségtelen előnyöket jelent, a kilogrammok az autógyártás egyik legnagyobb ellenségei. S nem elég az, hogy a csábító felszereltségnek, a merevséget fokozó elemeknek és úgy általában minden hozzáadott értéknek súlya van, a plusz tömeg többlet kilókat generál. A nehezebb autóhoz ugyanis erősebb fékrendszer szükséges, és ez a méretezésbeli különbség más alkatrészekre is vonatkozik. Aztán ettől még nehezebb lesz az autó, az ördögi kör pedig csak egyre mélyebbre gyűrűzik.
A mérkőzésen közép- és pehelysúlyú versenyzők is részt vesznek
Olyannyira, hogy végső soron a tömeg hatalmas áldozatokat követel: szerényebb menetteljesítmények, mérsékeltebb menettulajdonságok, magasabb fogyasztás és nem utolsó sorban nagyobb költségek. Itt érkezünk meg a Chevrolet Trax/Opel Mokka páros hátrányához, s a Peugeot 2008 és a Renault Captur előnyéhez.
Benzinmotorok
A Captur összes motorját ismerjük - galériaSzerencsés helyzetben vagyunk. Versenyzőink összes hajtáslánc-változata megfordult már a kezeink között, s mindegyik kis crossoverből alkalmunk nyílt egy-egy benzines és egy-egy dízel alternatívát kipróbálni. Benzines fronton az Opel Mokka kínálata ott véget is ér, ahol kezdődik: a 140 lóerős, 1,4 literes turbómotor az egyetlen választási lehetőség. Ezen a téren a Trax nagyobb rugalmasságot mutat fel: az egyszerűbb verziók megkaphatják az ősrégi, 1,6 literes szívómotort, ötfokozatú váltóval, igaz, a 350 ezer forintos árelőnye csábító ajánlattá teheti a papíron 115 lóerős, de valójában komótos és mai szemmel nézve kissé szomjas egységet.
Hajtásláncok terén a Trax többet kínál a Mokkánál
A kis szívó 1,2-es is elmozgatja a 2008-atIgaz, esetében kulturáltabb munkavégzésről beszélhetünk, mint a Peugeot 2008 és a Renault Captur beszálló egységeinél. Az oroszlános tesztautóban szolgáló 1,2 literes egység háromhengeres kialakításával jellegzetes hanggal örvendeztet, de enyhe vibrációkkal kissé el is szomorít egyben. Utóbbiban a Clióból ismert 0,9 literes, turbós háromhengeres még többet juttat a Captur utasterébe, igaz,90 lóerős teljesítménye és 135 Nm-es nyomatéka már elfogadható, ha nem is kirobbanó tempóval mozgathatja a Capturt.
De miért ezek a kis háromhengeresek ekkora autókban? Nos, ahogy az előző részből már kitárgyaltuk, a magas építésük keltette benyomás ellenére hosszban közel sem óriások versenyzőink. S tömegben sem. 
Alig megy, de alig eszik, s olcsó - galériaEgy ugyanúgy motorizált Renault Captur például csupán 46 kilogrammal nehezebb egy Clio kombinál, s nincs ez másképp a Peugeot 208 és a 2008 viszonylatában sem: ott 80 kg a differencia. Ennek köszönhetően a szívómotoros francia produkciója is elégségesnek nevezhető. Bár a 14 másodperces 0-100-as és a 16 szekundumos rugalmassági sprint kiválóan tanúskodik a tartalékok hiányáról, alul elegendő erőt találunk, hogy felvegyük a ritmust a forgalommal. Az 5,4 literre adódó normakörünk pedig egész jól rímel a költségtakarékosságra. A 82 lóerős 2008 ugyanis a többieknél jóval olcsóbban, már 3,79 millió forintos induló ártól elvihető, 4,5 millióért pedig kimondottan jól felszerelt példányt kapuk.
Ugyanúgy felszerelve a legolcsóbb tud lenni
Ha ugyanúgy felszereljük, akkor viszont a Capturral jobban járunk, hiszen nem csak mintegy 200 ezer forinttal olcsóbb, de egy fokkal gyorsabb és rugalmasabb is, mint a Peugeot versenyzője, igaz, fél literrel magasabb fogyasztás mellett. S a Trax? A 4,8 millió fölé adódó árcédulával ő nem igazán tud beleszólni a versenybe a tulajdonságaiban szintén nem erős egyhatossal. Kimondottan ügyesnek ezúttal egyik erőforrást sem mondhatjuk, ám, ha a költségtakarékosságot helyezzük az első helyre és nem autózunk sokat, akkor egyébként is a legolcsóbb árat kínálót helyezzük az első helyre.
Ha többre vágyunk, a Mokka adhatja a legtöbb pluszt
Összkerékhajtás - csak a Mokka/Trax párosnálÁm mi van akkor, ha a csinos külső mögé jobban illő belbecsre, ha egy kicsit többre vágyunk? Erre mindegyik gyártónak van megoldása, a Mokka és Trax párosának ráadásul az egyetlen motor ellenére szerteágazó. Összkerékhajtást ugyanis csak itt kapunk, ami nagy előny, hiszen bizonyos vásárlóknál ez szükséges előfeltétel, ám mi mégis erőteljesen elgondolkodnánk a rendszer szükségességén. Egyrészt a Chevrolet esetében nélküle 445, az Opelnél pedig 370 ezret spórolunk, nem utolsó sorban pedig 60 kilogrammtól szabadítjuk meg a nem éppen könnyű autókat.
A nagy tömeg megfosztja a kirobbanó erőtőlAz üresen 1,4 tonnás tömeg alatt ugyanis a kompakt méretekhez mérten elveszik a 140 lóerő és a 200 Nm nyomaték. A 10,2 másodperces 0-100-as sprint persze már teljesen elegendőnek bizonyul, s a 10,6 másodperc környékére adódó rugalmassági futam sem rossz eredmény, de a 7,1 literre adódó normakörünk, s 8 liter fölött alakuló tesztfogyasztásunk már a múlt évtizedet idézi. Erre bizonyíték a Captur tesztautó, melynek 1,2 literes turbómotorja a 20 lóerős teljesítmény- és 10 lóerős nyomatékhiány dacára a hozzá szériaként járó hatfokozatú duplakuplungos automatával is tartotta a lépést a testvérpárossal. Ráadásul eközben takarékoskodva 0,8, jobban nyomva pedig 1,5 literrel kevesebbet fogyasztott.
Parádézik: összehasonlítónk legjobb benzinmotorja az 1.2 TCe
Nem rossz az EDC, de inkább kézivel spórolnánkA Renault négyhengeresének szimpatikus produkciója láttán azt kívántuk, hogy bárcsak a Mégane-hoz hasonló módon kapható lenne a Captur-ben is kézi váltóval. Aki automatára vágyik, rossz partnert nem lel a duplakuplungos váltóban, amely a Volkswagen tulajdonságaiban piacvezető megoldásánál valamivel lassabban, finomságra hangolva kapcsolgat, s az indokoltnál hajlamos többet forgatni a motort. A Peugeot esetében ugyanis csak a kisebb motorokhoz találunk csak automatát, ráadásul a robotizált működési elv a gyakorlatban szégyent vall, az Opel/Chevy-féle régimódi, bolygóműves hatos pedig a gyakorlatban 1 litert tesz hozzá az egyébként sem túl rózsás fogyasztáshoz, miközben a menetdinamikából is nagyot elharap.
90 lóerőhöz és alatta a Peugeot-nál is kérhetünk automatát - de nem érdemes
A dízel Capturnél lévő felárból kiindulva viszont 410 ezer forintos kiadásról mondhattunk volna le az automatával együtt, ami a beszálló motorhoz képest sziporkázó négyhengeres felárát 170 ezer forintra mérsékelte volna. Ez pedig éppen elegendő lenne ahhoz, hogy a kimondottan ajánlott hajtáslánc plecsnijét megkapja. De úgy tűnik, a vásárlói igények mást mutatnak, ezzel a lendülettel pedig inkább besöpörjük az álmodozást is az asztal alá.
Az ezerarcú Captur hozta a legjobb hajtásláncot
Nagyon érdekesen alakult a benzinmotorok párharca a négy versenyző esetén. Igazán kompromisszummentes megoldással ugyanis egyik hajtáslánc sem tud szolgálni – van ahol, a váltó, van, ahol a fogyasztás és van, ahol a kulturáltság terén kell alkut kötnünk. Viszont, ha automatával nézzük, a Captur duplán fordít a 140 lóerős párossal szemben: nem csak jóval takarékosabb és dinamikusabb, de a Trax esetében ugyanúgy felszerelve 480, a Mokkánál pedig közel egymillióval olcsóbb, amely elég lehet ahhoz, hogy megbocsássuk a dobogóról való lemaradását összehasonlítónk első részében.
Dízelmotorok
Ebben a fejezetben élesedik ki igazán a párharc. Öngyulladós erőforrások tekintetében ugyanis mind a négy versenyző rendelkezik hasonló kvalitásokat felmutató motorral, igaz, apróbb lépcsők vannak közöttük.
A franciák kis dízelmotorjai sokat ígérnekA legkisebb erőforrást a Renault hozta az összehasonlítóra, igaz, nem akármilyen formában. Az 1,5 literes, 90 lóerőt és 220 Nm nyomatékot produkáló négyhengeres a Clio Grandtourt hajtva az Autó Pult történelmének máig legjobb normakörét teljesítette, az ötfokozatú váltó dacára. A Peugeot egy deciliterrel nagyobb erőforrást küld harcba, amely ezúttal 115 lóerő és 270 Nm felmutatására elég, a hatékonyságot pedig a 22 km/h alatt leálló start-stop rendszerrel igyekeznek fokozni a franciák.
A Trax-Mokka páros ennél is nagyobbra esküszik: a többlet tömeggel összhangban 1,7 literből csiholtak ki a mérnökök 130 lóerőt és 300 Nm nyomatékot. Ha már tömeg, a lépcsőzetes felépítés itt is jelen van. A Captur üresen 1,17 tonnájára a Peugeot 1,26-tal válaszol, amelyet tovább tetéz a testvérek 1,385 tonnás súlya. Érdekes adottságok…
…még érdekesebb differenciákkal. A Captur papíron bizton létező pehelysúlya ellenére nem igazán dinamikus fajta. Ezt bizonyítja a 12,9 másodperces 0-100-as sprint, de rugalmasságban is nagyon elmarad a konkurensektől. Kár a nagy differenciáért, esetében ugyanis a kínálatban jelenleg nincs is izmosabb dízel. Vigasztalódni a továbbra is parádés fogyasztással lehet: 4,0 l/100 km – állt a jegyzettömbben a normakör végén, amely eredmény 2 deciliterrel hagyta maga mögött a Peugeot hajtásláncát.
Takarékos, kulturált és jól is megy - az 1.6 HDi kimondottan szerethető
Az 1.6 HDi a Captur viszonylag csendes és kulturált motorjánál is halkabb, s az összehasonlító legkellemesebb érzetét kelti. A finom járás és a csekély étvágy jó menetteljesítményekkel társul. Álló helyzetből ügyesen kapcsolgatva 10 másodpercig tart a 100 km/h elérése, amely műsorszámot a Trax és a Mokka sem tudja le gyorsabban. Rugalmasság terén elért előnyük is csak a rövidebb váltóáttételnek köszönhető.
Az Opel és a Chevrolet hajtásláncánál ezúttal is kiütközik a magas tömeg jelenléte, melynek eredményeképpen már finoman közlekedve körülbelül fél literrel nagyobb étvággyal számolhatunk. A technika fejlődése azért itt is jelen van: egy magas építésű, 18 colos, 
Minden fordulaton kellemetlenül zajong215 mm széles abroncsokon gördülő, összkerékhajtású crossoverrel 5 literes fogyasztással eljárni a mindennapokban – ennél nem is kívánhatunk többet. Jómagam is csak kevesebbért rimánkodtam, amikor hidegen elindítottam az erőforrást szerkesztőségünk mélygarázsában. Az 1.7 CDTi minden helyzetben olyan kellemetlenül kerregős orgánummal dolgozik, hogy a mérsékelt halláskárosodást áldásnak foghatjuk fel. Ezen a téren pedig nem segít a Mokka hajszálnyival jobb szigetelése sem; mindkét autóban minden fordulaton hangos, kissé kulturálatlan és nem éppen kellemes hangú az erőforrás. Vajon ez a német-amerikai-koreai koprodukció győzelmébe kerül?
A benzines és a dízel hajtáslánc sem tudott győzni
Fékek
A Mokka/Trax páros jön a legjobb fékekkelHa már tempót gyűjtöttünk, nem árt néha mérsékelni azt. A fékrendszerek terén érdekes különbségeket lehet felfedezni. Összehasonlítónk egyetlen tagjaként a Captur hátul dobfékkel volt felszerelve, amelyet azonban a többieknél könnyebb tömege részben indokolt. Komolyabb összehasonlítást azonban az eltérő abroncsok miatt nem tudtunk végezni, de az tény, hogy a leghosszabb fékutat a 2008 produkálja a kis benzines esetében csökkentett gördülési ellenállású, az izmosabb dízelnél pedig négyévszakos, terepképes abroncsok miatt. Saját és külföldi mérések szerint ez 100 km/h-ról egy teljes járműhosszt, azaz 4 métert tesz ki, amely tekintélyes differencia, s egyben ezúttal is kiemeli az abroncsok kulcsfontosságú szerepét.
Hátul dobfék? A mindennapokban ez nem jelent hátrányt
Mindenes abroncsa miatt áll meg lassanHa nincs tapadás, akkor mérsékeltebb a fáradás, emiatt pedig hiába nyúztuk volna a fékrendszereket – teljesen eltérő és össze nem hasonlítható eredményeket kaptunk volna. Az általános fékteljesítményt véleményünk szerint azonban a gumiügyet eltekintve nem érheti panasz, amelyet a külföldi magazinok mérései is igazolnak, így nem kell megijedni a dobféktől – az is teljesen jól tud szolgálni. Egyedül az adagolhatósággal nem voltunk megelégedve a Captur esetében – a pedál lenyomására túl hirtelen érkező fékerő az átlagosnál nagyobb odafigyelést igényel.
Költségek, konklúzió
Az árazók ceruzája itt fogott a legvastagabban
A jót meg kell fizetni. A legérettebb belső tulajdonságokat kínáló Trax/Mokka párosánál is így van ez, ráadásul hatványozottan. Egyrészt le kell rónunk sarcunkat a nagy súly előtt a töltőállomáson, de előtte az autószalon kasszájánál is. A benzineseknél már tanúi lehettünk a magas árnak, de a dízelnél még nagyobb az ugrás. A jobb hajtáslánccal rendelkező Peugeot 2008-ért például normaárban 5,55 milliót kell otthagyni, míg egy ugyanúgy felszerelt Chevrolet Trax listaára megközelíti a 6,3 milliót. Az apróságokban finomabb Mokka pedig még ennél is költségesebb mintegy 535 ezerforintossal. A legmeggyőzőbb árcédulát a Captur teszi le az asztalra, de az 5,06 milliós normaárért a menettulajdonságok terén kell megfizetnünk.
Nem sok kellett volna az aranyhoz
Pusztán a képességeket tekintve könnyű felállítani a rangsort. Az Opel Mokka a kulturálatlan és hangos dízelmotor ellenére is összehasonlításunk élére tud állni, míg mögé az egyszerűbb kialakítású és felszerelhetőségű Chevrolet Trax sorakozhat fel. Ugyancsak hajszállal lemaradva fut be a harmadik helyre a Peugeot 2008, míg mögötte nüánsznyival a Renault Captur áll.
Ügyes árazással tör a csúcs felé - galériaAzonban a költségeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül, s ennek reális súlyozásával felborul a sorrend. A 2008 jó ár/érték arányával elsődleges ajánlattá léphet elő, de akkor is jól járunk, ha inkább a Captur rengeteg változatának valamelyike tetszik. A Trax mellett pedig kevesebb szót kérhet a Mokka, s még ha a Chevrolet vagy az Opel szalonjában vásárolunk is be, agyunk hátsó szegletében egy darabig még ott kering majd a gondolat, hogy vajon így döntöttünk-e a legjobban. A tökéleteshez közel teljesítő versenyzőre még várni kell, de addig is rendkívül közel állnak egymáshoz tesztünk szereplői.
Hiába a hajtáslánci hiányosságok, a legjobb teljesítményt mégis a testvérpár nyújtja